Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

3.4. KUTATÁS-FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ

Kutatás, fejlesztés

Kutatás, fejlesztés

A kutatás és kísérleti fejlesztés olyan, módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is –, illetve arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használják fel.

A kutatás és kísérleti fejlesztés jellemzői: az alkotás és az újdonság eleme, a tudományos módszerek alkalmazása, új ismeret létrehozása. Típusai: az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés.

A megfigyelés köre

A KSH kutatásra, kísérleti fejlesztésre vonatkozó adatgyűjtése – a nemzetközi szervezetek ajánlásainak megfelelően – kiterjed mindazon szervezetekre (kutatóintézetek, költségvetési szervezetek, vállalkozások, felsőoktatási intézmények, valamint az ezekben működő tanszékek, klinikák, laboratóriumok), ahol kutatást, kísérleti fejlesztést végeznek.

K+F tényleges, állományi létszám

Azoknak a természetes személyeknek az átlagos állományi létszáma, akik a különböző szektorok kutatóhelyein K+F-tevékenységgel foglalkoznak (kutató-fejlesztő, kutatási segédszemélyzet, egyéb, fizikai és nem fizikai foglalkozású személyzet), függetlenül a kutatásra és a kísérleti fejlesztésre fordított időtől.

A tudományos fokozattal rendelkezők

Azok a magyar állampolgárok, akik Magyarországon vagy külföldön szerzett és Magyarországon honosított tudományos fokozattal rendelkeznek. Nem tartoznak ide azok a külföldi állampolgárok, akik Magyarországon szereztek tudományos fokozatot, kivéve, ha Magyarországon telepedtek le, vagy tartós munkavállalás céljából itt tartózkodnak.

K+F számított állományi létszám

A K+F-tevékenységgel foglalkozó személyek tényleges, állományi létszáma a K+F-tevékenységre vetített, teljes munkaidőre átszámítva.

Kutatási, kísérleti fejlesztési ráfordítás

A K+F-költség, a K+F-beruházás és a K+F immateriális javak áfa nélküli együttes összege, bármilyen hazai vagy külföldi forrásból származik, függetlenül attól, hogy a pénzforrás eredetileg kutatásra, kísérleti fejlesztésre, vagy más célra állt rendelkezésre.

A K+F-ráfordítások pénzügyi forrásai

A K+F pénzügyi források szerinti számbavétele azt részletezi, hogy a – nemzetgazdasági szintű – ráfordításoknak kik voltak a finanszírozói, illetve milyen pénzforrások felhasználására került sor.

A K+F statisztikában az alábbi pénzügyi forrásokat különböztetjük meg:

Szabadalom

A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és a technológiák piacán, valamint azzal, hogy jogi védelem alá vont minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány.

Bővebb információk a metainformációs adatbázisból érhetők el:

Innováció

Az adatgyűjtés nemzetközi módszertana

A vállalkozások innovációs adatfelvétele a nemzetközi ajánlások alapján összeállított, OSAP 2132. számú adatgyűjtéssel történik. A felvétel módszertani alapja az Európai Bizottság 995/2012/EU rendelete, valamint az OECD Oslo Kézikönyve. A kézikönyvnek 2018-ban jelent meg az új, negyedik kiadása. A 2018. évi adatgyűjtés az első, amely a megújított módszertan alapján történt (megfigyelt időszak: 2016–2018), ennek eredményeként az adatsorokban törés keletkezik.

A megfigyelés köre

Az adatfelvétel megfigyelési célsokasága (a viszonyítási alapként jelölt 'összes vállalkozás'), az ipar és a szolgáltatási szektor egyes ágazataiban működő legalább 10 fős gazdasági szervezetek. Az ennél kisebb gazdasági szervezetek nem tartoznak a megfigyelési körbe. A 100 főt vagy annál többet foglalkoztatókra az adatfelvétel teljes körű, a 10–99 fős vállalkozásokra mintavételes.

Innováció

Új vagy továbbfejlesztett termék vagy üzleti folyamat, vagy ezek kombinációja, ami jelentősen különbözik a vállalkozás korábbi termékeitől vagy üzleti folyamataitól, továbbá termék esetén annak piacra vezetése megtörtént, üzleti folyamat esetén pedig megtörtént a folyamat bevezetése a vállalkozáson belül.

Az innovációnak két fő típusa van: termékinnováció és üzletifolyamat-innováció.

