Ellátásban részesülő: az a biztosított, akinek részére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy 2007. december 31-ig a Magyar Államvasutak Rt. Nyugdíjigazgatósága nyugdíjat, járadékot vagy egyéb ellátást folyósít.
Új nyugdíj-megállapítás (teljesítő határozat, megállapító határozat): a benyújtott igénynek az igénylő szempontjából nézve kedvező elbírálását tükröző, az államigazgatás szabályainak eleget tevő megállapító határozat, vagyis valamely nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás folyósításának elrendelése.
Saját jogú nyugdíj: az öregségi nyugdíj, a rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj és a foglalkoztatáspolitikai nyugdíj és a rehabilitációs járadék. Öregségi nyugdíj: előírt nyugdíjkorhatár betöltése, előírt szolgálati idő esetén, nyugellátási igénybejelentésre teljesítő határozat alapján kapott nyugdíj. Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a munkaképesség-romlással összefüggésben – a rokkantság mértékét is figyelembe vevő mértékű – igénybe vett nyugdíj. Foglalkoztatáspolitikai nyugdíj: a bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj és az előnyugdíj közös megnevezése a nyugdíj-statisztikai kimutatásokban.
Rehabilitációs járadék: 2008. január 1-jétől vezették be a rokkantnyugdíjazás rendszerében a fennmaradt munkaképesség fejlesztése, kiaknázása érdekében. A rehabilitációs járadékra azok a megváltozott munkaképességű személyek jogosultak, akik szoros és aktív együttműködést vállalnak a munkaügyi hatóssággal, a járadékuk összege 20 százalékkal magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj. A járadékos személy a munkaügyi hatóságoktól ún. rehabilitációs szolgáltatás formájában segítséget kap az elhelyezkedéshez.Táppénz: A táppénz a keresőképtelenség időtartamára, naptári napokra járó keresetpótló ellátás, legfeljebb egy éven át.
Betegszabadság: a betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az arra jogosult munkavállaló betegszabadságot vehet igénybe. Ez naptári évenként összesen 15 munkanap.
A táppénzre jogosult az, aki:
Táppénzes nap: a táppénzes napok a keresőképtelenségi napok közül azok, melyekre a biztosított táppénzt kapott (naptári napokban).
Táppénzes eset: a táppénzes esetek az adott időszakban kezdődött keresőképtelenségi esetek közül azok, melyekre táppénzt fizettek.
A táppénzesek napi átlagos száma: a biztosítottak táppénzes napjainak és a naptári napoknak a hányadosa.
A táppénzesek aránya, %: a tárgyidőszakban táppénzen levők napi átlagos száma és a tárgyidőszakban táppénzre jogosultak száma hányadosának százszorosa.
Átlagos létszám (fő): a tárgyidőszak alatt segélyezettek által igénybe vett napoknak és a tárgyidőszak naptári napjainak a hányadosa.
Az igénybe vevők száma (fő): a tárgyhóban legalább egy napra ellátást igénybe vevők száma.
Terhességi-gyermekágyi segély: A szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 nap) jár annak, aki a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Összege a napi átlagkereset 70%-a.
Anyasági támogatás: a szülést követően anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki terhessége alatt legalább négyszer – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson vett részt. Anyasági támogatásra jogosult továbbá az örökbe fogadó szülő, ha a gyermek születését követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték, valamint a gyám, ha gyermek a születését követő 180 napon belül a gyám gondozásába kerül. Összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.
Családi pótlék: Az állam havi rendszerességgel nyújtja a gyermek nevelésének, iskoláztatásának költségeihez. 1990. április 1-jétől 1996. március 31-ig alanyi jogon járt a még nem tanköteles, a tanköteles, illetve a már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanuló eltartott, valamint tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után. 1996. április 1. és 1998. december 31. között a családi pótlék az egy, illetve kettő gyermeket nevelő családok esetében csak akkor járt, ha a tárgyévet megelőző naptári évre számított egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg a jogszabályban rögzített mértéket. Három- és több gyermekes, illetve tartósan beteg gyermeket nevelők esetében az ellátás továbbra is alanyi jogon járt. 1999–2002 között újra alanyi jogon járt a családi pótlék a még nem tanköteles, illetve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után. A tanköteles (6–16 éves), illetve a már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanuló 20 év alatti eltartott után a szülő iskoláztatási támogatásban részesült. A két ellátást együtt nevelési ellátásnak hívták. 2003-tól a nevelési ellátás megszűnt, helyébe ismét a családi pótlék lépett.
