Módszertani megjegyzések – A változások hatása

A 2023. évre vonatkozó számítások során benchmark revíziót hajtottunk végre, összhangban a nemzeti számlák revíziós politikájára vonatkozó uniós ajánlással. A benchmark revízió során végrehajtott legfőbb változások leírását és számszerű hatását az 1. A benchmark revízió keretében végrehajtott módszertani változások c. részben mutatjuk be.

A benchmark revízió mellett a szokásos rutinrevíziót is elvégeztük, azaz átvezettük az adatok ellenőrzése, véglegesítése során talált hibák javítását, korrekcióját, a 2022. évi forrás-felhasználás táblák összeállításának eredményeit, valamint a számításokhoz felhasznált adatforrásokban történt változásokat.

1. A benchmark revízió keretében végrehajtott módszertani változások

1.1. A GNI-számítások uniós ellenőrzéséből fakadó módszertani változások

1.1.1. A biztosítási tevékenység felülvizsgálata

A biztosítási tevékenységek elszámolásával kapcsolatosan a következő fejlesztéseket végeztük el:

• a technikai és a biztosításmatematikai tartalékokat kiszűrtük a közvetlen nem életbiztosítási kibocsátásból,
• a viszontbiztosítási kibocsátást a közvetlen biztosítási kibocsátástól elkülönülten mutattuk ki, illetve a viszontbiztosítási importadatot a külkereskedelem-statisztikai adatokhoz igazítottuk,
• a baleseti adót kiszűrtük a biztosítási tevékenység kibocsátásából, mivel az nem a biztosítókhoz, hanem a háztartásokhoz kapcsolódik.
  

1.1.2. A saját fejlesztésű szoftverek és adatbázisok becslésének frissítése
A saját fejlesztésű szoftverek és adatbázisok becslése költségalapon történik, aminek két eleme a munkaerő- és az anyagköltség. A munkaerőköltség-rész számításának alapja a szoftverfejlesztéssel, adatbázisok létrehozásával foglalkozó szakemberek létszámadata. Ez eddig a 2011. évi népszámlálás adataiból származott, amelyeket a későbbi évekre továbbvezettünk. Ezt a becslést most a 2022. évi népszámlálás adataival frissítettük, és ennek alapján felülvizsgáltuk az idősort. Az anyagköltség elemei, az információszolgáltatás szakágazat bruttó működési eredménye és a folyó termelőfelhasználás értékei szintén frissültek. A változás mértékének nagyobb részét az új létszámadatok okozták.

1.1.3. A bérlakások területadatának felülvizsgálata

A bérlakások területadata a bérleti díjak becslésének egyik eleme. A legutolsó lakásinformációkat tartalmazó nagy adatfelvétel a 2015. évi mikrocenzus volt, az ezt követő évekre vonatkozóan extrapolálással történt a területadat becslése. A 2022. évi népszámlálás adatai alapján a 2016–2021 közötti időszakra vonatkozóan felülvizsgáltuk a területadatokat, aminek hatása volt a bérlakások bérleti díjának becslésére.

1.1.4. Az adóelkerülés miatt nem megfigyelt gazdaság becslésének felülvizsgálata
A nem pénzügyi vállalatok szektorában az adóelkerülés miatt nem megfigyelt hozzáadott érték becslésének felülvizsgálatára került sor 2018–2022-re vonatkozóan. Ezekben az években a becsléshez az újonnan rendelkezésre álló 2020. évi teoretikus áfaadatot használtuk fel.

1.1.5. A készletbecslés felülvizsgálata

A készletadatok (készletváltozás, készlettartási nyereség/veszteség, készletállomány) becslése során a 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása, a 46 Nagykereskedelem és a 47 Kiskereskedelem ágazatok esetében módosítottuk a saját és a vásárolt készleteknél alkalmazott árindexeket. Az ezekben az ágazatokban tevékenykedő vállalatok jellemzően kevesebb saját készletet állítanak elő és kevésbé veszik igénybe a többi ágazat erőforrásait, ugyanakkor nagyobb mennyiségű készletet vásárolnak, mint a többi ágazatban tevékenykedő szervezetek. Emiatt ebben a három ágazatban a vásároltkészlet-adatok számítása során áttértünk a fogyasztóiárindex-adatok használatára.

1.2. Egyéb módszertani változások

1.2.1. Az illegális tevékenységek becslésének felülvizsgálata

Az illegális tevékenységek közül a kábítószerekkel kapcsolatos adatok becslésének módszertani fejlesztését végeztük el, részletes áradatok alkalmazásával.

1.2.2. A kisvállalkozások bérek és keresetek becslésének felülvizsgálata

Felülvizsgáltuk a kisvállalkozások (a kivabevallású szervezetek) bérek és keresetek adatait. A társaságiadó-bevallás mint eddigi elsődleges adatforrás mellett a mutató pontosabb meghatározásához ezentúl újabb adatforrásokat, adminisztratív adatátvételből és statisztikai adatgyűjtésből származó adatokat is felhasználunk.

1.2.3. A biztosítási adó kiszűrése

A biztosítási adó elszámolása eddig az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások részeként a folyó termelőfelhasználásban történt, mostantól kiszűrjük.

1.2.4. A nem regisztrált külföldi foglalkoztatottak munkavállalói jövedelme becslésének módszertani változása

A Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok munkavállalói jövedelmének becslése részeként felülvizsgáltuk a nem regisztrált külföldi foglalkoztatottak munkavállalói jövedelmének módszertanát. A számításhoz új forrásként a foglalkoztatással kapcsolatos ellenőrzések adatait használtuk fel. Ennek a változásnak a bruttó nemzeti jövedelemre (GNI) van hatása, a GDP-t nem érinti.

1.2.5. Egyéb fejlesztések

A felsorolt módszertani módosítások mellett a háztartások fogyasztási kiadásának becslése során áttértünk az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP2018) alkalmazására. Emellett elkészítettük az európai nemzeti számlák módosított adattovábbítási kötelezettsége szerinti adattáblákat, valamint a 2023. évi adatok becslésétől kezdve figyelembe vesszük az állóeszköz-statisztikai ajánlásokat a lakások és a földjavítás eszközcsoportok várható élettartamára vonatkozóan, ami az állóeszközfelhasználás- és az állóeszközállomány-adatok értékét módosítja.

2. Rutinrevíziókból (éves adatok véglegesítése, forrás-felhasználás táblák integrálása, adatjavítások) származó egyéb változások

A rutinrevízió során az adatok ellenőrzése, véglegesítése során talált hibák javítását, korrekcióját, a 2022. évi forrás-felhasználás táblák összeállításának eredményeit, valamint a számításokhoz felhasznált adatforrásokban történt változásokat vezettük át.