Az innováció feltétele – a módszertan lényeges, új eleme –, hogy a vizsgált időszakban a vállalkozásnak a terméket elérhetővé kellett tennie a potenciális fogyasztók számára, üzleti folyamat esetén a vállalkozásnak a folyamatot be kellett vezetnie a vállalkozáson belül, azaz használnia kell belső folyamataiban vagy külső kapcsolataiban.

Az innovációnak nem feltétele – hasonlóan a korábbi módszertanhoz –, hogy a vállalkozás maga fejlessze a terméket, ez történhet a vállalkozáson belül, vagy más vállalkozással, szervezettel együttműködésben, avagy a vállalkozás át is veheti azt más vállalkozástól, szervezettől. A módszertan ezzel elismeri, hogy az innováció magában foglalja a meglévő technológiák és módszerek gazdaságon belüli megosztását és átvételét (ez jelenti az innováció diffúzióját).

Termékinnováció

Olyan, új vagy továbbfejlesztett áru vagy szolgáltatás, amely jelentősen különbözik a vállalkozás korábbi áruitól vagy szolgáltatásaitól, és amelynek piacra vezetése megtörtént.

A termékinnovációnak jelentős javulást kell tartalmaznia egy vagy több terméktulajdonságban, vagy teljesítményjellemzőben. A termékinnovációba beletartozik a digitális termékek vagy szolgáltatások innovációja, valamint innovációnak minősülnek a termékdizájnban megvalósított jelentős változtatások is.1. Nem minősül termékinnovációnak a más vállalkozástól vásárolt új termék viszonteladása, és a kisebb, kizárólag esztétikai jellegű változtatások.

Termékinnováció esetén az újdonság foka szerint lehet:

Üzletifolyamat-innováció

Olyan, új vagy továbbfejlesztett üzleti folyamat egy vagy több üzleti funkcióban, amely jelentősen eltér a vállalkozás korábbi üzleti folyamataitól, és megtörtént a bevezetése a vállalkozáson belül.

Az üzletifolyamat-innováció típusainak meghatározása az alapján történik, hogy a vállalkozás mely üzleti funkcióban használja az új vagy jelentősen továbbfejlesztett üzleti folyamatot2.

Az üzletifolyamat-innováció bevezetése az alábbi üzleti funkcióban mehet végbe:

  1. termék-előállítási vagy szolgáltatásnyújtási vagy fejlesztési módszerek (2018-ig a termék-előállítás és a szolgáltatásnyújtás az eljárásinnováció része volt, a fejlesztési folyamat módszerei 2018-ban bevezetett új elem),
  2. logisztikai, szállítási vagy elosztási módszerek (2018-ig az eljárásinnováció része),
  3. információfeldolgozási vagy kommunikációs módszerek (2018-ig az eljárásinnováció része),
  4. számviteli vagy egyéb adminisztratív tevékenységek módszerei (2018-ig az eljárásinnováció része),
  5. eljárások (az üzleti menedzsment vagy a vállalatirányítás eljárásai) vagy a külső kapcsolatok szervezésének üzleti gyakorlatai (2018-ig a szervezeti-szervezési innováció része),
  6. a felelősségi körök, a döntéshozatal vagy az emberierőforrás-menedzsment szervezésének módszerei (2018-ig a szervezeti-szervezési innováció része),
  7. a marketing vagy az értékesítés módszerei (2018-ig a marketinginnováció az innováció egyik fő típusa).

Innovatív vállalkozás

Az a vállalkozás, amely a vizsgált időszakban egy vagy több innovációról tesz jelentést. Az innováció lehet egyedül a vállalkozásé, de lehet más vállalkozással közös innováció is.

Innovatív vállalkozás a vizsgált időszakban az innovációnak legalább egy, bármely típusát bevezette.

Megjegyzés: 2018-ig az "innovatív szervezet" fogalom jelölte azon vállalkozásokat, amelyek a vizsgált időszakban innovációs tevékenységet folytattak, de a bevezetett innováció nem volt feltétel. 2018-tól "az innovációs tevékenységet végző vállalkozás" fogalom felel meg a korábbi "innovatív szervezet" fogalomnak.

Innovációs tevékenységek

Az innovációs tevékenységek magukban foglalják egy vállalkozás összes olyan fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi tevékenységét, amelyek innovációt eredményeznek, vagy azt célozzák a vállalkozás számára.

Innovációs tevékenységet végző vállalkozás

Az a vállalkozás, amely a vizsgált időszakon belül bármikor egy vagy több innovációs tevékenységet végzett (azaz új vagy továbbfejlesztett termék vagy üzleti folyamat fejlesztését vagy bevezetését célzó tevékenysége volt). Az innovációs tevékenységgel rendelkező vállalkozás lehet innovatív vagy nem innovatív vállalkozás a megfigyelt időszakban.

