Termőföldárak és bérleti díjak, 2020

Módszertan

Termőföldárak és bérleti díjak

A statisztika célja, hogy tükrözze az egy hektárra jutó szabad mezőgazdasági terület értékét vagy bérleti díját a vizsgált időszakban (naptári év).

Az eredmények vonatkozási időszaka:

A mezőgazdasági földárnak/bérleti díjnak tükröznie kell a megfigyelt művelési ágak vételi átlagárát vagy bérleti díját az adott naptári évben.

Mezőgazdasági földár

A mezőgazdasági föld ára az a piaci ár, amelyet a kereskedelemben a földért adtak adók és vámok levonása nélkül (kivéve levonható ÁFA) és a támogatások hozzáadása nélkül.

A föld vételi/eladási ára

  • Tartalmazza a kapcsolódó adók és támogatások értékét (kivéve levonható ÁFA)
  • Nem tartalmazza a földön lévő épület értékét
  • Nem tartalmazza az öröklési tulajdon átruházás költségét

A megfigyelési egység az egy hektárra jutó mezőgazdasági célra vásárolt földterület ára. A megfigyelési terület magába foglalja valamennyi művelési ág vásárlását egyéni gazdálkodóktól vagy mezőgazdasági szervezetektől, és nem tartalmaz más, nem mezőgazdasági tranzakciókat (életmód szerű vásárlás, építőipar, stb.) valamint a rokonok közötti földcserét.

Az adatok forrása: A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékhivatali adatbázisa. Az adatátadás minden adásvételre kiterjed, tartalmazza a vételár mellett a földterület legfontosabb jellemzőit, a települést, a művelési ágat, az adásvétel dátumát, az alapterületet.

A rekordokat a NAV folyamatosan, esetenként akár több hónappal az adásvétel után rögzíti, ezért adott időszak rekordjainak érkeztetése a tárgyidőszak után több negyedéven át tart. A mezőgazdasági földár számításhoz azoknak a tárgyidőszakban megkötött adásvételeknek az adatait használjuk fel, amelyeket a tárgyidőszakban és az azt követő két negyedévben rögzítettek az adatbázisban.

Az adatbázisból kiszűrjük azokat az adásvételeket, amelyek nem külterületi termőföld értékesítésére vonatkoznak, továbbá azokat az adásvételeket, ahol a földterületnek van beépített része. Az adatbázist megtisztítjuk a halmozódásoktól is.

A fentiek szerint leszűkített adatbázis tranzakcióit az 1 hektárra jutó forgalmi érték alapján árkategóriákba soroljuk. A legalacsonyabb és legmagasabb árkategóriába tartozó adásvételeket nem vesszük figyelembe a területi átlagárak számítása során kizárva ezzel a kiugróan magas, ill. alacsony árakat. Ezután az értékesített területtel súlyozva képezzük a megye és régió szintű átlagárakat művelési áganként.

Aggregálás országos szintre: Az Eurostat módszertani előírásai szerint a kiszámított régiós átlagárakat a megfigyelt használt földterület nagyságával súlyozzuk. A használt földterület adatok a gazdaságszerkezeti összeírásokból származnak, amelyeket 3–4 évente végez el a KSH. Így a köztes időszakokban az utolsó rendelkezésre álló adatokat használjuk, jelenleg a 2020. évit. A módszertan értelmében ezzel a súlyozási rendszerrel kiküszöbölhető az összetétel változás hatása egyik évről a másikra, így hogyha egyik térségben hirtelen jelentős változás következne be az értékesítésben, annak torzító hatását nem tartalmazza a számítás. A tranzakciók számától és az értékesített földterület nagyságától függetlenül, az a terület kerül nagyobb súllyal a számításba, ahol a használt földterület nagysága is magasabb.

2020. évi súlyok:

1. tábla

Használt földterület

(ezer hektár)
Területi egység Szántó Gyümölcsös Szőlő Gyep Erdő
Közép-Magyarország 295,1 10,5 5,4 67,1 163,6
Közép-Dunántúl 449,4 4,9 6,5 75,6 182,2
Nyugat-Dunántúl 473,2 5,5 3,2 53,1 216,7
Dél-Dunántúl 618,0
6,4 10,3 53,2 278,6
Észak-Magyarország 388,3 11,2 14,6 109,4 340,5
Észak-Alföld 871,2 34,8 1,3 190,7 206,8
Dél-Alföld 941,9 13,3 21,1 183,6 206,6
Ország összesen 4037,1 86,6 62,4 732,7 1595,0


Mezőgazdasági földbérleti díj

A földbérleti díj a föld tulajdonosának az eszközök más egység számára való rendelkezésre bocsátásáért cserébe fizetett összeg. Nem teszünk különbséget a bérleti szerződés időtartama és a szerződéskötés időpontja alapján. Így az átlagos bérleti díj számításánál minden földbérleti díjat figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a földet egy évnél rövidebb vagy hosszabb időre adták bérbe.

A földbérleti díj:

  • tartalmazza a természetbeni juttatások forintosított értékét,
  • tartalmazza a kapcsolódó adók/illetékek értékét,
  • nem tartalmazza a területen lévő épületek, lakóépületek bérleti díját és semmilyen olyan egyéb kiadást, ami a mezőgazdasági földön kívül egyéb eszközhöz kapcsolódik (épületek folyó fenntartási kiadásai, épületek biztosításával kapcsolatos kiadások, épületek értékcsökkenése, nem lakáscélú épületek használata után fizetett bérleti díj).

