Regisztrált gazdasági szervezet a megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is.
Egy adott évben működő vállalkozásnak tekintünk egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele, vagy foglalkoztatottja. A vállalkozási demográfia a vállalkozások működését mindig egy adott időszakra, konkrétan egy adott évre vizsgálja. A demográfiai felmérésben a működő vállalkozások köre az adott évre vonatkozó tényleges statisztikai és adóadatok alapján, mindig utólag kerül megállapításra, ezen adatok beérkezése után.
Gazdálkodási formák szerint a működő vállalkozások köre tartalmazza a jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokat és a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozókat.
A regisztrált egyéni vállalkozások között szerepelnek az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is. A működő egyéni vállalkozások esetében a definíció csak a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozásokat tartalmazza.
A kiadványokban alkalmazott társas vállalkozás fogalmán az egyéni vállalkozás kivételével az összes többi vállalkozást értjük.
Valódi új vállalkozásról beszélünk egy adott évben, ha az abban az évben a működő vállalkozások halmazához tartozik, és a megelőző két évben nem számított működőnek. A jogelőddel rendelkező szervezetek nem számítanak valódi alakulásnak.
Egy vállalkozás adott évben akkor valódi megszűnő vállalkozás, ha egymást követő két évben kimarad a működő szervezetek közül. A jogutóddal megszűnt szervezetek nem számítanak valódi megszűnésnek.
Túlélő vállalkozás: egy vállalkozás akkor túlélő, ha alakulását követő évben is a működő vállalkozások körébe tartozik, vagy már nem aktív, de tevékenységét átadta egy másik vállalkozásnak.
A regisztrált gazdasági szervezetek és a működő vállalkozások tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján történik, amely megfelel az EU tevékenységi osztályozásának (NACE Rev.2).
A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A statisztikai adatgyűjtések és publikációk 2002. január 1-jétől a statisztikai főtevékenység felhasználásával történnek. Az egyes ágazatok megnevezését – szerkesztési okokból – rövidített formában közöljük.
Létszám-kategória: a KSH által a nemzetközi ajánlások figyelembevételével kialakított, adatgyűjtéseiben és publikációiban rendszeresen alkalmazott besorolás. A regisztrált gazdasági szervezetek esetében 2004. január 1-jétől az addig nyilvántartott alkalmazotti létszám helyett a tevékenységi létszám fogalmát használjuk, amely a szervezet tevékenységében résztvevő személyek létszámát jelenti. Az egyéni vállalkozások esetében a vállalkozás tulajdonosát és a nem fizetett segítő családtagokat is tartalmazza. Amennyiben egy egyéni vállalkozásnál csak az alkalmazotti létszám áll rendelkezésre akkor azt 1-gyel megnövelve képezzük a tevékenységi létszámot.
A működő vállalkozások esetében az Eurostat módszertani ajánlásához igazodva a foglalkoztatotti létszám meghatározása 2007-től módosításra került. Az Eurostat ajánlása szerint ugyanis egy gazdasági tevékenységet végző vállalkozásnak legalább 1 fő foglalkoztatottal kell rendelkeznie. Ezért minden 0 létszámú vállalkozás esetében a létszámot megnöveltük 1-gyel.
A regisztrált gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti csoportosítása (rövidítve:GFO) a 2011. január 1-jétől érvényben levő osztályozáson alapul. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozását a KSH elnöke a 8/2010. (VIII. 25.) KSH számú, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló közleményében tette közzé. A működő vállalkozások gazdálkodási forma szerinti osztályozása továbbra is a 2002. június 1-jétől érvényes 9001/2002. (SK 3.) számú KSH elnöki közlemény alapján történik.
Az adatok forrása: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által üzemeltetett Gazdasági Szervezetek Regisztere. A vállalkozások demográfiája esetében a regiszter adatai kiegészülnek statisztikai adatgyűjtésekből és adminisztratív forrásokból származó adatokkal.
Nonprofit szervezet: Egy szervezetnek a nemzetközileg elfogadott definíció szerint alapvetően öt kritériumnak kell megfelelnie annak érdekében, hogy egyértelműen nonprofitnak lehessen besorolni:
Ezek mellett még fontos feltétel a pártjellegű működés kizárása is.
Szervezeti jelleg: A nonprofit szervezeteket jellegük szerint három típusba soroljuk. Klasszikus civil szervezetnek tekintjük
Számított főállású foglalkoztatotti létszám: A főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, hozzáadva a főállású részmunkaidőben foglalkoztatottak számának felét és a nem főállású foglalkoztatottak számának egytizedét. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy az adott szervezet által különböző módon foglalkoztatott személy hány főállású teljes munkaidősnek felelne meg.