Gyermekgondozási díj (gyed): A biztosított szülőt, örökbe fogadó szülőt, gyámot megillető, annak keresetéhez igazodó táppénzszerű ellátás, mely a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartam (168 nap) leteltét követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, ha a szülő ez idő alatt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. 1996. április 15-e és 1999. december 31-e között a megállapítás szünetelt, majd 2000. január 1-jével újból bevezetésre került.
Gyermekgondozási segély (gyes): Fix összegű ellátás, mely a szülőt, háztartásában nevelő gyámot illeti meg a gyermek harmadik életévének (ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének) végéig, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig. 2001-től az említett jogosultakon kívül a nagyszülő is jogosult a gyesre, ha a gyermek az első életévét betöltötte, gondozása a szülő háztartásában történik, és szülei írásban nyilatkoztak arról, hogy a gyesről lemondanak a nagyszülő részére. A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén annak 200%-ával.
Gyermeknevelési támogatás: A gyermeknevelési támogatás olyan gyermekgondozási támogatás, melyre az az anya (szülő) jogosult, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyermek 3 és 8 év közötti. A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt keresőtevékenységet napi 4 órában lehet folytatni, illetve időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthon történik. A támogatás szolgálati időre jogosít. A gyermeknevelési támogatás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.
Apákat megillető munkaidő-kedvezmény: az apát gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, amit legkésőbb a születést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató. Ez a kedvezmény akkor is megilleti az apát, ha a gyermeke halva születik vagy meghal.
Az adatok forrása: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
Védelembe vétel: ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyezettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.
Gyámság alatt álló kiskorú: az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, és részére a gyámhatóság gyámot rendel ki. Gyámság alatt áll: a gyermekvédelmi szakellátásban élő, a családba fogadott és a harmadik személynél elhelyezett kiskorúak is.
Gondnokság alatt áll: a korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen felnőtt, akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett.
Otthonteremtési támogatás: az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását segíti elő.
Gyermekvédelmi gondoskodás: a gyermekvédelmi gondoskodás törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem. Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülőnél nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétől függően a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedéseket tesz (védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás elrendelése).
Gyermekvédelmi szakellátás: a gyermekvédelmi szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. Az ellátás biztosítható gyermekotthonban, nevelőszülőnél vagy ápolást, gondozást nyújtó intézményben.
Kiskorú: az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.
Utógondozói ellátás: a gyámhivatal rendelheti el az előzőleg gyermekvédelmi gondoskodásban részülő fiatal felnőtt kérésére, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton folytat tanulmányokat, illetve szociális bentlakásos intézménybe várja felvételét. Utógondozói ellátását a fiatal felnőtt 24. évének betöltéséig kérheti. Az utógondozói ellátást nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely (különösen albérlet) biztosítja.
Gyermekjóléti alapellátás: az ellátások esetében a szülő felügyeleti joga minden esetben megmarad. Formái: gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsődei ellátás, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, helyettes szülői ellátás, gyermekek vagy családok átmeneti otthonában történő elhelyezés.
Bölcsőde: a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható bölcsődében. A bölcsőde, az alapellátáson túl, szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével vagy más, gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat.
Bölcsődébe beíratott gyermek: a bölcsődébe felvett – nyilvántartásban szereplő – gyermekek száma, 1992-ig december 31-i, 1993-tól május 31-i állapotnak megfelelően.
Szakképzett bölcsődei gondozó(nő): az a személy, akinek csecsemő- és kisgyermek-gondozó(nő)i oklevele van.
Családi napközi: a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást.
Családsegítő szolgálat: a szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családoknak, személyeknek nyújt szolgáltatást.
A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők: a családsegítő szolgálat tevékenysége személyes kapcsolat keretében vehető igénybe. A nyújtott szolgáltatás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, önkéntes alapon, térítésmentesen vehető igénybe.
