Életkörülmények

2024-ben hazánkban az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 673 ezer, az egy főre jutó éves nettó jövedelem 2 millió 797 ezer forint volt, előbbi 12,2, utóbbi 13,6%-os növekedést jelentett 2023-hoz képest. Ugyanakkor a leggazdagabbak jövedelme gyorsabban emelkedett, mint a legszegényebbeké, így utóbbiak relatív helyzete romlott. 2024-ben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma stagnált az előző évhez képest, 1 millió 819 ezer fő tartozott az érintettek csoportjába.

Elindult egy új aloldal a KSH honlapján, ahonnan ingyenesen letölthető több mint 400 évkönyv, zsebkönyv és adattár, összesen százezer oldalnyi, pdf-formátumú kiadvány, közel 150 ezer Excel-táblázat és többezer statikus és interaktív grafikon és térkép. Az aloldal lehetővé teszi az évkönyvek, zsebkönyvek és adattárak szűrését referenciaév, sorozatnév, formátum (PDF, XLS) és kiegészítő tartalmak (grafikonok, térképek) szerint. A felhasználóknak lehetősége van saját kiadványlistát összeállítani az érdeklődésüknek megfelelő év- és zsebkönyvekből, valamint adattárakból.

A Magyarország, 2024 című kiadvány legfontosabb adataiból készített infografika sorozatunk segítségével átfogó képet adunk hazánk társadalmi és gazdasági állapotáról, környezetünk főbb jellemzőiről. A sorozat következő infografikája az életkörülményeket mutatja be. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: Magyarország, 2024.

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.

A hazai Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia, valamint az ENSZ égisze alatt kialakított globális mutatórendszer egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét, és az erőforrásokkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzte ki célul. Ezen a felületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és távoli múlt tendenciáit összegezve, milyen folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

A nemzetközi tendenciák alapján hazánkban is rohamosan nő az internetes vásárlás népszerűsége, egyre többen ismerik fel előnyeit és élnek ezzel a lehetőséggel. 2024 IV. negyedévében a lakosság 56%-a rendelt online, átlagosan 84,7 ezer forintot költöttek az internetes vásárlások során. Az e-vásárlók leggyakrabban ruházati cikkeket és cipőt szereztek be (64%), ezt követték a műszaki cikkek (48%), a rezsifizetés és különféle pénzügyek intézése (42%), valamint a lakásfelszerelési cikkek rendelése (31%).

A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, amely az újjászületés és a remény szimbóluma. A húsvéti hagyományok közé tartozik a tojásfestés, locsolkodás, valamint a családi összejövetelek, ahol jellegzetes ételek, mint a sonka és a kalács kerülnek az asztalra. Az ünnep nemcsak vallási, hanem kulturális jelentőséggel is bír, összefonódva a tavaszi megújulás szellemével.

A KSH első alkalommal végzett a háztartások környezeti szokásaira vonatkozó kísérleti adatfelvételt 2023-ban. A kérdőív célja az volt, hogy megtudjuk, a háztartások hogyan viszonyulnak a környezeti problémákhoz. A legnagyobb veszélyt jelentő problémának a növekvő hulladékmennyiséget és a tömegközlekedést használók alacsony arányát ítélték. A komposztálás a községekben és egyéb városokban elterjedtebb mint a megyei jogú városokban és Budapesten. 2023-ban a háztartások 41%-a vásárolt rendszeresen környezetbarát terméket, a gyermekes háztartások nagyobb hajlandóságot mutatnak a környezetkímélő termékek vásárlására.

A takarékpénztárak 1924-es milánói pénzügyi konferenciájának állít emléket a Takarékossági Világnap, melyet minden évben október utolsó munkanapján ünneplünk. Célja, hogy felhívja a figyelmet a megtakarítások és ezáltal az öngondoskodás fontosságára. A takarékosság mindannyiunk számára alapvető jelentőségű, és nem csak a pénzügyi spórolásról szól. Segít összhangba hozni az igényeket a lehetőségekkel, miközben biztosítja a következő generációk számára a megfelelő életminőséget.