Az adatok forrása az intézményi havi munkaügy-statisztikai jelentés. A megfigyelési kör a legalább 5 fős létszámú vállalkozások, illetve létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési intézmények és a kijelölt nonprofit szervezetek.
Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján, havi átlagban legalább 60 munkaórában munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.
A keresetek minden esetben a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak. A mindenkori havi átlagkereset részét képezi a kifizetés hónapjában az alapbér, a bérpótlékok (idetartozik a bányászati hűségjutalom és a Széchenyi professzori ösztöndíj is), a kiegészítő fizetés, a prémium, a jutalom, a 13. és további havi fizetés is.
A nettó kereset a gazdálkodó szervezetenkénti bruttó átlagkeresetből a munkaerőpiaci járulék, a személyi jövedelemadó, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék levonásával számított adat. A bruttó keresetből kiinduló nettósítás csak az összes munkavállalót érintő levonásokat kezeli, így a korábbi gyakorlatnak megfelelően nem számol az 1999-től bevezetett gyermekek utáni családi kedvezmény, illetve a többi személyi kedvezmény hatásával. A személyijövedelemadó-kiszámítás az szja-törvényben szereplő az adott évre érvényes adóelőlegkulccsal történik, az adatokat intézményi és havi szinten nettósítjuk.
A költségvetési szférában, illetve a nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottak egy részére az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzáció kifizetésére kerül(t) sor. Annak ellenére, hogy az összeget a jogosult az adott év hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, havonta kapja meg, a kompenzáció a keresetnek nem része. A kifizetést a statisztikai elszámolásokban a szociális költségek között vesszük figyelembe.
A munkajövedelem (munkavégzéshez kötődő jövedelem) a hazai kereseti elemeken felüli pénzbeli, illetve természetbeni juttatásokat is tartalmazza, melyek a nemzetközi (Eurostat-) ajánlás szerint részei a keresetnek. Ilyen például a külföldi kiküldetésnek a munkabér összegét meghaladó díjazása, a lakhatási költségtérítés, az étkezési térítés, a munkába járás költségének térítése, a saját használatra biztosított, cégautóval kapcsolatos költségtérítések, a jubileumi jutalom, a tárgyjutalmak.
A KSH tradicionálisan a főátlagindexet publikálja keresetnövekedési mutatóként. A keresetváltozás mértéke így a két időszak közötti létszámarányok eltolódását és a tényleges keresetváltozás hatását együttesen tükrözi.
A létszámtáblák részadatainak összege(i) kerekítés miatt eltérhet(nek) az összesen adatoktól.