Információ, kommunikáció
Az infokommunikációs statisztika az infokommunikációs technológiák használatát, a társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja. Három nagy területe a háztartások, a vállalkozások és a közigazgatás adatainak gyűjtése és feldolgozása. Idetartoznak például az IKT-eszközökhöz való hozzáférésre és használatukra, az IKT-infrastruktúrára, a távközlési hálózatokra, elektronikus kommunikációra, e-kormányzatra, elektronikus kereskedelemre vonatkozó adatok. A témára vonatkozó információkat a Digitális gazdaság és társadalom, 2018 című éves elemzésünkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
Az információ, kommunikáció részesedése a bruttó hozzáadott értékből
A mutató leírása
Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág részesedése a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, folyó alapáron számolva.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2019
Mobiltelefon-előfizetések száma 100 lakosra
A mutató leírása
Az adott időszak utolsó napján működő, hívható SIM-kártyák száz lakosra jutó száma
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2020. III. negyedév
Internet-előfizetések száma 100 lakosra
A mutató leírása
Az internet-előfizetések adott időszak végi, száz lakosra jutó száma
Adatok forrása:
Tájékoztatási adatbázis
Legfrissebb adat: 2019
A kormányzati portált elektronikus kapcsolatfelvétel céljára használók aránya
A mutató leírása
Azon 16–74 év közötti lakosok aránya, akik közigazgatási szervvel interneten keresztül kapcsolatba léptek az elmúlt egy évben.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2019
Ajánló

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2020. III. negyedév
2020 III. negyedévében a mobil- és a vezetékes hálózatból indított hívások átlagos időtartama lényegesen meghaladta a korábbi évekre jellemzőt, bár elmaradt az előző negyedév kiugró értékétől. A mobil-adatforgalom másfélszerese volt az egy évvel korábbinak. Az értékek alakulásában szerepet játszottak a koronavírus okozta járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokások, illetve a III. negyedévi enyhítések hatásai is. Az internet-előfizetésekből származó árbevétel tizedével nőtt.

Újabb, 2019-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok érhetők el
A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatai újabb témakörökkel frissültek. November 23-tól a kábeltelevíziók település-, illetve kerületsoros adatai is elérhetők.

Magyarország, 2019
A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.

Az internet világnapja – május 18.
A Nemzetközi Távközlési Egyesület 2002-ben kezdeményezte az internet világnapjának bevezetését. Napjainkra a legtöbb ember számára napi rutinná vált az internet használata. 2019-ben hazánkban a 16–74 évesek 75, az unióban 79%-a böngészett napi rendszerességgel a világhálón: többek között egészséggel kapcsolatos információkat kerestek, telefonáltak vagy állást kerestek.

A gyermekes háztartások virtuális jelenléte
A társadalom és a gazdaság egyaránt egyre inkább digitalizálódik, aminek elengedhetetlen feltétele, hogy minél többen rendelkezzenek internetes kapcsolattal. A koronavírus-járvány következtében a gyermekek oktatása digitális alapokra helyeződött, aminek szintén egyik fontos eleme, hogy a gyermekes háztartások elérjék a világhálót. A magyar gyermekes háztartások internet-ellátottsága 2010 és 2019 között 76-ról 98%-ra nőtt, ma megegyezik az uniós átlag mértékével.

Digitális gazdaság és társadalom, 2018
Mind globálisan, mind hazánkban tovább folytatódott a mobiltelefonok térhódítása a vezetékes telefonokkal szemben. Folyamatosan nő az internettel rendelkező háztartások aránya. Magyarországon az arány 2018-ban még az uniós átlag alatt maradt, ám ezen belül a szélessávú technológia hazai használata átlag feletti volt. A magyar vállalkozások internetes jelenléte még nem éri el az uniós szintet, ám az elektronikus értékesítésből származó árbevételük aránya meghaladja az uniós átlagot.

Az infokommunikációs szektor helyzete
A kiadványban a digitális gazdaság alapját jelentő IKT (információs és kommunikációs technológiák) -szektor teljesítményét mutatjuk be a fontosabb makro- és szakmai mutatókon keresztül 2013–2017-re vonatkozóan. Az IKT-szektor meghatározásában az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat által kidolgozott definíciót vettük alapul. Az IKT-szektor az IKT-eszköz gyártása és az IKT-szolgáltatás statisztikai főtevékenységű vállalkozásokat fogalja magába.
Kapcsolódó témakörök
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
- Mutatószámrendszerek, időszaki adatfelvételek
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Innovációs és Technológiai Minisztérium
Közzétételi és revíziós naptár