Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

3.2. GAZDASÁGI ÉS NONPROFIT SZERVEZETEK

Fogalmak

Regisztrált gazdasági szervezet a megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is.

Egy adott évben működő vállalkozásnak tekintünk egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele, vagy foglalkoztatottja. A vállalkozási demográfia a vállalkozások működését mindig egy adott időszakra, konkrétan egy adott évre vizsgálja. A demográfiai felmérésben a működő vállalkozások köre az adott évre vonatkozó tényleges statisztikai és adóadatok alapján, mindig utólag kerül megállapításra, ezen adatok beérkezése után.
Gazdálkodási formák szerint a működő vállalkozások köre tartalmazza a jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokat és a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozókat. Az Európai Uniós adatszolgáltatások és a hazai publikációk szinkronba hozása érdekében a 2015-ös tárgyévtől a nonprofit gazdasági társaságokat is bevonjuk a vállalkozás demográfia megfigyelési körébe.

A regisztrált önálló vállalkozók között szerepelnek az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is. A működő egyéni vállalkozások esetében a definíció csak az egyéni vállalkozókat tartalmazza.

A kiadványokban alkalmazott társas vállalkozás fogalmán az önálló vállalkozók kivételével az összes többi vállalkozást értjük.

Valódi új vállalkozásról beszélünk egy adott évben, ha az abban az évben a működő vállalkozások halmazához tartozik, és a megelőző két évben nem számított működőnek. A jogelőddel rendelkező szervezetek nem számítanak valódi alakulásnak.

Egy vállalkozás adott évben akkor valódi megszűnő vállalkozás, ha egymást követő két évben kimarad a működő szervezetek közül. A jogutóddal megszűnt szervezetek nem számítanak valódi megszűnésnek.

Túlélő vállalkozás: egy vállalkozás akkor túlélő, ha alakulását követő évben is a működő vállalkozások körébe tartozik, vagy már nem aktív, de tevékenységét átadta egy másik vállalkozásnak.

Nómenklatúrák

A regisztrált gazdasági szervezetek és a működő vállalkozások tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján történik, amely megfelel az EU tevékenységi osztályozásának (NACE Rev.2).

A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A statisztikai adatgyűjtések és publikációk 2002. január 1-jétől a statisztikai főtevékenység felhasználásával történnek. Az egyes ágazatok megnevezését – szerkesztési okokból – rövidített formában közöljük.

Létszám-kategória: a KSH által a nemzetközi ajánlások figyelembevételével kialakított, adatgyűjtéseiben és publikációiban rendszeresen alkalmazott besorolás. A regisztrált gazdasági szervezetek esetében 2004. január 1-jétől az addig nyilvántartott alkalmazotti létszám helyett a tevékenységi létszám fogalmát használjuk, amely a szervezet tevékenységében résztvevő személyek létszámát jelenti. Az egyéni vállalkozások esetében a vállalkozás tulajdonosát és a nem fizetett segítő családtagokat is tartalmazza. Amennyiben egy egyéni vállalkozásnál csak az alkalmazotti létszám áll rendelkezésre akkor azt 1-gyel megnövelve képezzük a tevékenységi létszámot.

A működő vállalkozások esetében az Eurostat módszertani ajánlásához igazodva a foglalkoztatotti létszám meghatározása 2007-től módosításra került. Az Eurostat ajánlása szerint ugyanis egy gazdasági tevékenységet végző vállalkozásnak legalább 1 fő foglalkoztatottal kell rendelkeznie. Ezért minden 0 létszámú vállalkozás esetében a létszámot megnöveltük 1-gyel.

A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti csoportosítása (rövidítve:GFO) a 2014. március 15-étől érvényben levő osztályozáson alapul. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM számú rendeletben jelent meg.

Az adatok forrása: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által üzemeltetett Gazdasági Szervezetek Regisztere. A vállalkozások demográfiája esetében a regiszter adatai kiegészülnek statisztikai adatgyűjtésekből és adminisztratív forrásokból származó adatokkal.

A vállalkozások teljesítménye

(Módszertani magyarázat a létszámkategória szerinti SBS statisztikához, illetve a KKV statisztikához)

Megfigyelt nemzetgazdasági ágak: A–J, L–N, P, Q, R, S

Megfigyelésbe bevont gazdálkodási formák:

1 jogi személyiségű vállalkozás

2 jogi személyiség nélküli vállalkozás

7 egyéb gazdasági szervezet

Ezen felül az adatok 2015-től tartalmazzák a nonprofit gazdasági társaságok adatait az E, P és Q nemzetgazdasági ágban 3 fő foglalkoztatotti létszámtól, az A–D, F–J, L–N, R és S nemzetgazdasági ágban 50 főtől. 2015-ben a nonprofit gazdasági társaságok az alábbi súllyal szerepelnek a teljes sokaságban: szervezetszám: 0,1%, árbevétel és bruttó hozzáadott érték egyaránt 0,3% és foglalkoztatotti létszám: 2,7%.

