Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

2.4. EGÉSZSÉGÜGY, BALESET

EGÉSZSÉGÜGY

Egészségügyi kiadások

Az egészségügyi kiadás adatok az egészségügyi számlák nemzetközi módszertana szerint készült (A System of Health Accounts 2011 Edition ), mely nem tartalmazza a beruházások összegét. Az új nemzetközi módszertan elfogadására 2013-ban került sor, az adatok összehasonlíthatósága érdekében 2003-ig visszamenően korrigáltuk az adatokat.

A magyar nemzeti egészségügyi számlák keretében:

Az egészségügyi ellátás személyi feltételei

Betöltött orvosi állás: a kinevezett dolgozók állásainak száma (kivéve a külső helyettesítést) az év végén, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak munkaidejére átszámítva. Betöltöttnek minősülnek a mellékfoglalkozásban és másodállásban alkalmazottak által ellátott állások is.

Adatok forrása: OSAP 1019 sz. Az egészségügyi ellátás állás- és létszámkimutatása.

Dolgozó orvos: az orvosok országos nyilvántartásába felvett orvosok közül az, aki aktívan tevékenykedik.

Adatok forrása: OSAP 1589 sz. Kimutatás az orvosok területi, szakképesítés, kor és nemek szerinti megoszlásáról.

Háziorvosi ellátás

Háziorvos: személyes és folyamatos széles körű orvosi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A gyógyító-megelőző alapellátás keretében a háziorvos feladatkörébe tartozik különösen az egészséges lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a beteg vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése, orvosi rehabilitációja, illetve szükség esetén szakorvosi vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálatra, gyógykezelésre való utalása, keresőképtelenség igazolása. (4/2000. (II. 25.) EüM rendelet alapján, ha a településen nem működik házi gyermekorvos, ott a gyermekeket is ellátja).

Házi gyermekorvos: a háziorvosi ellátást a 14. életévét be nem töltött személyek számára biztosítja. Felkérésre a 14-18. év közötti személyeket is elláthatja (4/2000. (II.25.) EüM rendelet). A területi ellátási kötelezettséggel működő házi gyermekorvos köteles ellátni a hozzá bejelentkezett gyerekeken kívül a körzetében lakó, de más orvost választó biztosítottakat is, ha azok választott orvosukat felkeresni nem tudják.

Adatok forrása: OSAP 1021 sz. Jelentés a háziorvosok és házi gyermekorvosok tevékenységéről.

Kórház

Működő kórházi ágy: az engedélyezett ágyak közül az, amely legalább 6 hónapig hospitalizációra (előkészítés után betegfogadásra) alkalmas volt.

Adatok forrása: OSAP 2155 Összesítő a kórházi ápolási esetekről.

Gondozóintézeti ellátás

A gondozóintézet meghatározott, sajátos betegségekben (pulmonológiai, ideg-elme, bőr- és nemi betegségek, daganat stb.) szenvedő járóbetegeket ellátó, gyógyító-megelőző egészségügyi intézmény. A gondozók a betegellátás során felderített és beutalt, továbbá a szűréssel felkutatott, szakvizsgálatra beutalt vagy önként jelentkezett betegek rendszeres gondozását végzik.

Új beteg: akit a tárgyévben vettek nyilvántartásba, gondozásba; a tbc-s és nemi betegek esetében az, akit előző gyógykezelése során gyógyultnak nyilvánítottak, de ismét megbetegedett; a rosszindulatú daganatos betegek esetében az onkológiai gondozóban jelentkező vagy szűréssel felkutatott személy, akit adott betegséggel még nem kezeltek.

A gondozókban nyilvántartott beteg: egy meghatározott időpontban (általában az év végén) nyilvántartott, rendszeres gyógykezelés, illetve gondozás (ellenőrzés) alatt álló beteg.

Tbc- és pulmonológiai gondozás: A tbc- és pulmonológiai gondozás összefoglaló elnevezése a tüdőbeteg-gondozókban működő valamennyi pulmonológiai profilú gyógyító-megelőző tevékenységnek. A tbc és a hörgőrák kivételével a krónikus tüdőbetegségekre nincs bejelentési kötelezettség, azok a betegek kerülnek csak regisztrálásra, akik a tüdőgondozókban megjelentek.

