Adatforrás: az oktatási intézmények tevékenységére vonatkozóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma által gyűjtött és feldolgozott adatok. Az oktatási adatfelvételek rendszere a 2000/2001. tanévtől mind tartalmában, mind módszerében változott, követve az oktatás 1993. évi LXXIX. és LXXX. sz. törvényekben meghatározott szervezeti és tevékenységi rendszerét. Az adatfelvétel megfigyelési egysége az oktatási intézmény, ezen belül a tevékenység, oktatási feladat. Az adatfelvétel eszmei időpontja 2000/2001-től minden év október 1., illetve október 15. (2000 előtt ehhez közeli, iskolatípusonként eltérő időpont). A tanulmányok befejezésére vonatkozó adatok az adatfelvételt megelőző tanév végi eredményeket tartalmazzák, az eszmei időpontig letett javító- és pótvizsgák eredményeivel kiegészítve.
Az adatok tartalma több esetben változott. Az összehasonlíthatóság érdekében a korábbi években közölt adatok az új módszernek megfelelően módosultak, de az átdolgozás néhány esetben nem volt megoldható. Ezek az adatok csupán az eltérő tartalmuk figyelembevételével hasonlíthatók össze.
Köznevelési intézmény: az önálló alapító okirattal rendelkező, köznevelési feladatot ellátó oktatási célú szervezet. A köznevelési intézmény egy igazgatási szervezetben több nevelési-oktatási feladatot is elláthat.
Feladatellátási hely: az köznevelési intézmény igazgatási szervezetén belül a székhelyen vagy más telephelyen működő intézményegység, valamint a székhelyen, illetve az azonos telephelyen, de eltérő nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményegység. A statisztikai adatok az adatfelvétel eszmei időpontjában működő intézményeket, illetve feladat-ellátási helyeket tartalmazzák. Az óvodák és általános iskolák számáról 2000 előtt közölt adatokban a feladat-ellátási helyek is külön intézményként szerepeltek.
Osztályterem: kizárólag az osztályok állandó tartózkodási helyeként használt és felszerelt helyiség, függetlenül attól, hogy erre vagy más célra épült. Az osztálytermek száma nem tartalmazza az osztálytermi célra épült, de más célra használt helyiségeket. 2000-től az osztálytermek száma nem tartalmazza az egy tantárgy vagy tantárgycsoport oktatására kialakított szaktantermeket sem. A korábbi közlésekben ezek a helyiségek is az osztálytermek számában szerepeltek.
Évfolyam: a pedagógiai programban meghatározott követelmények oktatásának és elsajátításának meghatározott szakasza. Az évfolyamok számozása az 1993. évi közoktatási törvény alapján az első évfolyamtól a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos. Az iskolai szakképzésben az évfolyamok számozása egytől kezdődik, és törtjel alkalmazásával kiegészül az általános képzésben soron következő sorszámmal (pl. 1/11 a szakiskolában vagy 1/13 a közép-iskolában).
Nappali rendszerű iskolai oktatás: a tanköteles korú és a tanköteles kornál idősebb, de 22 (25) éves kort el nem ért tanulók nappali munkarend szerinti oktatása.
Felnőttoktatás: a tanköteles kornál idősebb vagy a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt venni nem tudó, illetve nem akaró személyeknek a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltsághoz, a meglévő ismeretekhez, az életkorhoz igazodó iskolai oktatása.
Általános oktatás: a köznevelés általános műveltséget megalapozó, illetve az érettségi vizsgára felkészítő szakasza.
Iskolai rendszerű szakképzés: a köznevelés szakmai vizsgára felkészítő szakasza. A szakiskolai adatok tartalmazzák a korábbi iskolarendszerben működő gépíró- és gyorsíróiskolák, egészségügyi szakiskolák és egyéb szakiskolák, valamint a szakmunkásképző iskolák adatait. A szakközépiskolai adatok tartalmazzák az érettségire felkészítő oktatás és az érettségire vagy középiskolai végzettségre épülő iskolai szakképzés adatait.
