Energiagazdálkodás

A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.

2018-ban lényegében nem változott a lakosság villamosenergia-fogyasztása. A lakossági gáz-, távhő- és melegvíz-fogyasztás csökkent, melyet az időjárás és a lakóépületek korszerűsítése is befolyásolt. Növekedett az ivóvízhálózat hossza és az ellátásba bekapcsolt lakások száma. A települések több mint kétharmada csatornázott, és csaknem teljesen megtisztítják a közcsatornán elvezetett szennyvizeket. Nőtt az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya, a hulladék negyede újrahasznosul.

Az 1950-es évektől megjelenő környezetvédelmi mozgalmak felismerték a gazdasági termelés és a környezet állapota között fellépő konfliktusokat. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezték meg az ENSZ Környezet és fejlődés elnevezésű konferenciáját, amely megadta azt a lendületet, aminek köszönhetően mára a fenntartható fejlődés fogalma beépült a nemzeti és a globális szakpolitikák közé. Az ENSZ mellett az egyes országok és országcsoportok (pl. az Európai Unió) is stratégiákat, illetve a fenntartható fejlődés céljai megvalósulásának mérésére indikátorokat, indikátorkészleteket dolgoztak ki.