Tüdőszűrő vizsgálat: A tüdőszűrő vizsgálat olyan radiológiai és fototechnikai módszerrel végzett szakvizsgálat, amely elsősorban a tüdőtuberkulózisban, illetve tüdődaganatos megbetegedésben szenvedők felkutatását célozza.

Betegforgalom: A tárgyév folyamán gondozóintézeti rendelésen megjelentek száma, minden egyes megjelenést figyelembe véve.

Új tbc-s betegek (incidencia): Új betegek gyakorisága (száma, aránya) egy bizonyos időtartam (általában egy év) alatt.

Nem tbc-s nyilvántartottak: A nem tbc-s nyilvántartottak azok a személyek, akik a tüdőgondozókban meghatározott időpontban (december 31-én) nem tbc-s krónikus tüdőbetegség miatt állnak gondozás alatt.

Krónikus hörghurutos betegek obstrukcióval: Az obstrukciós bronchitises betegnek már maradandó károsodása is van. Rendszeres szakgondozást igényel.

Az adatok forrása: Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet, valamint a tüdőbeteg-gondozók éves jelentése.

Bőr- és nemibeteg-gondozás

Bőr- és nemibeteg-gondozás: bőr- és nemi betegek szakorvosi kezelése, gondozása, fertőzések továbbterjedésének megakadályozása, ennek érdekében kúraszerű beavatkozások végzése, a beteg meghatározott idejű megfigyelése.

Az adatok forrása: OSAP 2084 Bőr- és nemibeteg-gondozók működési kimutatása.

Pszichiátriai és addiktológiai gondozás

Pszichiátriai beteg: Mentális, illetőleg viselkedészavar következtében pszichiátriai intézményi felvételre került személy.

Az alkoholisták becsült száma: Az alkoholos májzsugorban meghaltak számából kiindulva, a Jellinek-formula néven ismert számítási képlet (alkoholos májzsugorban meghaltak száma szorozva 144-gyel) segítségével számított adat.

Nyilvántartott alkoholista: A nyilvántartott alkoholista az a személy, aki alkoholizmusa miatt addiktológiai vagy pszichiátriai kezelésben vagy gondozásban részesült, s az év folyamán legalább egyszer megjelent a rendelésen.

Gondozóintézeti nyilvántartottak: a gondozóintézetekben az év végén nyilvántartottak adataival kapcsolatos arányszámokat 1999-től a következő év eleji népesség számaival számítjuk.

Az adatok forrása: OSAP 2086 A pszichiátriai gondozók jelentése, OSAP 2088 Jelentés az addiktológiai betegek gondozásáról.

A kábítószer-fogyasztók kezelése és morbiditása

Kábítószer-fogyasztók: A kábítószer-fogyasztó az a személy, aki naponta vagy alkalomszerűen kábítószert fogyaszt, és a drogambulanciák és drogközpontok, pszichiátriai gondozók, gyermek- és ifjúsági ideggondozók, pszichiátriai osztályok és szakambulanciák, krízisintervenciós osztályok, alkohológiai és addiktológiai gondozók és osztályok, illetve szakambulanciák, drogterápiás intézetek nyilvántartásaiban szerepelt.

Az adatok forrása: Egészségügyi Minisztérium, 2003-tól az Országos Addiktológiai Intézet. Az adatokat igen nagy óvatossággal kell kezelni az adatszolgáltatók körének, illetve az adatszolgáltatás egyéb vonatkozásainak bizonytalanságai miatt!

Otthoni szakápolás

Otthoni szakápolás: az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendelet szerint az otthoni szakápolás a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosának rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység.
A rendelet 2. § (3) bekezdése külön szabályozza a szakirányú terápiás szolgáltatások nyújtásához szükséges sajátos képesítéseket (gyógytornász, fizioterápiás asszisztens, logopédus végzettség).

Vizit: a beteg otthonában, illetve tartózkodási helyén kezelőorvosának elrendelésére, szakképzett ápoló által végzett ápolási tevékenység.

Eset: azon betegek száma, akiknek elrendelték az otthoni szakápolást, függetlenül az ellátás időtartamától.

Beteg: az év folyamán ellátott betegek száma, függetlenül attól, hogy az év folyamán hányszor került új elrendeléssel az ellátandók közé.

Az adatok forrása: Országos Egészségbiztosítási Pénztár ESZCSM 1312 sz. r. jelentés az otthoni szakápolási tevékenységről.

