Energiagazdálkodás

2018-ban lényegében nem változott a lakosság villamosenergia-fogyasztása. A lakossági gáz-, távhõ- és melegvíz-fogyasztás csökkent, melyet az idõjárás és a lakóépületek korszerûsítése is befolyásolt. Növekedett az ivóvízhálózat hossza és az ellátásba bekapcsolt lakások száma. A települések több mint kétharmada csatornázott, és csaknem teljesen megtisztítják a közcsatornán elvezetett szennyvizeket. Nõtt az elkülönítetten gyûjtött települési hulladék aránya, a hulladék negyede újrahasznosul.

Az 1950-es évektõl megjelenõ környezetvédelmi mozgalmak felismerték a gazdasági termelés és a környezet állapota között fellépõ konfliktusokat. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezték meg az ENSZ Környezet és fejlõdés elnevezésû konferenciáját, amely megadta azt a lendületet, aminek köszönhetõen mára a fenntartható fejlõdés fogalma beépült a nemzeti és a globális szakpolitikák közé. Az ENSZ mellett az egyes országok és országcsoportok (pl. az Európai Unió) is stratégiákat, illetve a fenntartható fejlõdés céljai megvalósulásának mérésére indikátorokat, indikátorkészleteket dolgoztak ki.

A magyar gazdaság teljesítménye 2018-ban 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A gazdasági növekedéssel párhuzamosan tovább tartott a hazai munkaerõpiac bõvülésének a lendülete is. A GDP növekedésének fontos pillére volt a gazdasági szereplõk javuló beruházási kedve és az uniós források felhasználása. A népességszámot formáló tényezõk közül 2018-ban a születésszám csökkenése meghaladta a halálozásokét, a népesség természetes fogyása folytatódott.