Óvodás gyermek: az óvodába felvett és az adatfelvétel eszmei időpontjában az óvoda nyilvántartásában szereplő gyermek.
Tanuló: általános iskolába, illetve középfokú oktatási intézménybe beiratkozott, az adatfelvétel eszmei időpontjában az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő személy. 2000-től az általános iskolai tanulók száma nem tartalmazza a gimnáziumi oktatásban tanuló 5-8. évfolyamos tanulókat. Létszámuk a gimnáziumi tanulók számában szerepel.
Hallgató: a felsőoktatási intézménybe felvételt nyert és beiratkozott, az intézmény nyilvántartásában szereplő személy.
Végzettek: az iskolai oktatás egy meghatározott szintjén (pl. általános iskola, szakiskola, középiskola) az utolsó évfolyamot sikeresen befejezték, illetve záróvizsgát tettek.
Felsőfokú oklevelet szerzettek: az egyetemi, főiskolai, a felsőfokú alap- és mesterképzésben, valamint az osztatlan képzésben sikeres záróvizsgát és előírt nyelvvizsgá(ka)t tettek.
Pedagógus (köznevelésben): az egyetemi, főiskolai, a felsőfokú alap- és mesterképzésben, valamint az osztatlan képzésben sikeres záróvizsgát és előírt nyelvvizsgá(ka)t tettek.
(A statisztikai közlésekben a pedagógusok száma a pedagógusok állományi létszámára vonatkozik.)
Vezető, vezetőhelyettes (köznevelésben): az iskolaigazgató és igazgatóhelyettes, az óvodavezető és vezetőhelyettes, a gyakorlati oktatást vezető és az egyéb vezető.
Óvodapedagógus, tanító, tanár (köznevelésben): az óvodai csoporttal foglalkozó pedagógus, az osztálytanító és szakos tanítást, illetve gyakorlati oktatást végző pedagógus.
Egyéb beosztású pedagógus (köznevelésben): a napközis nevelő, a kollégiumi nevelőtanár, a könyvtáros tanár, a gyógypedagógus, a konduktor, a logopédus és az egyéb beosztású pedagógus.
Oktató (a felsőoktatásban): a felsőoktatási intézményben teljes vagy részmunkaidőben alkalmazott tanár, docens, adjunktus, tanársegéd, nyelvtanár, testnevelő tanár, művésztanár, kollégiumi nevelőtanár vagy egyéb oktatói munkakörben foglalkoztatott személy.
Felsőoktatási intézmény: a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége a felsőoktatás, a tudományos kutatás és a művészeti alkotótevékenység. Felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet.
Kar: a felsőoktatási intézményen belüli oktatási és igazgatási szervezeti egység. A felsőoktatási intézmények karait minden tanévben kormányrendelet sorolja fel.
Felsőfokú szakképzés: felsőoktatási és köznevelési intézményekben folyó, hallgatói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül az intézmény képzési programjába, és olyan felsőfokú szakmai képesítést ad, mely az Országos Képzési Jegyzékben szerepel, de nem jár felsőfokú végzettséggel.
Felsőfokú alapképzés, BA/BSc: a felsőfokú alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.
Felsőfokú mesterképzés, MA/MSc: a felsőfokú alapképzésre épülő felsőfokú mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.
Osztatlan képzés: az egységes, osztatlan képzésben mesterfokozat (magister, master) szerezhető, amelynek elvégzése, alapfokozat kiadása nélkül ugyanannyi tanulmányi időt igényel, mint az első, majd ezt követően a második képzési ciklus teljesítése. A képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév. (orvos, állatorvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász, építész).
Szakirányú továbbképzés: alap- vagy mesterfokozat megszerzését követő (korábban egyetemi vagy főiskolai végzettség), illetve meghatározott szakképzettségre épülő olyan, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul.
Doktori képzések (PhD, DLA): felsőoktatási intézmény által végzett posztgraduális szintű képzés, mely az adott terület kutatóinak a tudományos (PhD) és művészeti (DLA) felkészítését szolgálja.
Nappali képzés: teljes idejű képzés.
Nem nappali képzés: esti, levelező, távoktatás együtt.