Fogászat

Fogászati alapellátás: fogászati alapellátás (foghúzás, gyökéreltávolítás, fogtömés, gyökérkezelés, fogpótlás), szájsebészeti tevékenységet nem fejt ki.

Az adatok forrása: Fog- és Szájbetegségek Országos Intézete; fogászati és fogszabályozó szakrendelések jelentése.

Országos Mentőszolgálat

Országos Mentőszolgálat: Országos hatáskörű, állami mentőszolgálatként kijelölt költségvetési szerv. Feladata a mentés/sürgősségi betegellátás földi és légi úton, valamint a segélyhívó szám(ok)hoz kapcsolódó mentésirányítási rendszer működtetése.

Mentőfeladat: Mentés és egyszerű betegszállítás együttesen.

Mentőgépkocsi: Mentőápolóval és mentőgépkocsi-vezetővel kivonuló, egészségügyi alapfelszereléssel, az OMSZ rádióhálózatában üzemelő rádióval/rádiótelefonnal, megkülönböztető jelzéssel, valamint legalább egy fekvőbeteg szállítására beépített hordágytartóval ellátott, megfelelő fertőtlenítőszerekkel, mosható, fertőtleníthető vagy cserélhető üléskárpittal felszerelt gépkocsi.

Rohamkocsi: Rohamkocsira beosztható, speciálisan képzett orvossal kivonuló, az esetkocsihoz képest többletfelszereléssel ellátott mentőgépkocsi, melyben a hordágyat úgy kell elhelyezni, hogy a beteg mindkét oldalról és a fejrész felől is hozzáférhető legyen. A kiemelt felszerelés (a speciálisan képzett orvos kezében) lehetővé teszi a betegek altatását, többparaméteres monitorizálását, gépi lélegeztetését. Elérhetővé teszi ritmuszavarok helyszíni elektroterápiáját (pl. pacemaker), esetleg vérrögök helyszíni feloldását. Módot ad bizonyos, intenzív osztályon alkalmazott beavatkozások (pl. mellkascsövezés, centrálisvéna-szúrás) elvégzésére.

Esetkocsi: Mentőtiszttel vagy mentőorvossal kivonuló, fejlettebb diagnosztikai (pl. EKG) és terápiás (pl. gyógyszerek, defibrillátor, eszközös légútbiztosítás) lehetőségekkel ellátott mentőgépkocsi.

Futó-mentőgépkocsi: A betegellátásban közvetlenül részt vevő, mentőfeladatok végrehajtására kijelölt mentőgépkocsi.

Összes mentőgépkocsi: Az összes mentőgépkocsi számába tartozik a futó- és a tartalékkocsi. (A teljes mentőgépjármű-állományhoz tartozik még a kiadásra váró új mentőgépkocsi és a selejtezésre váró mentőgépkocsi is.)

Az adatok forrása: Országos Mentőszolgálat.

Vérellátás

Egységnyi véradás: a hagyományos véradás során 450 ml (±10%) teljes vér vétele.

Az adatok forrása: Országos Vérellátó Szolgálat és a vértranszfúziós állomások jelentése.

Közegészségügy és járványügy

Bejelentett fertőző megbetegedés: a rendelettel bejelentési kötelezettséggel járó minden olyan fertőző megbetegedés, amelynek észlelésével egyidejűleg – a betegség továbbterjedésének megakadályozása végett – járványügyi intézkedés szükséges.

HIV-fertőzöttek száma: az AIDS-es betegek számát is tartalmazza.

Az adatok forrása: Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Gyógyszerellátás

Közforgalmú gyógyszertár: elsődlegesen a beteg emberek közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító intézmény.

Bővebb információk a Metainformációs adatbázisból érhetők el:

BALESET

Közlekedési baleset fogalmán – statisztikai szempontból – olyan váratlan, nem szándékosan előidézett forgalmi eseményt értünk, amelynek következményeként haláleset, illetve személysérülés történt, vagy anyagi kár keletkezett.

