Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.

Közzététel: 2020.08.06.
Frissült: 2020.08.07.

2020. május 1. és május 16. között négy orvosi egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésével valósult meg a H-UNCOVER országos felmérés. Országosan a meghívottak 67,3%-a, mintegy 10 600 fő vett részt a vizsgálatban. Az eredmények alapján a 14 éves és idősebb, magánháztartásban élő népességben az aktív fertőzöttek száma 2421 főre, az átfertőzötteké 56 439 főre becsülhető. A nagyrégiókat tekintve a fertőzöttség és az átfertőzöttség mértéke Közép-Magyarországon a legmagasabb.

A kiadvány a Magyarországon élő, külföldi kötődésű népesség – ezen belül a külföldi állampolgárok és a külföldön született magyar állampolgárok – 2011 és 2017 közötti létszámát, társadalmi, demográfiai és gazdasági tulajdonságait mutatja be, feltárva a vándorlási forrásterületeket és a Kárpát-medencei magyar népesedési hatásokat. Demográfiai, közgazdaságtani, szociológiai és geográfiai szempontból a Magyarországot érintő vándorlás kutatásában inkább a fogadó területeken jelentkező hatások vizsgálatát helyezi előtérbe, e hatások alapvetően két okra vezethetők vissza.

A 2019 végén Kínában kitört Covid-19-járvány 2020 március elejére világméretűvé vált, ami 2020 márciusában a kedvező hazai gazdasági-társadalmi folyamatokat megtörte. A járvány zavarokat okozott a termelési és értékesítési láncokban, a munkaerőpiacokon, valamint megváltoztatta a gazdasági szereplők fogyasztási és beruházási döntéseit. A járvány világméretűvé válásával szinte teljesen leállt a légi közlekedés, visszaesett a turizmus és a vendéglátás, valamint számos termelőüzem leállt.

Dr. Rövid Irén szociológus, a KSH elemzője készítette el hazánk első szinglitérképét. A szakember kutatásaiból megtudhatjuk, hogy a média által sugallt képpel szemben hazánkban több a szingli férfi, mint nő. Ez, illetve még több tény fogja ledönteni a filmekben látható hamis mítoszt.

A Statisztikai Szemle című tudományos folyóirat 2020. augusztusi száma a tudománymetriát helyezi górcső alá: a tudományklasszifikációs kihívásokról, Kelet-Közép-Európa gazdaságtudományi kutatóinak publikációs teljesítményéről, a hazai egyetemi tanárok publikációs stratégiájáról, a felsőoktatási rangsorkészítés tíz szakmai problémájáról, valamint a tudománymetriai mutatók szerepéről közöl tanulmányokat.

2019-ben hat év után először csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, amelynek a mértéke az eddig feldolgozott adatok alapján 8,0%-ra becsülhető. A községekben emelkedés volt, ám a nagyobb települések felé haladva fokozódó forgalom-visszaesés történt. A 2015. évi bázison számított 2019. évi használtlakás-árindex 167, az új lakásoké 166% volt, ez éves szinten a használt lakások esetében 15, az új lakások esetén 11%-os növekedést jelentett. 2020 I. negyedévében a használt lakások árindexe (173%) elérte a 2019. III. negyedévi csúcsot, az újaké (164%) csak megközelítette azt (165%).

A Területi Statisztika című tudományos folyóirat most megjelent számában a megújuló forrásból származó villamos energia önellátási és exportlehetőségeiről, az Európai Unió energiaimport-függőségének vizsgálatáról, az elektromos autók töltőhálózatának magyarországi terjedéséről, a Békés megyei területi jövedelemegyenlőtlenségek változásáról olvashatnak.

Tudja, hogy a vendégéjszakák száma alapján az elmúlt 12 évben mely települések voltak a legnépszerűbb turisztikai célpontok? Kíváncsi arra, hogy 2019-ben a külföldiek mennyivel több éjszakát töltöttek a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2008-ban? És vajon hány fürdőiről ismert, illetve hány Balaton-parti település fér fel a 30 leglátogatottabb település listájára?

Nézze meg az erről készült interaktív ábránkat.