Információ, kommunikáció

Az infokommunikációs statisztika az infokommunikációs technológiák használatát, a társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja. Három nagy területe a háztartások, a vállalkozások és a közigazgatás adatainak gyűjtése és feldolgozása. Idetartoznak például az IKT-eszközökhöz való hozzáférésre és használatukra, az IKT-infrastruktúrára, a távközlési hálózatokra, elektronikus kommunikációra, e-kormányzatra, elektronikus kereskedelemre vonatkozó adatok. A témára vonatkozó információkat a Digitális gazdaság és társadalom, 2018 című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2020. II. negyedév

2020 II. negyedévében a mobil- és a vezetékes hálózatból indított hívások időtartama 7,6, illetve 16%-kal emelkedett az évvel korábbihoz képest. A növekedésben szerepet játszottak a koronavírus-járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokások is. A mobil-adatforgalom egy év alatt közel kétharmadával nőtt. Tovább folytatódott az internetpiac bővülése, de az előző negyedévhez képest 0,3%-kal csökkent a bevétel.

Magyarország, 2019

A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.

Már elérhetők 2019-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatai idén két alkalommal frissülnek, így a 2019. évi adatok egy része, többek között az internet-előfizetések technológia szerinti száma, valamint a telefonfővonalak típusai település-, illetve kerületsorosan már július 31-től, azaz a korábbi gyakorlathoz viszonyítva négy hónappal hamarabb elérhetők.

Az internet világnapja – május 18.

A Nemzetközi Távközlési Egyesület 2002-ben kezdeményezte az internet világnapjának bevezetését. Napjainkra a legtöbb ember számára napi rutinná vált az internet használata. 2019-ben hazánkban a 16–74 évesek 75, az unióban 79%-a böngészett napi rendszerességgel a világhálón: többek között egészséggel kapcsolatos információkat kerestek, telefonáltak vagy állást kerestek.

A gyermekes háztartások virtuális jelenléte

A társadalom és a gazdaság egyaránt egyre inkább digitalizálódik, aminek elengedhetetlen feltétele, hogy minél többen rendelkezzenek internetes kapcsolattal. A koronavírus-járvány következtében a gyermekek oktatása digitális alapokra helyeződött, aminek szintén egyik fontos eleme, hogy a gyermekes háztartások elérjék a világhálót. A magyar gyermekes háztartások internet-ellátottsága 2010 és 2019 között 76-ról 98%-ra nőtt, ma megegyezik az uniós átlag mértékével.

Folytatódott a postai és futárpostai küldemények számának emelkedése

2019-ben is folytatódott a nem egyetemes (nem állami feladatként biztosított) postai szolgáltatás keretében felvett postai és futárpostai küldemények számának emelkedése. Az összes belföldön felvett küldeményből a belföldi címzésűek száma 14%-kal nőtt, a kisebb mennyiséget jelentő külföldi címzésűeké 5,7%-kal csökkent 2018-hoz képest. A külföldről érkező, belföldön kézbesített küldemények száma 14%-kal emelkedett. Ehhez az egyre népszerűbbé váló internetes vásárlás is hozzájárulhatott.

Digitális gazdaság és társadalom, 2018

Mind globálisan, mind hazánkban tovább folytatódott a mobiltelefonok térhódítása a vezetékes telefonokkal szemben. Folyamatosan nő az internettel rendelkező háztartások aránya. Magyarországon az arány 2018-ban még az uniós átlag alatt maradt, ám ezen belül a szélessávú technológia hazai használata átlag feletti volt. A magyar vállalkozások internetes jelenléte még nem éri el az uniós szintet, ám az elektronikus értékesítésből származó árbevételük aránya meghaladja az uniós átlagot.

Az infokommunikációs szektor helyzete

A kiadványban a digitális gazdaság alapját jelentő IKT (információs és kommunikációs technológiák) -szektor teljesítményét mutatjuk be a fontosabb makro- és szakmai mutatókon keresztül 2013–2017-re vonatkozóan. Az IKT-szektor meghatározásában az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat által kidolgozott definíciót vettük alapul. Az IKT-szektor az IKT-eszköz gyártása és az IKT-szolgáltatás statisztikai főtevékenységű vállalkozásokat fogalja magába.