Szállítás, közlekedés

A szállítás- és közlekedés-statisztika az áruk továbbításával és a személyek helyváltoztatásával kapcsolatos teljesítményeket figyeli meg. A személyek mozgásával kapcsolatos statisztikának két fő területe van: a két település között megvalósuló közösségi közlekedésre a helyközi személyszállítás, míg a településen belülire a helyi személyszállítás adatai vonatkoznak. Idetartozik a közlekedési infrastruktúra megfigyelése is, amelynek egyik részét a gördülő állomány jelenti (pl. személygépjárművek, buszok száma), a másikat pedig az épített infrastruktúra (pl. autópályák, vasútvonalak hossza). A baleseti statisztika számba veszi az országban történt baleseteket, ezen belül kiemelten foglalkozik a személyi sérülést okozó közúti közlekedési balesetekkel. A szállítás, közlekedés adatainak hosszabb távú alakulását a Helyzetkép a szállítási ágazatról című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

KSH Monitor

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

75 éves a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

2025-ben ünnepli a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fennállásának 75. évfordulóját. Az aktív légi forgalom lebonyolítását 1943-ban megkezdő repülőteret a második világháborúban elszenvedett súlyos károk következtében átépítették, az új komplexum átadási ünnepségére 1950. május 7-én került sor. A kezdeti 50 ezer fős utasforgalom 2024-re – túlszárnyalva a koronavírus-járvány kitörése előtti rekordévet – 17,6 millióra emelkedett.

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2024 – Fenntartható fejlődési célok (SDG)

A hazai Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia, valamint az ENSZ égisze alatt kialakított globális mutatórendszer egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét, és az erőforrásokkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzte ki célul. Ezen a felületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és távoli múlt tendenciáit összegezve, milyen folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

Rekord a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalmában

A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2021 áprilisától mindegyik hónapban felülmúlta az előző év azonos időszakit. A fővárosi légikikötőben 2025 januárjában közel 1,3 millió utas fordult meg, ez 17,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, egyben minden idők legmagasabb első havi értékét jelenti. Ezzel egy hónap alatt több utast regisztráltak, mint a koronavírus-járvány által erősen érintett 2020 áprilisa és 2021 márciusa közötti időszakban összesen.

TÉR-KÉP, 2023

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

Magyarország számokban, 2023

Magyarország népessége 2024. január 1-jén 9 millió 585 ezer fő volt, amelynek közel 18%-a a fővárosban, csaknem 53%-a a többi városban, 30%-a a községekben élt. 2023-ban hazánk termék-külkereskedelmi aktívuma 2016 utáni legmagasabb értékét (9,0 milliárd euró) érte el, miközben a szolgáltatások többlete is mindenkori rekordszintre (11,0 milliárd euró) növekedett. A főbb szántóföldi növények termésmennyisége és termésátlaga egyaránt emelkedett, az árpa hozama (2,2 millió tonna) korábban nem tapasztalt értékre nőtt.

Elektromobilitás

A hazai elektromos személygépjármű-állomány dinamikusan bővül, 2017-ben meghaladta az ezer, 2020-ban a 10 ezer darabot, 2023. év végén pedig több mint 41 ezer tisztán elektromos üzemű autó volt forgalomban. Ezzel párhuzamosan az elektromos töltőállomások száma is rekordszintre, 2,5 ezerre emelkedett. 10-ből 4 jármű a legnépszerűbb három gyártó (ABC sorrendben: BMW, Nissan, Tesla) terméke. De vajon melyikből fut a legtöbb a hazai utakon? Megtudható infografikánkból.

A 20 legnépszerűbb személygépkocsi-márka Magyarországon, 1963-2023

60 év alatt 60-szorosára (70 ezerről 4,2 millióra) nőtt a személygépkocsik száma Magyarországon. Az 1960-as évek elején az autók fele Škoda, Moszkvics vagy Trabant volt, a Ladával és a Wartburggal kiegészülve leginkább ez az öt márka volt látható a magyar utakon, amelyekhez az 1980-as években a Polski Fiat és a Dacia csatlakozott. 1975-től a Lada volt a legnagyobb számban elkelt autó, a rendszerváltás után azonban a nyugat-európai (élen az Opellel), majd a távol-keleti személygépkocsik fokozatosan kiszorították az egykori KGST-márkákat.

Magyar statisztikai évkönyv, 2023

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

Helyzetkép, 2023 - Szállítás

2023-ban hazánkban az áruszállítás teljesítménye csökkent, míg a helyi és a helyközi személyszállításé nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor továbbra is mindegyik – a legnagyobb mértékben az áruszállítás – elmaradt a járványt megelőző, 2019. évitől. Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma az előző évinél tizedével, a csúcspontot jelentő 2019. évinél pedig csaknem harmadával kisebb volt.

Magyarország, 2023

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2023. IV. negyedév

A balesetek száma 4,5, a balesetekben megsérült vagy elhunyt személyeké 2,7%-kal emelkedett 2023 IV. negyedévében az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. A 3749 baleset során összesen 5003-an sérültek meg, közülük 145 fő vesztette életét. Az ittasan okozott balesetek száma jelentősen, 13%-kal csökkent. A 2023. év folyamán összesen 14 452 baleset történt a hazai utakon, ami 2,0%-kal kevesebb a 2022. évinél. Az ezekben elhunyt és megsérült személyek száma 4,3%-kal esett vissza.

Szállítási teljesítmények, 2023. IV. negyedév

2023 IV. negyedévében hazánkban a helyközi személyszállítás teljesítménye 15%-kal nőtt, az áruszállításé 7,0%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A helyi személyszállításban megtett utazások száma 5,3%-kal meghaladta a 2022. IV. negyedévit. Összesen mintegy 50 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba az országban, az egy évvel korábbinál 4,2%-kal kevesebbet.