Gyermekjóléti szolgálat: biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak elvégzését. Típusai: önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti központ.
A gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevő: a gyermekjóléti szolgáltatótevékenységet egy vagy több probléma (szociális, mentálhigiénés, életvezetési, anyagi) rendezésére igénybe vevő személy. A nyújtott szolgáltatás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, önkéntes alapon, térítésmentesen vehető igénybe. Az igénybe vevők: azok az alapellátásban gondozottak, akikről készült gondozási terv, a védelembe vettként nyilvántartott gondozottakat, és a szakellátásból kikerülő utógondozottak. Az adat nem tartalmazza a speciális szolgáltatásokban részesülő kiskorúakat. Minden gondozott egyszer szerepel, vagy a december 31-i állapot szerint, vagy aszerint, hogy a tárgyévben megszűnt gondozásakor milyen státusz szerint gondozták.
Szociális alapszolgáltatások: megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák.
Házi segítségnyújtás keretében gondoskodnak azokról az időskorúakról, pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről és szenvedélybetegekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, vagy életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek.
Nappali ellátást nyújtó intézmények: elsősorban a saját otthonukban élők, vagy hajléktalanok részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkeztetésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Egy intézményben többféle típusú ellátás is működhet.
Tartós bentlakásos szociális intézmények: tartós jelleggel folyamatos ellátást, nappali és éjszakai tartózkodást, ápolást, gondozást, illetve rehabilitációt nyújtó intézmények.
Időskorúak otthona: ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amely elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzi, akiknek az egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az időskorúak otthonába az a 18. évét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.
Fogyatékos személyek otthona: olyan ápolást, gondozást és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, ahova az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékosok otthonában elkülönítetten kell gondoskodni a fiatalkorú és a felnőttkorú személyek ellátásáról.
Pszichiátriai betegek otthona: olyan ápolást, gondozást, és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amelybe az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.
Szenvedélybetegek otthona: olyan ápolást, gondozást és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amelybe az a személy vehető fel, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.
Hajléktalan személyek otthona: olyan ápolást, gondozást és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, melyben azoknak a hajléktalan személyeknek a gondozását kell biztosítani, akiknek ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem megoldható, és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: (a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével) ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.
Időskorúak gondozóháza: olyan átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, ahova azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.
Fogyatékos személyek gondozóháza: olyan átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, melyben azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.
Pszichiátriai betegek átmeneti otthona: átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmény, ahová azok a pszichiátriai betegek vehetők fel, akiknek ellátása más intézményben vagy a családjukban átmenetileg nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt.
Szenvedélybetegek átmeneti otthona: átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, amely azoknak az elhelyezését biztosítja, akiket (addiktológus, pszichiáter) szakorvosi vélemény alapján szenvedélybetegnek minősítettek, és ellátásuk családjukban vagy lakókörnyezetükben átmeneti jelleggel nem oldható meg.
Hajléktalan személyek átmeneti szállása: azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik életvitelszerű szálláshasználat és szociális munka segítségével képesek az önellátásra.
Hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye: az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállását biztosító szolgáltatás.
Hajléktalanok időszakos éjjeli menedékhelye: a hajléktalanok átmeneti szállását, az éjjeli menedékhelyet, valamint a nappali melegedőt működtető fenntartó a közterületen vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek ellátásának, a közvetlen életveszély elhárításának érdekében a téli időszakban (november 1-je és április 30-a között) időszakos férőhelyeket biztosíthat.
Egyéb otthon: egyik fent említett típusba sem sorolható. 2004-től a statisztikai számbavétel módszertani változásának következtében számuk jelentősen csökkent, majd megszűnt.
