Vasútállomások sűrűségelemzése 25 km²-es gridre és településekre aggregálva

Megjelenés ideje: 2026.06.17.

Tartalom

A 2026 elején működő vasútállomások elhelyezkedése alapján hazánkban heterogén volt a vasúti infrastruktúra térbeli eloszlása. A települések közel felénél közigazgatási határon belül, vagy annak közvetlen közelében üzemelt vasútállomás. A többi település esetében 16 kilométerig terjedt ez a távolság. A közigazgatási határoktól független, rácshálós lehatárolás alapján az 5 x 5 kilométeres egységeknél 25 kilométerig szóródott a vasútállomások távolsága. A rácshálós sűrűségelemzés alapján kirajzolódik az ország fővárosközpontú vasúti hálózata, és látszanak a vasúthiányos külső és belső perifériák.

A Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. és a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. adatai szerint 2026 elején a hazai települések mintegy 30%-ában, szám szerint 946 település közigazgatási területén belül működött személyszállítási céllal (is) vasútállomás vagy vasúti megállóhely (továbbiakban: vasútállomás). A vasútállomással nem rendelkező, összesen 2209 település legközelebbi vasútállomástól való távolsága 0 és 16 kilométer között szóródott. A 0-hoz közeli szélső értékek olyan esetben fordultak elő, amikor több település határán található a vasútállomás (ez 614 települést érintett, az 1,6 kilométernél kisebb távolságot figyelembe véve). A nagyobb városok és közlekedési csomópontok közigazgatási területén belül jellemzően több vasútállomás működött (1–2. ábra).

1. ábra
2. ábra

A vasútállomások térbeli sűrűségének vizsgálata 5 × 5 km-es rácsháló segítségével

 A vasútállomások koordinátái mint pontszerű adatok térbeli eloszlásának vizsgálatához az ország területére 5 × 5 kilométeres négyzetrácsot helyeztünk, amely az INSPIRE gridhálózaton1 alapul, annak EOV-vetületbe2 transzformált magyarországi kivágata. A rácsháló egyes celláihoz hozzárendeltük azokat a vasútállomásokat, amelyek az adott cella területén helyezkednek el. Ennek eredményeként minden rácscellához meghatározhatóvá vált az ott található állomások száma. A térképi ábrázolás során a cellák színezése a bennük található vasútállomások számát jelzi. A rácshálós megjelenítés lehetővé teszi az állomások térbeli sűrűségének egységes léptékű vizsgálatát, függetlenül a közigazgatási határoktól. A térkép (3. ábra) jól szemlélteti a vasúti hálózat főbb tengelyeit és csomópontjait, amelyek mentén az állomások és megállóhelyek koncentrációja magas.

3. ábra

A vasútállomások térbeli sűrűségének vizsgálata kernel sűrűség módszerrel

A kernel sűrűség módszer a pontszerű adatok térbeli koncentrációját vizsgálja, oly módon, hogy minden egyes pont környezetében egy súlyozott sűrűségfelületet számít. Az eljárás során az egyes vasútállomások elhelyezkedése meghatározza a környező területek sűrűségértékét, amely a vasútállomásoktól való távolságok növekedésével fokozatosan csökken. Az így létrejövő felület lehetővé teszi a vasúti infrastruktúra térbeli koncentrációjának folytonos vizsgálatát. A színezés (4. ábra) a vasútállomások sűrűségének kategóriáit mutatja. A világosabb árnyalatok az alacsony sűrűségű területeket jelölik, a sötétebb színek a magas koncentrációjú térségeket. A legsötétebb kategóriák a vasúti hálózat kiemelkedő csomópontjait és a legsűrűbb állomáskoncentrációval rendelkező területeket jelzik. A térkép alapján jól kirajzolódik a magyar vasúthálózat főbb tengelyeinek térbeli mintázata, valamint az ország legfontosabb vasúti csomópontjai. A kernel sűrűség alapú térképi megjelenítés lehetőséget biztosít a vasúti infrastruktúra térbeli koncentrációjának részletes vizsgálatára, valamint a közlekedési hálózat szerkezetének és regionális különbségeinek szemléltetésére.

4. ábra

A vasútállomások vizsgálata rácshálós távolságelemzéssel

A vizsgálat során Magyarország területe a korábbiakhoz hasonlóan egységes 5 × 5 kilométeres rácshálóval került lefedésre. A rácscellák geometriai középpontjának (centroidjának) meghatározását követően a vasútállomások pontszerű térbeli objektumként lettek kezelve. Ezt követően minden egyes rácscella centroidja esetében megtörtént a legközelebbi vasútállomástól vagy megállóhelytől mért távolság kiszámítása. Az így kapott távolságértékek lettek hozzárendelve a rácscellákhoz, az ábrázolás színfokozatos módszerrel történt (5. ábra). A világosabb árnyalatok a vasútállomásokhoz közelebb eső területeket jelölik, a sötétebb színek a nagyobb távolságban fekvő térségeket reprezentálják. A térkép szemléletesen mutatja be a vasúti infrastruktúra lefedettségének országos mintázatát. Az eredmények alapján jól kirajzolódnak azok a térségek, amelyek a vasúti hálózat közvetlen hatókörében helyezkednek el, valamint azok a területek, ahol a vasútállomások az előbbi eseteknél nagyobb távolságban  találhatók.

5. ábra

Módszertan

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu

Lábjegyzetek

  1. Az INSPIRE az Európai Unió téradatokra vonatkozó irányelve, az ennek megfelelően elfogadott, harmonizált rácshálózatot használtuk (https://inspire.ec.europa.eu/theme/gg) ↩

  2. Egységes országos vetület, a magyarországi földmérési térképek vetületi rendszere ↩