NyitóoldalTerületi atlasz - Európa városai – Urban Audit

Területi atlasz - Európa városai – Urban Audit

Az európai városok által nyújtott életminőség megismerésére, értékelésére egyre nagyobb igény mutatkozik, hiszen e településeken él az Európai Unió polgárainak közel háromnegyede. A városok regionális, nemzeti, illetve európai léptékű működésének összevetése, az egyes városok egymással való összehasonlítása, valamint belső egyenlőtlenségeik feltárása nemcsak hasznos, hanem döntő jelentőséggel is bír a politikai döntéshozatal szempontjából. Emiatt elengedhetetlen, hogy minél több és részletesebb adat álljon rendelkezésre az európai városok vonatkozásában.

Mindezeket felismerve az 1990-es évek végén pilot projektként indult első Urban Audit adatgyűjtést számos másik követte, amelyeket a nemzeti statisztikai hivatalok bonyolítottak le. A városi statisztikai adatgyűjtések szorosan kapcsolódtak az uniós politikai célkitűzések (pl. Európa 2020 stratégia) megalapozásához, emellett előrelépést jelentettek az Európai Statisztikai Rendszer (ESS) fejlődésében is. A módszer folyamatos javítása érdekében az Eurostat számos alkalommal működött együtt a DG REGIO-val, illetve a résztvevő országok illetékes szervezeteivel (főként a nemzeti statisztikai hivatalokkal). Ezek a törekvések mind minőségi, mind mennyiségi szempontból számottevő változásokat hoztak az adatgyűjtés folyamatában. Előbbiek közül az egyedi változók gyűjtési módszertanának harmonizációja emelhető ki, ami elősegíti a különböző városok adatainak összehasonlítását. Mennyiségi szempontból a folyamatba bekapcsolódó városok, illetve a gyűjtött változók számában is növekedés figyelhető meg.

1999-ben az Európai Bizottság (DG REGIO) kísérleti jelleggel végzett adatgyűjtést európai városokra vonatkozóan, összehasonlítható változókat és mutatókat nyerve. Az adatgyűjtés célja azon, egységes módszertan alapján végzett mérések megvalósíthatóságának kipróbálása volt, amelyek az európai városokban tapasztalható életminőséget mutatják be. A projekt eredményeként 480 változó állt elő, az akkori EU-15 58 legnagyobb városára vonatkozóan – kihagyva azonban a városok köréből Londont és Párizst, mivel bevonásuk túl nehéz feladatot jelentett volna az adatgyűjtés eme próbafázisában.

A munka lezárultával a Bizottság úgy határozott, hogy szükséges folytatni, illetve tovább tökéletesíteni a városok fejlődését jellemző, egységes információgyűjtést. Ezt követően fontos szerepet kapott az Eurostat és az Európai Statisztikai Rendszer a gyűjtésben, a szervezés és – szakértőik révén – az elméleti megalapozás terén.

A felhasznált több mint 300 változó a gazdasági, demográfiai és társadalmi folyamatok széles skáláját fedte le. A mutatók időről időre változáson estek át, igazodva a múltbeli tapasztalatokhoz, valamint az átalakuló szakpolitikai elvárásokhoz. 1991-re és 1996-ra vonatkozóan egy kisebb mutatócsoport, 2005-re, illetve az azt követő évekre néhány változó gyűjtése történt meg, utóbb már rendszeres jelleggel. A 2014/2015-ös adatgyűjtési időszakban hozzávetőlegesen 100 mutatót gyűjtöttek össze a 2013-as és 2014-es referenciaévekre vonatkozóan. 2016-ban a változók listája átalakításokon ment keresztül, illeszkedve a fenntartható fejlődési célok indikátoraihoz.

A különböző adatgyűjtési időszakok során a folyamat földrajzi kiterjedése is némileg megváltozott. Az EU-28 területe mellett jelenleg már Norvégia, Svájc és Törökország városai is beletartoznak a vizsgálatok körébe.

Magyarország 346 városa közül a főváros és 18 megyei jogú város képezi a hozzájuk tartozó funkcionális várostérségekkel együtt az Urban Audit adatgyűjtés tárgyát.


Magyarország funkcionális várostérségei, 2018
térkép letöltése PDF-formátumban


Az Urban Audit adatgyűjtés tárgyát képező magyarországi városok és funkcionális várostérségek főbb adatai, 2016

Funkcionális várostérség neve Települések száma Teljes népesség (fő) Gazdaságilag aktív népesség (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Város neve Teljes népesség (fő) Gazdaságilag aktív népesség (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
Budapesti1992 958 0231 518 07641 495Budapest1 759 407919 56420 511
Miskolci80291 503134 75713 175Miskolc158 10175 3855 650
Nyíregyházi43237 511113 6659 671Nyíregyháza118 05858 2003 055
Pécsi134249 967119 1957 698Pécs145 34771 7524 032
Debreceni26327 953156 46515 578Debrecen203 05999 5987 680
Szegedi27243 437120 4075 088Szeged162 62182 1753 211
Győri93247 357124 6492 248Győr129 56864 7811 158
Kecskeméti24187 65391 0515 549Kecskemét111 72456 0712 957
Székesfehérvári70273 481136 1935 474Székesfehérvár98 20749 2791 414
Szombathelyi86147 99275 0782 301Szombathely77 97339 5691 149
Szolnoki25161 05076 5105 982Szolnok72 33334 7962 520
Tatabányai20137 98169 5062 383Tatabánya66 36233 7171 161
Veszprémi51133 39865 2002 195Veszprém60 39229 733750
Békéscsabai15115 15152 6274 091Békéscsaba60 12628 8141 528
Kaposvári75111 17250 2213 678Kaposvár63 18628 9571 465
Egri37101 19147 5153 578Eger54 48025 8411 425
Dunaújvárosi1486 76643 2542 543Dunaújváros45 35422 8721 340
Zalaegerszegi109110 34053 3542 373Zalaegerszeg58 82928 2901 090
Soproni3399 18449 318530Sopron61 88730 547316

Az Urban Audit adatgyűjtésben szereplő magyarországi városokra és funkcionális várostérségekre rendelkezésre álló adatok a Tájékoztatási adatbázis területi statisztika témaköre alatt érhetők el a Funkcionális várostérségek adatai (Urban audit adatgyűjtés adatai) és a Várostérségközpontok adatai (Urban audit adatgyűjtés adatai) táblákban.


Az Urban Audit adatgyűjtésben szereplő európai városokra és funkcionális várostérségekre rendelkezésre álló adatok az Eurostat honlapján a Data menüpont Database/Database by themes/General and regional statistics/Urban Audit témakör alatt érhetők el.


Az adatgyűjtés részleteivel kapcsolatos módszertani útmutató elérhető az Eurostat honlapján: https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-manuals-and-guidelines/-/KS-GQ-17-006