Energiagazdálkodás

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.

A hazai Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia, valamint az ENSZ égisze alatt kialakított globális mutatórendszer egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét, és az erőforrásokkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzte ki célul. Ezen a felületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és távoli múlt tendenciáit összegezve, milyen folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

Magyarország népessége 2024. január 1-jén 9 millió 585 ezer fő volt, amelynek közel 18%-a a fővárosban, csaknem 53%-a a többi városban, 30%-a a községekben élt. 2023-ban hazánk termék-külkereskedelmi aktívuma 2016 utáni legmagasabb értékét (9,0 milliárd euró) érte el, miközben a szolgáltatások többlete is mindenkori rekordszintre (11,0 milliárd euró) növekedett. A főbb szántóföldi növények termésmennyisége és termésátlaga egyaránt emelkedett, az árpa hozama (2,2 millió tonna) korábban nem tapasztalt értékre nőtt.

A napelemes villamosenergia-termelés jelentősége és népszerűsége évről évre növekszik. 2024 júniusában már a hazánkban előállított összes villamos energia egy harmadát adta. A napelemes rendszerek egy lakosra jutó kapacitása a 2023. év végén a Dél-Alföldön, a Balaton környéki járásokban és a nagyvárosok agglomerációjában volt a legmagasabb. Ezzel szemben a fővárosi kerületekben, az országhatár menti, fejletlenebb térségekben, valamint a Közép-Tisza-vidéki belső periférián a legalacsonyabb.

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

1998 óta március 6-a az Energiahatékonyág világnapja (World Energy Efficiency Day), melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a tudatos és megfontolt energia-felhasználásra. A Visegrádi országokban az Unió átlagánál lényegesen több energiát használnak fel egységnyi GDP elállításához, ezt azonban egyre környezetkímélőbb módon teszik. Ez is befolyásolja, hogy fosszilis források súlya fokozatosan mérséklődik. Az utóbbi évek geopolitikai változásai következtében Oroszország egyre kevesebb szénhidrogént biztosít Európa számára.

A hazai energiaigény 2022 áprilisától valamennyi hónapban elmaradt az egy évvel korábbitól, szeptembertől 2023 márciusáig – február kivételével – 10%-nál nagyobb mértékben csökkent. Idén márciusban 16%-kal visszaesett a felhasználás, részben az előző év azonos havinál alacsonyabb ipari kibocsátás, részben a megszokottnál enyhébb időjárás miatt. Összességében 2023 első három hónapjának energiafogyasztása 15%-kal elmaradt a 2022. azonos időszakitól.