A közlekedési baleseti statisztika megfigyelési köre a következőkre terjed ki:

  1. a személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetekre: a fogalmi meghatározásokat lásd a közúton történt balesetek fogalmi meghatározásánál;
  2. a vasúti közlekedési balesetekre: az országos hálózaton történő baleset, melyben legalább egy mozgásban lévő vasúti jármű vett részt, legalább egy ember meghalt vagy súlyosan megsérült, illetve a mozgóállományban, vágányban, más berendezésben vagy a környezetben jelentős kár keletkezett. A jelentős vasúti balesetek küszöbértékét a 2006. évtől az uniós normákhoz igazítottuk. A módszertani változás következtében a jelentős balesetek értékhatára a korábbi 10 millió forintról 40 millió forintra emelkedett;
  3. vízi közlekedési balesetekre: a „Vízi szállítás” ágazatba sorolt jogi személyiségű adatszolgáltatók, valamint a Budapesti Közlekedési Vállalat vízi járműveivel belföldi és külföldi vizeken történt minden olyan forgalmi baleseti eseményre, amelynek során személysérülés történt vagy anyagi kár keletkezett;
  4. légi közlekedési balesetekre: a „Légi szállítás” ágazatba sorolt jogi személyiségű adatszolgáltatók repülőgépeivel belföldön és külföldön történt minden olyan forgalmi baleseti eseményre, amelynek során személysérülés történt vagy anyagi kár keletkezett (nem tartalmazza pl. a mezőgazdasági, sporttevékenység stb. során történt baleseteket).

A vasúti és közúti kereszteződéseknél történt baleseti események mind a vasúti, mind a közúti közlekedési baleseteknél szerepelnek.

Ittas személy által okozott balesetek kategorizálásakor az alkoholos befolyásoltságot véralkohol-vizsgálattal állapítják meg.

A közúton történt baleseteknél előforduló főbb fogalmak

Személysérüléses közúti közlekedési baleset: minden olyan közúton vagy a közforgalom számára megnyitott magánúton történt baleset, amelyben legalább egy mozgó jármű részt vett, melynek következtében legalább egy személy meghalt vagy megsérült.

  1. A balesetek minősítése kimenetel szerint:
    1. halálos kimenetelű az a baleset, amely következtében legalább egy személy a baleset helyszínén, illetve 30 napon belül meghalt;
    2. súlyos sérüléses az a baleset, amely következtében legalább egy személy súlyosan, 8 napon túl gyógyulóan megsérült;
    3. könnyű sérüléses az a baleset, amely következtében legalább egy személy könnyen, 8 napon belül gyógyulóan megsérült.
  2. A személysérülések minősítése:
    1. meghaltként szerepel, aki a baleset következtében a baleset helyszínén, illetve 30 napon belül elhunyt;
    2. súlyos sérülések az általában 8 napon túl gyógyuló sérülések, törések, zúzódások, belső sérülések, súlyos vágások és roncsolások, orvosi kezelést igénylő általános sokk, illetve bármely olyan sérülés, amely kórházi ápolást tesz szükségessé;
    3. könnyű sérülések a ficamok, horzsolások.
  3. Módszertani változások a 2002. évtől:

Munkabaleset az a 3 napon túl gyógyuló, bejelentett baleset, amely a munkát végző személyt a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben érte, függetlenül a baleset helyétől és időpontjától. Halálos munkabaleset: az a munkabaleset, amelynek bekövetkezésétől számított 1 éven belül a sérült – az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben – életét vesztette.

Halálos otthoni baleset: olyan baleset folytán bekövetkezett halálozás, mely a balesetet szenvedett személy lakóhelyén vagy tartózkodási helyén történt. Otthoni halálos balesetként regisztrálnak minden olyan halálesetet, melynek közvetlen oka otthoni baleset, függetlenül a baleset és a halál bekövetkezte között eltelt idő tartamától. A lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él; a tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

Tűzeset: az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, testi épségre vagy anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz.

Az adatok forrása: a közlekedési balesetek közül a közúti balesetek adatainak alapjául a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok közlekedésrendészeti osztályai által kitöltött statisztikai lapok szolgálnak, a többi adat a szállító szervezetektől (MÁV, MAHART, MALÉV stb.) származik.
Az adatfelvétel teljes körű azokra a balesetekre, amelyekben rendőri intézkedés történik.

A munkabalesetek adatait a Nemzetgazdasági Minisztérium küldi meg a KSH-nak.

A tűzesetek és káresetek adatforrása Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Az otthoni halálos baleseteket a halálozási statisztikai lapokból állítja össze a KSH.

 

Bővebb információk a Metainformációs adatbázisból érhetők el:


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás