Szakma és hivatás

50 éves az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

Az OECD-t megalapító egyezmény aláírása Párizsban. Kezdetben húsz ország volt a tagja. (Forrás: © OECD)

Az OECD elődjét, az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét (OEEC) 1947-ben alapították abból a célból, hogy az Egyesült Államok által finanszírozott Marshall-terv pénzügyi felügyeletét ellássa. A szervezetet azonban az öreg kontinens helyreállítását szolgáló program teljesülését követően nem szüntették meg, nevét 1961-ben Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetre, angol nevének rövidítéséből OECD-re változtatták.

Létrehozásának célja az volt, hogy segítséget nyújtson a tagállamok kormányainak a lehető legjobb gazdaság- és szociálpolitika kialakításában, s az eredmények értékelésében. Ezt a szemléletet tükrözi a szervezet jelenlegi szlogenje is: „better policies for better lives”, azaz „jobb politikákat a jobb életminőségért”. Idővel a szervezet a fejlett országok egyik legfontosabb gazdasági érdekegyeztető fórumává vált. Működése során számos irányelvet, szabványt, ajánlást, modellegyezményt, nyilatkozatot dolgozott ki, amelyeket a világ sok országa kötelező jellegű szabályként adaptált. Fontos megjegyezni, hogy a szervezet nem rendelkezik szankcionálási lehetőségekkel, eszközeként a rábeszélés vagy a nyomásgyakorlás merülhet fel.

Az OECD-tagországok részesedése
a világ széndioxid-kibocsátásából
és villamosenergia-felhasználásából

Az OECD-nek jelenleg 34 tagországa van, amelyek 2010-ben a világtermelésből több mint kétharmados, a nemzetközi termékkereskedelemből pedig mintegy 60%-os aránnyal részesedtek. Az OECD-országok fejlettségét, a bolygónkon tapasztalható egyenlőtlenségeket jelzi, hogy e magas részesedések úgy alakultak ki, hogy a tagállamok a Föld 6,9 milliárd főt kitevő lakosságának kevesebb mint ötödét adták.

Az OECD évente 400-500 könyvet jelentet meg. Az egyik legfontosabb kiadványa az először 1967-ben megjelent és azóta évente kétszer kiadott „OECD gazdasági kilátások” (OECD Economic Outlook). A szervezet gyorstájékoztatókat, nagyszámú adatösszeállítást is megjelentet, a honlapján pedig egy mintegy 4 milliárd adatot tartalmazó adatbázis érhető el. Az OECD kezdeményezésére szervezték meg 2000-ben az első PISA-felmérést (Programme for International Student Assessment, azaz Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés), amely a 15 éves diákok természettudományi, matematikai és szövegértési képességeinek vizsgálatára terjed ki. A teljesítménymérést a tendenciák nyomon követése érdekében háromévenként megismétlik, a 2009. évi felmérésbe már 65 országot vontak be.

Az OECD tagállamai és a szervezethez történő csatlakozásuk éve
A taggá válás éve Az ország neve
Alapító országok (1961) Ausztria
Belgium
Dánia
Egyesült Államok
Egyesült Királyság
Franciaország
Görögország
Hollandia
Izland
Írország
Kanada
Luxemburg
NSZK, ma Németország
Norvégia
Olaszország
Portugália
Spanyolország
Svédország
Svájc
Törökország
1964 Japán
1969 Finnország
1971 Ausztrália
1973 Új-Zéland
1994 Mexikó
1995 Csehország
1996 Magyarország
1996 Lengyelország
1996 Dél-Korea
2000 Szlovákia
2010 Chile
2010 Szlovénia
2010 Izrael
2010 Észtország

Az OECD 2011-re szóló költségvetése 342 millió euró, ami több, mint 90 milliárd forintnak felel meg. E pénzalap a tagállamok befizetéseiből jön létre, a legnagyobb befizető az Egyesült Államok, a bevételek 22%-a kötődik hozzá. Az OECD döntéshozó szerve a tanács, az általa elrendelt stratégia végrehajtásáért a 2500 fős titkárság a felelős. A titkárság ezen kívül a mintegy 250 bizottság, szakértői és munkacsoport feladatvégzését is támogatja, amelyek üléseire évente hozzávetőlegesen 40 000 nemzeti szakértő érkezik. Az OECD a párizsi központján kívül regionális központot tart fenn Berlinben, Mexikóvárosban, Tokióban és Washingtonban.

Az OECD központja, a Muette-kastély.

A Párizsban található Muette-kastély (Château de la Muette) története egészen a 16. századig nyúlik vissza, amikor a királyi vadászatok helyszínéül szolgáló, Bois de Boulogne névvel illetett erdő szélére vadászkastélyt építettek. A kastélyt az idők folyamán kétszer is újjáépítették, és az első újjáépítést követően XVI. Lajos és felesége, Marie Antoinette lakhelyéül is szolgált. Érdekesség, hogy a kastély kertjéből emelkedett fel először légi jármű emberrel a fedélzetén: 1783-ban a Montgolfier testvérek által tervezett hőlégballon innen kezdte meg a Párizs feletti útját. A jelenleg is használatos kastélyt Henri de Rothschild rendelkezése alapján építették, 1921-ben. 1948-ban a Rothschild-örökösök az ingatlant az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetének, az OECD jogelődjének adták el.


Az OECD központja, a Muette-kastély
Az OECD központja, a Muette-kastély. Jobbra tőle a 2008 januárjában átadott,
3000 négyzetméter alapterületű konferenciaközpont. (Forrás: © OECD)

Magyarország 1996. május 7-én, huszonhetedik államként csatlakozott az OECD-hez. A többi tagállamhoz hasonlóan hazánkat is állandó delegáció képviseli a szervezetben, a magyar küldöttség jelenlegi vezetője Dr. Mikola István OECD-nagykövet. Magyarország a szervezet 2011. évi működéséhez 2 millió eurós befizetéssel járul hozzá. Az OECD-nek három leányszervezete van, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), a Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) és a Nukleáris Energia Ügynökség (NEA). Hazánk mindhárom szervezetnek a tagja.

Az OECD tevékenysége nem korlátozódik a tagállamaira: a partnerségi programjain keresztül számos, a szervezethez nem tartozó ország szakértője vehet részt a bizottságok, szakértői csoportok munkájában. A szervezetnek a tagállamokon kívül több mint 70 országgal van munkakapcsolata, amelyek közül a legnagyobb hangsúlyt Brazíliára, Oroszországra, Indiára, Kínára (azaz a BRIC-országokra), valamint Indonéziára és a Dél-afrikai Köztársaságra helyezik. Jelenleg az egyetlen tagjelölt ország Oroszország. Az OECD az elemzéseivel, előrejelzéseivel, adat-összeállításaival nemcsak az egyes országokat, hanem azok csoportosulásait is segíti. Ennek megfelelően szoros munkakapcsolat alakult ki a világ legfejlettebb országait és Oroszországot tömörítő G8-akkal, a több fejlődő államot is sorai között tudó G20-akkal, illetve az Európai Unióval.

Források: Az OECD honlapján található anyagok (www.oecd.org)

Herzog Tamás

2011. július