Számított szerződéses foglalkoztatottak mutatója a szerződések alapján kifizetett megbízási díjak éves összegének és a nonprofit szektorban a számított főállású foglalkoztatottaknak fizetett éves átlagos munkabér (2005-ben 1 millió 736 ezer Ft, 2006-ban 1 millió 745 ezer Ft, 2007-ben 1 millió 808 ezer Ft) hányadosa. Ez a számított érték kifejezi, hogy a megbízási szerződésekkel hány főállású teljes munkaidős munkavállalót váltanak ki.
Számított önkéntesként foglalkoztatottak száma: Ez a mutató az önkéntesek által az év során végzett munka becsült időtartamának és egy főállású alkalmazott órákban számított éves munkaidejének hányadosa. A becsült bérmegtakarítás pedig az előbbi mutató és a nonprofit szektorban a számított főállású foglalkoztatottaknak fizetett éves átlagos munkabér szorzata. Ezek a számított értékek kifejezik, hogy az önkéntesekkel a szervezetek hány főállású teljes munkaidős munkavállalót és mennyi munkabért váltanak ki.
A külföldi tulajdonú leányvállalatokra vonatkozó statisztika (FATS) célja annak mérése, hogy az egyes országok gazdasága felett mely országok, mely ágazatokban és milyen mértékben gyakorolják a végső ellenőrzést. A statisztika lehetőséget ad a hazai és külföldi tulajdonú leányvállalatok gazdálkodásának, hatékonyságának összehasonlítására. A külföldi tulajdonú vállalkozásokat a végső tulajdonos (ellenőrzést gyakorló) országa szerint kell besorolni.
Az Inward FATS-statisztika a vállalkozásszám mellett teljesítmény-, beruházási, munkaügyi, valamint K+F-mutatókat tartalmaz.
Az Inward FATS-mutatók a Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere 2008 (TEÁOR'08), valamint az Európai Tanácsnak a külföldi leányvállalatok statisztikájára vonatkozó rendelete alapján kerülnek meghatározásra, tevékenység szerinti és földrajzi bontásban. A földrajzi bontás alapja az országregiszter, melynek használatáról a 2/1997. (SK 1.) KSH elnöki utasítás rendelkezik.
Az Inward FATS-statisztika összeállítása elsősorban másodlagos adatfeldolgozásokon alapul. A külföldi tulajdonlás megállapítása a nagy szervezetek esetében a Magyar Nemzeti Bank által kiadott "Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása" c. kérdőívek (2168-as számú OSAP) alapján, a kérdőíven nem jelentőknél az adóbevallások segítségével történik.
Az egyes mutatók értékét a "vállalkozások éves teljesítménymutatói" statisztikából, a beruházás statisztikából (Éves integrált gazdaságstatisztika: 9 féle OSAP kérdőív), valamint a Kutatás, fejlesztés (K+F-) statisztikából (OSAP 1074) vesszük át.
A külföldi tulajdonú leányvállalat felett végső ellenőrzést gyakorló szervezet országkódját az Eurostat által kifejlesztett EuroGroup Regiszterből (EGR) vesszük át, illetve az éves integrált gazdaságstatisztikai kérdőíveken gyűjtjük be. A hiányzókat az internet segítségével keressük meg, illetve a kis szervezetek esetében cégbírósági adatokból és matematikai módszerrel pótoljuk.
Az Inward FATS-adatokat az Eurostatnak, valamint az OECD-nek évente egy alkalommal adjuk át. Az Eurostat az adatokat megjelenteti a NewCronos-ban.
A kötelező adatszolgáltatásra (2007. tárgyévtől) történő felkészülést segítették az Eurostat által meghirdetett pályázatok. PHARE-projekt keretében kísérleti jelleggel Inward FATS-adatok a 2003-as tárgyévre készültek először. Azóta az Inward FATS-adatokat minden évben összeállítjuk.
Az Inward FATS-adatokat a meglévő adatforrások felhasználásával állítottuk elő. Kivételt képezett a szervezet felett végső ellenőrzést gyakorló tulajdonos országának meghatározása, melyet egyedileg (internet segítségével) határoztunk meg. Mivel a teljes sokaság esetében nem volt lehetőség az országkódok meghatározására, 2006-ig az adatok nem biztosítanak 100%-os lefedettséget.