Rendszeres szociális segély: a települési önkormányzatok által nyújtott jövedelempótló pénzbeli ellátás. Célja, hogy minimális életszínvonalat biztosítson a jövedelemmel nem rendelkezők számára. 2006. július 1-től megváltozott az ellátás jogosultsági feltétele és a támogatás összegének számítási módja. Korábban a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg annak a személynek, aki a 18. életévét betöltötte, aktív korú, de munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve aki vakok személyi járadékában részesült, valamint olyan aktív korú nem foglalkoztatottaknak, akik megélhetése más módon nem biztosított. Az új feltételű támogatásra egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, a jogosultság és az összeg megállapítása az ún. fogyasztási egységre vetített jövedelem alapján történik, a korábbi egy főre jutó jövedelem helyett. A fogyasztási egység az egyes családtagoknak a családi fogyasztáson belüli súlyát kifejező arányszám. Az első nagykorú családtag, illetve fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, míg a házastárs (élettárs) és a gyermekek arányszáma ennél kisebb (0,9-0,7). A támogatás összege változó, a család tényleges összjövedelmét egészíti ki a jogosultsági határig. 2009. január 1-jétől az aktív korú, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek támogatási rendszere átalakult, az új szabályok szerint ún. aktív korúak ellátására jogosultak, amely keretében pénzbeli ellátásként rendszeres szociális segélyt vagy rendelkezésre állási támogatást kaphatnak. A szociális törvény értelmében a rendszeres szociális segély új jogcímeken folyósítható. Az egészségkárosodott személyek mellett jogosultság állapítható meg azok részére, akik 55. életévüket betöltötték vagy 14. éven aluli kiskorú gyermeket nevelnek és a gyermek napközbeni intézményi ellátását nem tudják biztosítani. A "nem foglalkoztatott" jogcím megszűnt, a 2007. január 1-jével bevezetett "támogatott álláskereső" jogcímen a segély tovább folyósítható. 2009. január 1-jétől támogatott álláskereső jogcímen új segély már nem állapítható meg, de a korábban megállapított jogosultság továbbra is fennáll. 2010. január 1-jétől a települési önkormányzatok helyi rendeletben a rendszeres szociális segélyre jogosultak további köreit határozhatják meg.
Rendelkezésre állási támogatás: azt az aktív korúak ellátására jogosult munkaképes személyt illeti meg, aki neki fel nem róható okból nem tud munkát végezni. Az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, 2008. január 1-jétől, 28 500 forint.
Ápolási díj: a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 2005. szeptember 1-jétől a fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozókat magasabb összegű ápolási díj illeti meg, amelynek összege 30%-kal magasabb az alanyi jogon járó ápolási díjnál.
Időskorúak járadéka: a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. 2005. december 31-ig a települési önkormányzat időskorúak járadékában részesítette azt a nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át. 2006. január 1-jétől a törvény nemcsak a családi állapot szerint differenciálja a támogatás mértékét, hanem életkor alapján is. Eszerint magasabb összegű időskorúak járadékában részesíti a 75 éves és idősebb egyedülálló személyeket, akiknek havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem éri el.
Átmeneti segély: a települési önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes mkölcsön formájában is nyújtható. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen betegség, elemi kár - miatt anyagi segítségre szorulnak.
Lakásfenntartási támogatás: a települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak, azaz a törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (normatív lakásfenntartási támogatás), az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyeknek, az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (helyi lakásfenntartási támogatás) az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.
Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja.
Adósságkezelési szolgáltatás: a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott lakhatást segítő ellátás, a jogosult adósságcsökkentési támogatásban és adósságkezelési tanácsadásban részesül. A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt, akinek - az adóssága meghaladja az 50 000 forintot, és a tartozása legalább hat hónapja fennáll, vagy közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, valamint - az egy főre jutó havi jövedelem és lakás mérete, illetve minősége nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott mértéket, továbbá - vállalja a tartozás - az önkormányzat által nyújtott adósságcsökkentési támogatás után - fennmaradó részének a kifizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Adósságnak minősül a közüzemi díjtartozás, a közösköltség-hátralék, a lakbérhátralék és a hitelintézeti hátralék.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: a települési önkormányzat a gyermeket rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.
Temetési segély: a települési önkormányzat temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
Fogyatékossági támogatás: a 18. életévüket betöltött, önálló életvitelre képtelen, vagy mások állandó segítségére szoruló súlyosan fogyatékos személyek részére járó pénzbeli juttatás.
Módszertani forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2008 (KSH, Budapest, 2009).