Az iparstatisztikai adatokat 2009-től a tevékenységek 2008. január 1-től érvényes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) szerint publikáljuk, mely összhangban van az Európai Unió tevékenységi osztályozásával (NACE Rev. 2).
Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozó- és energiaipart (B+C+D) nemzetgazdasági ágakat tekinti együttesen összes iparnak, melynek hivatalos rövid megnevezése: Ipar víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.
Ipari termelés: az ipari tevékenység termelési értéke, azaz az értékesítés nettó árbevétele korrigálva a saját termelésű készletek állományváltozásával. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás tevékenység ipari termelési értékéből – a többszörös halmozódás kiszűrése miatt – levonjuk az elosztásra átvett és tovább értékesített energia értékét.
Ipari tevékenység: az iparba sorolt szervezetek saját termelésű, illetve közvetített szolgáltatással készült ipari termékeinek gyártása és a teljesített ipari szolgáltatások.
Árbevétel: az ipari tevékenységből származó termékek és szolgáltatások értékesítése során számlázott összeg.
Nettó árbevétel: árkiegészítéssel növelt, jövedéki, regisztrációs és energia adót, valamint általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel.
Ipari értékesítés: az ipari tevékenységből származó nettó árbevétel.
Exportértékesítés: a külföldre, illetve külföldön értékesített ipari tevékenységből származó terméknek, szolgáltatások forintban kifejezett nettó árbevétele. Az exportértékesítés árbevételének elszámolása szempontjából külföldnek a Magyarország államhatárán kívüli terület minősül. A nem magyarországi székhelyű, de magyar adószámmal rendelkező cégek felé történő értékesítést is exportértékesítésként vesszük számba.
Belföldi értékesítés: a belföldön értékesített saját termelésű, illetve közvetített szolgáltatással készült ipari termékek és a belföldön értékesített ipari szolgáltatások értéke. A belföldi értékesítés elszámolása szempontjából belföld a Magyarország területe. Az iparstatisztikában és a külkereskedelmi statisztikában kimutatott exportforgalom eltér egymástól. Az eltérés okait lásd a Külkereskedelmi termékértékesítés c. fejezetben.
Az ipari termelés volumenindexe a termelési érték tárgyidőszaki árszinten kifejezett, összehasonlító áras adataiból számított mutató.
Az energiaipar területén – az iparban általánosan alkalmazott értékesítési árbevétel alapú termelési volumenindex-számítástól eltérően – termék alapú volumenindex számítást alkalmazunk. Ennek a módszernek a lényege, hogy az érintett szakágazatok (3514 Villamosenergia-kereskedelem és 3523 Gázkereskedelem) termelési volumenindexét a homogén termékcsoportok mennyiségének változásával számoljuk, aminek a forrása a havi termék-statisztika.
Az ipari értékesítés volumenindexe az értékesítés nettó árbevétele alapján számított, az ipari értékesítési árak változásától megtisztított mutató.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított fix bázisú index 2010. januári havi áron, a 2010. év havi átlagához viszonyítva mutatja a termelés és az értékesítés alakulását. A szezonális kiigazítás a Demetra szoftver segítségével a TRAMO-SEATS módszerével történik. Az ipari értékesítés idősoraira (összes, belföldi, exportértékesítés) is alkalmazunk munkanap-korrekciót, mivel a próbafuttatások alátámasztották, hogy az értékesítésben szignifikáns munkanaphatás jelentkezik. A szezonális kiigazítás módszeréből következően a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok a teljes idősorra vonatkozóan minden hónapban változhatnak. Bővebben»
A statisztikai megfigyelés köre: az ipar összesenre közölt termelési és értékesítési adatok valamennyi ipari vállalkozásra, az alágak szerinti és a területi bontású adatok az 5 fős és afeletti vállalkozásokra vonatkoznak. Az ipari termékek termelési adata a 49 fő feletti ipari vállalkozások, valamint 2005-től a jelentős nagyságrendű ipari tevékenységet folytató, iparon kívüli gazdasági szervezetek teljes keresztmetszetű termelését tartalmazza a 2008. január 1-je óta érvényes Ipari termékosztályozás (ITO) csoportosításai szerint.
A statisztikai megfigyelés köre 1998-ban változott: a több mint 49 főt foglalkoztató vállalkozásokat teljes körűen, az 5–49 főt foglalkoztató vállalkozásokat reprezentatív módon figyeljük meg, a kevesebb mint 5 főt foglalkoztató vállalkozások tevékenységét becsüljük. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát használjuk.
Rendelésállomány: a hó végi érték a megrendelőtől a gyártóhoz ipari termékekre és ipari szolgáltatásokra beérkezett és elfogadott hátralévő (még nem teljesített) rendeléseket tartalmazza, forgalmi adó nélküli, árkiegészítéssel növelt áron. Az új rendelés fogalmába a tárgyhónapban beérkezett és elfogadott valamennyi rendelés beletartozik, függetlenül attól, hogy teljesítették-e vagy sem. Az adatok a teljes körűen megfigyelt szervezetek adatait tartalmazzák. A megfigyelés a feldolgozóipar kiemelt ágazataira (rendelésre termelő) terjed ki. A rendelésállomány és az új rendelés adatai a több mint 49 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak.
Összehasonlíthatóság: az Európai Uniónak a statisztikai regiszterre vonatkozó, az Európai Parlament és a Tanács 177/2008/EK rendelete (2008. február 20.) előírja, hogy a statisztikai egységeket a statisztikai regiszterben az általuk folytatott tevékenységek közül a főtevékenység alapján a NACE Rev. 2 (magyar megfelelője a TEÁOR '08) szerint, annak legrészletesebb szakágazati szintjén kell nyilvántartani. A statisztikai egység főtevékenysége az a tevékenység, amelyik a legnagyobb mértékben járul hozzá a szóban forgó egység összes hozzáadott értékéhez.
A KSH kidolgozta a statisztikai főtevékenység megállapításának eljárási szabályait, ezeket a Statisztikai Közlöny 2003 évi 5–6. számában közzétett, a KSH elnökének 9003/2003. (SK. 5–6.) KSH számú közleménye ismerteti. A statisztikai adatgyűjtések az e szabályok szerint számított statisztikai főtevékenység figyelembevételével történnek.
A statisztikai főtevékenység szerinti adatgyűjtésre való átállás következtében egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ami az adatok időbeli összehasonlíthatóságát esetenként érinti. A változások elsősorban a négy számjegyes szakágazati adatokban jelentkeznek, egy-egy szakágazat árbevételét és létszámát egyetlen vállalkozás átsorolása is módosíthatja, különösen, ha egy nagyobb árbevételű vállalkozás kis súlyú szakágazatba került. A változások hatása az aggregációs szint növekedésével mérséklődik, mert hatása nagyrészt kiegyenlítődik, két számjegyes ágazati szinten pedig csekély elmozdulást okoznak a bázishoz mérten.
Módszertani forrás: Ipari gyorstájékoztató.