Innovációs ráfordítások

Egy vállalkozás (vagy vállalkozások csoportjának) innovációs tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági ráfordításai (költségek és beruházások). A ráfordítások kapcsolódhatnak saját ("falakon belüli") vagy külső (más szervezethez "kiszervezett") innovációs tevékenységhez.

2018-ig érvényes főbb fogalmak (az Oslo Kézikönyv, 2005 alapján)

Innováció (2018-ig)

Az innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketingmódszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatba, munkahelyi szervezetbe vagy a külső kapcsolatokba.

Az innováció négy fő típusa: termékinnováció, eljárásinnováció, marketinginnováció, szervezési-szervezeti innováció.

Termék- (áru- vagy szolgáltatás-) innováció (2018-ig)

A termék- (áru- vagy szolgáltatás-) innováció egy új, illetve minőségi, műszaki jellemzői tekintetében jelentősen továbbfejlesztett áru vagy szolgáltatás (például egy továbbfejlesztett szoftver, alkatrész vagy alrendszer, a termék/szolgáltatás felhasználóbarát tulajdonságainak jelentős javítását követő) forgalomba hozatala. Az innovációnak (újításnak, továbbfejlesztésnek) a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon újdonságnak számítania. Annak sincs jelentősége, hogy az innovációt eredetileg ki fejlesztette ki.

Eljárásinnováció (2018-ig)

Az eljárásinnováció egy új vagy jelentősen továbbfejlesztett termelési folyamat, forgalmazási módszer vagy az árukat, illetve szolgáltatásokat támogató tevékenység bevezetését jelenti. Az innovációnak (újítás vagy továbbfejlesztés) a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon újdonságnak számítania. (Annak sincs jelentősége, hogy innovációt eredetileg ki fejlesztette ki. Nem tartoznak ide a pusztán szervezeti jellegű innovációk.)

Marketinginnováció (2018-ig)

A marketinginnováció egy olyan, új marketingmódszer bevezetése, amelyet a vállalat korábban még nem használt: jelentős változások a termék formaterve vagy csomagolása, elhelyezése, reklámozása vagy árkialakítása területein. Az új módszer bevezetése egy olyan, új marketingkoncepciónak vagy stratégiának kell, hogy a része legyen, amely lényegesen különbözik a vállalat meglévő marketingmódszereitől. Nem tartoznak ide a marketingmódszerek évszakokhoz igazodó, rendszeres és egyéb rutinváltozásai.

Szervezeti-szervezési innováció (2018-ig)

Szervezeti-szervezési innováción az olyan, új szervezési módszerek bevezetését értjük, amelyeket a vállalat üzleti gyakorlatában (ideértve a tudásmenedzsmentet is), munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban alkalmaznak, és amelyek korábban nem voltak a vállalatnál alkalmazásban. Szükséges feltétel továbbá, hogy az ilyen lépéseknek a vezetőség stratégiai döntéseinek eredményeképpen kell megvalósulnia. Az egyesülések vagy kivásárlások nem sorolandók ide, még akkor sem, ha először fordulnak elő a vállalat történetében.

Innovációs tevékenység (2018-ig)

Innovációs tevékenységnek minősül minden tudományos, technológiai, szervezeti, pénzügyi és kereskedelmi tevékenység, amely innováció megvalósításához vagy megvalósítási szándékához vezet. Egyes innovációs tevékenységek önmagukban is innovatívak, mások nem új tevékenységek, hanem az innováció megvalósításához szükségesek. Az innovációs tevékenységek közé tartozik az olyan kutatás-fejlesztés is, amely nem kapcsolódik közvetlenül egy meghatározott innováció fejlesztéséhez.

Innovatív szervezet (2018-ig)

Innovatív szervezetnek számít az, amelyik a vizsgált időszakban innovációs tevékenységet folytat.

Bővebb információk a metainformációs adatbázisból érhetők el:

 

 

 

1 2018 előtt a termékdizájnban megvalósított jelentős változtatások marketinginnovációnak minősültek.
2
 
Az Oslo Kézikönyv, 2018 a vállalkozások üzleti funkcióinak és ehhez kapcsolódva az üzletifolyamat-innovációnak hat típusát különbözteti meg. Az innovációs adatok időbeli összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a CIS közösségimodell-kérdőív hét kategóriát használ.

Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás