Energiagazdálkodás

2019-ben kismértékben nőtt a háztartásoknak értékesített villamos energia és földgáz mennyisége. A távhő- és melegvíz-fogyasztás mérséklődött. Az energiafelhasználást az időjárás és a lakóépületek korszerűsítése is befolyásolta. Bővült az ivóvíz- és a közcsatorna-hálózat. A közcsatornán elvezetett szennyvíz csaknem teljesen egészében tisztításra került. Emelkedett a közszolgáltatás keretében elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya.

Az áprilisi jelentősebb visszaesést követően is folyamatosan csökken hazánk előző év azonos időszakához viszonyított energiafelhasználása. 2020 júliusában az egy évvel korábbinál 2,7%-kal kevesebb, 74 PJ-nyi energiát használtunk el. Összességében az első hét hónap energiafogyasztása (632 PJ) 1,6%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól, amiben az időjárási viszonyok mellett a járvány miatt kialakult helyzet (például a kisebb járműforgalom, a tavaszi üzemleállások) is szerepet játszott.

A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.

Az 1950-es évektől megjelenő környezetvédelmi mozgalmak felismerték a gazdasági termelés és a környezet állapota között fellépő konfliktusokat. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezték meg az ENSZ Környezet és fejlődés elnevezésű konferenciáját, amely megadta azt a lendületet, aminek köszönhetően mára a fenntartható fejlődés fogalma beépült a nemzeti és a globális szakpolitikák közé. Az ENSZ mellett az egyes országok és országcsoportok (pl. az Európai Unió) is stratégiákat, illetve a fenntartható fejlődés céljai megvalósulásának mérésére indikátorokat, indikátorkészleteket dolgoztak ki.