Energiagazdálkodás

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.

Hazánk energiafelhasználása 2020. áprilistól augusztusig főként a koronavírus okozta járvány miatt kialakult helyzet (például a kisebb járműforgalom és a tavaszi üzemleállások miatt) elmaradt az előző év azonos időszakitól. A gazdaság élénkülése következtében szeptemberben és októberben az egy évvel korábbinál 3,0–3,0, novemberben – nagyrészt a 2019. évinél hidegebb idő hatására – 5,8%-kal több energiát használtunk fel. Összességében az első tizenegy hónap energiafogyasztása 0,5%-kal csökkent.

A 2020-as gazdasági folyamatok középpontjában a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos intézkedések állnak. Az első, tavaszi hullám gyökeres változásokat hozott az élet több területén, és jelentős gazdasági visszaeséssel járt, egyes ágazatok szinte teljesen leálltak. A korlátozások feloldásával a gazdaság teljesítménye élénkült, de az egy évvel korábbi szinttől a III. negyedévben még elmaradt. A járvány második, őszi hullámának gazdasági hatásai a szeptembert korlátozottan érintették.

2019-ben kismértékben nőtt a háztartásoknak értékesített villamos energia és földgáz mennyisége. A távhő- és melegvíz-fogyasztás mérséklődött. Az energiafelhasználást az időjárás és a lakóépületek korszerűsítése is befolyásolta. Bővült az ivóvíz- és a közcsatorna-hálózat. A közcsatornán elvezetett szennyvíz csaknem teljesen egészében tisztításra került. Emelkedett a közszolgáltatás keretében elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya.

A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.

Az 1950-es évektől megjelenő környezetvédelmi mozgalmak felismerték a gazdasági termelés és a környezet állapota között fellépő konfliktusokat. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezték meg az ENSZ Környezet és fejlődés elnevezésű konferenciáját, amely megadta azt a lendületet, aminek köszönhetően mára a fenntartható fejlődés fogalma beépült a nemzeti és a globális szakpolitikák közé. Az ENSZ mellett az egyes országok és országcsoportok (pl. az Európai Unió) is stratégiákat, illetve a fenntartható fejlődés céljai megvalósulásának mérésére indikátorokat, indikátorkészleteket dolgoztak ki.