A vonatkozási körbe az Európai Bizottság éves gazdaságszerkezeti statisztikára vonatkozó 2009/250/EK Rendelete alapján definiált működő szervezetek kerülnek be.

A negyedéves teljesítménystatisztika célja rövidtávra vonatkozó mutatók biztosítása a szolgáltatási ágazatokban lezajló gazdasági folyamatok vizsgálataihoz. Az adatokat egyrészt hazai felhasználásra állítjuk elő, elsősorban a negyedéves GDP számításhoz. Másrészt bizonyos szolgáltatási ágazatokban az árbevétel aggregált értékeit átadjuk az Eurostatnak is.

Adatforrások: A "2236 Mezőgazdaság, kereskedelem és szolgáltatás" kérdőívet a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások töltik ki, amelyek teljes körét megfigyeljük.

A "2236 Mezőgazdaság, kereskedelem és szolgáltatás – egyszerűsített" kérdőívet az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozások töltik ki, amelyek kiválasztása reprezentatív mintavétel segítségével történik.

Az Eurostat normatíváinak megfelelően az idősorokat a szezonális és a naptári hatástól is megtisztítjuk. 2002 januárjától az idősor-kiigazítás TRAMO/SEATS módszerrel, a Demetra szoftver segítségével történik, a jelenleg használt változat a JDEMETRA+ 2.2.0.

A kis- és középvállalkozások statisztikáján belül az egyes kategóriákba (mikro-, kis és középvállalkozás, illetve Nem KKV körbe tartozó vállalkozás) való besorolásnál a létszám mellett pénzügyi (éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg) és függetlenségi/önállósági kritériumokat (állami vagy önkormányzati tulajdoni hányad, illetve a vállalkozás kapcsolati viszonyain alapuló konszolidált határértékek meghatározása) egyaránt figyelembe veszünk a 2004. évi XXXIV. törvénynek és a 2003/361/EK rendelkezéseinek megfelelően.
 

Fogalmak:

Értékesítés árbevétele: A tárgyévben értékesített (kész- és félkész) termékek, anyagok, áruk, teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, regisztrációs, jövedéki és energiaadót tartalmazó, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke. Ide tartozik a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más magyarországi fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott, áfa nélküli ellenértéke is.

Hozzáadott érték (tényezőköltségen):
+ termelési érték
– anyag- és energiaköltség
– igénybe vett szolgáltatás
– egyéb szolgáltatás
+ termék- és termelési támogatások
– termék- és termelési adó
– egyéb ráfordításként elszámolt jövedéki adó.
 

Az általunk megadott hozzáadott érték adat tartalmazza a termék- és termelési adók, valamint a termék- és termelési támogatások egyenlegét (az alapáras hozzáadott értéket csökkentjük az adókkal és növeljük a támogatások értékével), ezért eltér a Nemzeti Számlák főosztály által publikált GDP adattól.

Foglalkoztatottak száma (szervezet tevékenységében résztvevők): az alkalmazásban állók, a munkaszerződés szerint havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak, valamint a szervezet tevékenységében aktívan résztvevő egyéb foglalkoztatottak (az egyéni vállalkozás esetén a vállalkozás tulajdonosa, az egyéni vállalkozó; társas vállalkozás esetén a vállalkozás tulajdonosa és a menedzsment azon tagjai, akiknek munkajövedelme a vállalkozásnál szerzett teljes jövedelmének 50%-ánál kevesebb.

Továbbá ide tartoznak a szervezet tevékenységében aktívan közreműködő személyek, akik részére munkájuk ellenértékeként közvetlenül munkadíj kifizetésére nem, vagy csak a minimálbér munkaidő-arányos részénél kisebb mértékben kerül sor (pl.: segítő családtag).

Nonprofit szervezet

Nonprofit szervezet: Egy szervezetnek a nemzetközileg elfogadott definíció szerint alapvetően öt kritériumnak kell megfelelnie annak érdekében, hogy egyértelműen nonprofitnak lehessen besorolni:

  1. intézményesültség (önálló jogi személyiség);
  2. a kormányzati szektortól való szervezeti függetlenség;
  3. közcélúság;
  4. a profitszétosztás tilalma;
  5. önkéntesség, öntevékenység.

Ezek mellett még fontos feltétel a pártjellegű működés kizárása is.

Szervezeti jelleg: A nonprofit szervezeteket jellegük szerint három típusba soroljuk. Klasszikus civil szervezetnek tekintjük

  1. a magánalapítványokat, egyesületeket;
  2. az érdekképviseletek csoportjába tartoznak a köztestületek, szakszervezetek, a szakmai munkáltatói érdekképviseletek és az egyesülések.
  3. az egyéb nonprofit szervezetekhez soroljuk a közalapítványokat, és a közhasznú társaságokat.

Számított főállású foglalkoztatotti létszám: A főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, hozzáadva a főállású részmunkaidőben foglalkoztatottak számának felét és a nem főállású foglalkoztatottak számának egytizedét. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy az adott szervezet által különböző módon foglalkoztatott személy hány főállású teljes munkaidősnek felelne meg.