A megfigyelési egység a mezőgazdasági hasznosítású terület 1 hektárjára jutó földbérleti díj. A megfigyelés a földterülettel rendelkező gazdasági szervezetekre és a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságokra terjed ki.

Az adatok forrása:

  • OSAP 2218 Egyéni gazdaságok júniusi összeírása;
  • OSAP 2417 Kiemelt egyéni gazdaságok júniusi összeírása;
  • OSAP 1082 Földterület és vetésterület – mezőgazdasági főtevékenységet végző gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzatok.

A földterülettel rendelkező gazdasági szervezeteket teljes körűen figyeljük meg.

Az egyéni gazdaságok esetében az összeírás egylépcsős klaszteres mintavételes adatgyűjtéssel történik.

A gazdaság olyan műszakilag-gazdaságilag önálló egység, amely egységes irányítás alatt áll, és mezőgazdasági terméket állít elő, vagy mezőgazdasági szolgáltatást végez.

  1. június 1-jén gazdaságnak minősültek azok az egységek, amelyek elérték vagy meghaladták az alábbi gazdaságküszöböt:
  • a használatában lévő
    • termőterület (szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep (rét+legelő), erdő, halastó, nádas összesen) legalább 1 ha (10 000 m2) vagy;
    • burgonya területe legalább 0,25 ha (2 500 m2) vagy;
    • zöldségfélék és szamóca területe 0,25 ha (2 500 m2) vagy;
    • vetőmag és palánták, faiskolák, illóolajnövények, gyógyhatású és fűszernövények, virágok és dísznövények területe 0,2 ha (2 000 m2) vagy;
    • gyümölcsfák, bogyós növények, citrusfák, egyéb állandó kultúrák területe a faiskolák, szőlőültetvények és olajfák kivételével szabadföldön 0,25 ha (2 500 m2) vagy;
    • szőlőültetvények területe 0,1 ha (1 000 m2) vagy;
    • járható üvegház, illetve fóliasátor/ház területe összesen legalább 100 m2 vagy;
    • gombatermesztésre használt alapterület legalább 100 m2;
  • és / vagy tart legalább
    • 1 db szarvasmarhát vagy;
    • 10 db juhot vagy;
    • 10 db kecskét vagy;
    • 30 db sertést 20 kg-ig;
    • 2 db 20 kg feletti sertést vagy;
    • 50 db tyúkot vagy;
    • 30 db pulykát vagy;
    • 100 db kacsát vagy;
    • 50 db libát vagy;
    • 3 db struccot vagy;
    • 50 db nyulat;
  • és / vagy mezőgazdasági szolgáltatást végez.

A fentieken belül kijelöltünk egy úgynevezett kiemelt egyéni gazdaságokat tartalmazó kört, melyeket teljes körűen figyelünk meg. Kiválasztásuk a következő feltételek, küszöbértékek alapján történt: 250 hektár szántó, 15 hektár szőlő, 15 hektár gyümölcsös, 150 hektár gyep, 100 szarvasmarha, 300 sertés, 500 juh, 50 kecske, 15 000 broiler, 5000 tojótyúk, 2500 lúd, 2500 kacsa, 2500 pulyka, 500 házi nyúl, 50 strucc.

A kijelölt és a mintába került adatszolgáltatók művelési áganként és megyénként számolnak el a gazdaság által bérelt földterület nagyságával és a bérelt terület egy hektárjára jutó éves bérleti díjjal.

A bérelt földterület nagyságával súlyozva képezzük a megye és régió szintű átlagos földbérleti díjakat művelési áganként.

Aggregálás országos szintre: Az Eurostat módszertani előírásai szerint a kiszámított régiós bérleti díjakat a megfigyelt bérelt földterület nagyságával súlyozzuk. A bérelt földterület adatok a gazdaságszerkezeti összeírásokból származnak, amelyeket 3-4 évente végez el a KSH. Így a köztes időszakokban az utolsó rendelkezésre álló adatokat használjuk, jelenleg a 2020. évi adatokat. A módszertan értelmében ezzel a súlyozási rendszerrel kiküszöbölhető az összetétel változás hatása egyik évről a másikra. Az a terület kerül nagyobb súllyal a számításba, ahol a gazdaságszerkezeti összeírás adatai alapján a bérelt földterület nagysága is magasabb.

2020. évi súlyok:

2. tábla

Bérelt földterület

(ezer hektár)
Területi egység Szántó Gyep
Közép-Magyarország 118,3 21,0
Közép-Dunántúl 267,7 32,0
Nyugat-Dunántúl 287,4 20,7
Dél-Dunántúl 402,2 18,7
Észak-Magyarország 237,3 47,0
Észak-Alföld 381,9 94,9
Dél-Alföld 443,5 57,8
Ország összesen 2138,3 292,1


A tagállamok nem kötelesek adatot szolgáltatni azokra a földkategóriákra, melyek súlya a legutolsó gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ) alapján az összes hasznosított mezőgazdasági földterület 5%-a alá esik, ezért az Eurostat-nak szántó és gyep művelési ágra történik adatátadás, a hazai adatközlés azonban kiegészül az erdő, szőlő és gyümölcsös művelési ággal.