Agrárium, 2026 – előzetes eredmények

Megjelenés ideje: 2026.09.02.

Az Agrárium 2026 mezőgazdasági gazdaságszerkezeti felmérés előzetes adatai alapján június 1-jén 163 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon, számuk 17%-kal csökkent a három évvel korábbihoz képest. A gazdatársadalom korszerkezete nem változott ez idő alatt, és minden nyolcadik gazdaságirányító felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezett. A vetésszerkezetben a búza és a napraforgó dominált. A főbb haszonállatok közül a szarvasmarhák és a baromfifélék száma nőtt, míg a sertéseké csökkent az előző fél évben.

  • Az agrárgazdaságok száma 2026. június 1-jén 163 ezer volt, ami 17%-kal (35 ezerrel) maradt el a három évvel korábbitól; 2016-hoz viszonyítva pedig 41%-kal.

  • A csökkenésben szerepet játszott az állattartó gazdaságok számának 16%-os, valamint a növénytermesztők számának 22%-os visszaesése 2023-hoz képest. Ezzel szemben a vegyes gazdaságok száma 28%-kal nőtt.

  • A gazdaságirányítók 37%-a 65 évesnél idősebb, míg a 40 év alattiak aránya 10% volt. Ez a megoszlás megegyezett a három évvel ezelőtti arányokkal. Tíz gazdaságból hetet férfi irányított.

  • A felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya 12% fölé emelkedett, miközben 48%-ra csökkent a mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkezők részesedése.

1. ábra

2023 és 2026 között tovább folytatódott a birtokkoncentráció. Az átlagos mezőgazdasági terület 18%-kal haladta meg a három évvel korábbit, és megközelítette a 33 hektárt. Az átlagos szántóterület 34, a gyepterület közel 17, a gyümölcsös területe 4,3, a szőlőterület pedig 3,1 hektár volt.

  • A mezőgazdasági terület nagysága kevéssel 5 millió hektár alatt maradt, kiterjedése és művelési ágak szerinti megoszlása érdemben nem változott az egy évvel korábbihoz képest. A terület 82%-a szántó, 15%-a gyep, 1,7%-a gyümölcsös, 1,2%-a pedig szőlő művelési ágba tartozott.

  • A vetésszerkezetben a két legfontosabb növénycsoport a gabonafélék (2,2 millió hektár) és az ipari növények (1,0 millió hektár) voltak, amelyek a szántóterület több mint négyötödét foglalták el. A gabonafélék aránya 2 százalékponttal csökkent, miközben ugyanennyivel nőtt az ipari növények részesedése a szántóterületből az előző évhez képest.

  • A legnagyobb területen őszi búzát termesztettek (986 ezer hektár), a napraforgó (781 ezer hektár) és az árpa (372 ezer hektár) területe tovább nőtt. A kukorica területének csökkenése folytatódott, idén már a 600 ezer hektárt sem érte el.

  • A gyümölcsös területe növekedett a megelőző évhez képest (3,1%-kal), nagysága lényegében a 2020. évivel megegyezett. A művelési ágon belül továbbra is az alma (21 ezer hektár), a dió (14 ezer hektár) és a meggy (12 ezer hektár) dominált.

2. ábra
  1. június 1-jén a főbb mezőgazdasági haszonállatok állománya a következőképpen alakult:
  • a szarvasmarhák száma 889 ezer volt, 16 ezerrel (1,8%-kal) több, mint 2025. december 1-jén;

  • a sertésállomány meghaladta a 2,8 milliót, ami 63 ezer darabos (2,2%-os) csökkenést jelentett fél év alatt;

  • a baromfifélék közül a tyúkok száma 36,7, a kacsáké 3,7, a ludaké 1,2, a pulykáké 2,2 millió darab volt;

  • az állategységben1 kifejezett állatállomány 2023-hoz viszonyítva jelentősen, 19%-kal bővült;

  • az állattartás koncentrációja tovább erősödött: az összes állomány 83%-át már a 100 állategységnél nagyobb állománnyal rendelkező gazdaságok adják, ez az arány 2013-ban még csak 73% volt. Ezzel szemben az 5 állategység alatti gazdaságok száma jelentősen visszaesett: a 2013. évi 179 ezerről idénre 41 ezerre csökkent.

3. ábra

Lábjegyzetek

  1. A különböző állatfajok, valamint kor- és ivarkategóriák összehasonlítható összesítésére szolgáló egyenérték, amelynek segítségével egy gazdaság teljes állatállománya egyetlen mutatóban kifejezhető. Az állategység számításába a szarvasmarha, sertés, juh- és kecskefélék, baromfi és az anyanyúl állatfajok tartoznak. ↩