Számított szerződéses foglalkoztatottak mutatója a szerződések alapján kifizetett megbízási díjak éves összegének és a nonprofit szektorban a számított főállású foglalkoztatottaknak fizetett éves átlagos munkabér hányadosa. Ez a számított érték kifejezi, hogy a megbízási szerződésekkel hány főállású teljes munkaidős munkavállalót váltanak ki.

Számított önkéntesként foglalkoztatottak száma: Ez a mutató az önkéntesek által az év során végzett munka becsült időtartamának és egy főállású alkalmazott órákban számított éves munkaidejének hányadosa. A becsült bérmegtakarítás pedig az előbbi mutató és a nonprofit szektorban a számított főállású foglalkoztatottaknak fizetett éves átlagos munkabér szorzata. Ezek a számított értékek kifejezik, hogy az önkéntesekkel a szervezetek hány főállású teljes munkaidős munkavállalót és mennyi munkabért váltanak ki.

 

Külföldi leányvállalatok tevékenysége (FATS)

A külföldi tulajdonú leányvállalatokra vonatkozó statisztika (FATS) célja annak mérése, hogy az egyes országok gazdasága felett mely országok, mely ágazatokban és milyen mértékben gyakorolják az ellenőrzést. A külföldi leányvállalatok statisztikája (FATS) egyrészt a Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok tevékenységét figyeli meg (Inward FATS), másrészt tárgya a magyar ellenőrzés alatt álló, külföldön működő leányvállalatok tevékenysége (Outward FATS) is. Az Inward FATS statisztika lehetőséget ad a hazai és külföldi tulajdonú leányvállalatok gazdálkodásának, hatékonyságának összehasonlítására. A külföldi tulajdonú vállalkozásokat a végső irányító (ellenőrzést gyakorló) országa szerint kell besorolni.

Az Inward FATS-statisztika a vállalkozásszám mellett teljesítmény-, beruházási, munkaügyi, valamint K+F-mutatókat, az Outward FATS statisztika vállalkozásszám, teljesítmény- és munkaügyi mutatókat tartalmaz.

Az Inward FATS-mutatók a Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere 2008 (TEÁOR'08), valamint az Európai Tanácsnak a külföldi leányvállalatok statisztikájára vonatkozó rendelete alapján kerülnek meghatározásra, tevékenység szerinti és földrajzi bontásban. A földrajzi bontás alapja az országregiszter, melynek használatáról a 2/1997. (SK 1.) KSH elnöki utasítás rendelkezik.

Az Inward FATS-statisztika összeállítása elsősorban másodlagos adatfeldolgozásokon alapul. A külföldi tulajdonlás megállapítása a nagy szervezetek esetében a Magyar Nemzeti Bank által kiadott "Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása" c. kérdőívek (2168-as számú OSAP) alapján, a kérdőíven nem jelentőknél az adóbevallások segítségével történik.
Az egyes mutatók értékét a "vállalkozások éves teljesítménymutatói" statisztikából, a beruházás statisztikából (Éves integrált gazdaságstatisztika: 9 féle OSAP kérdőív), valamint a Kutatás, fejlesztés (K+F-) statisztikából (OSAP 1074) vesszük át.

A külföldi tulajdonú leányvállalat felett végső ellenőrzést gyakorló szervezet országkódja részben az Eurostat által kifejlesztett EuroGroup Regiszterből (EGR) származik, részben az éves integrált gazdaságstatisztikai kérdőíveken gyűjtjük be. A hiányzókat az internet segítségével keressük meg, illetve a kis szervezetek esetében cégbírósági adatokból és matematikai módszerrel pótoljuk.

A FATS-adatokat az Eurostatnak, valamint az OECD-nek évente egy alkalommal adjuk át. Az Eurostat az adatokat a honlapján teszi közzé.

A kötelező adatszolgáltatásra (2007. tárgyévtől) történő felkészülést segítették az Eurostat által meghirdetett pályázatok. PHARE-projekt keretében kísérleti jelleggel Inward FATS-adatok a 2003-as tárgyévre készültek először. Azóta az Inward FATS-adatokat minden évben összeállítjuk.

Az Inward FATS-adatokat a meglévő adatforrások felhasználásával állítottuk elő. Kivételt képezett a szervezet felett végső ellenőrzést gyakorló tulajdonos országának meghatározása, melyet egyedileg (internet segítségével) határoztunk meg. Mivel a teljes sokaság esetében nem volt lehetőség az országkódok meghatározására, 2006-ig az adatok nem biztosítanak 100%-os lefedettséget.

Az Outward FATS-adatok begyűjtéséhez a 2004–2005-ös tárgyévekre önkéntesen megválaszolható kérdőívet állítottunk össze (OSAP 2147, 2148), amely 50%-os válaszolási aránnyal valósult meg. 2007-től a "Közvetlen tőkebefektetések éves adatszolgáltatása" kérdőíven az MNB gyűjti be az adatokat.

 

Bővebb információk a Metainformációs adatbázisból érhetők el:

Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás