Energiagazdálkodás
Az energiagazdálkodás célja, hogy a társadalom és a gazdaság számára létfontosságú energiával ellássa a különböző felhasználói szektorokat. Az energiagazdálkodás statisztikája magába foglalja az energiatermelés és -felhasználás, az energiamérleg, az ellátásbiztonság, az energiapiac, az energiakereskedelem, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások statisztikáit. Az energiagazdálkodás alakulását a Magyarország és A települések infrastrukturális ellátottsága című kiadványokban mutatjuk be.
Fontosabb adatok
Primer energiahordozók termelése
A mutató leírása
A primer energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz, a kőolaj- és földgázkitermelés melléktermékei, atomenergia, biogáz, biomassza, kommunális és ipari hulladék, bioüzemanyag, nap-, szél-, víz-, geotermikus energia) hőértékben (petajolule) kifejezett termelésének mennyisége.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2019
Végső energiafelhasználás
A mutató leírása
A fogyasztók által ténylegesen felhasznált energia mennyisége olaj egyenértékben kifejezve (toe).
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2018
Megújuló energiaforrásokból és hulladékból termelt villamos energia részesedése
A mutató leírása
A megújuló alapú villamosenergia-termelés hőértékben (petajoule) kifejezett részesedése az energiatermelésből.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2018
Primer energiafelhasználás
A mutató leírása
A primer energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz, a kőolaj- és földgázkitermelés melléktermékei, atomenergia, biogáz, biomassza, kommunális és ipari hulladék, bioüzemanyag, nap-, szél-, víz-, geotermikus energia) felhasználása hőértékben (petajolule) kifejezve.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2019
Ajánló

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2019
2019-ben kismértékben nőtt a háztartásoknak értékesített villamos energia és földgáz mennyisége. A távhő- és melegvíz-fogyasztás mérséklődött. Az energiafelhasználást az időjárás és a lakóépületek korszerűsítése is befolyásolta. Bővült az ivóvíz- és a közcsatorna-hálózat. A közcsatornán elvezetett szennyvíz csaknem teljesen egészében tisztításra került. Emelkedett a közszolgáltatás keretében elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya.

2020 júliusában 2,7%-kal csökkent az energiafogyasztásunk
Az áprilisi jelentősebb visszaesést követően is folyamatosan csökken hazánk előző év azonos időszakához viszonyított energiafelhasználása. 2020 júliusában az egy évvel korábbinál 2,7%-kal kevesebb, 74 PJ-nyi energiát használtunk el. Összességében az első hét hónap energiafogyasztása (632 PJ) 1,6%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól, amiben az időjárási viszonyok mellett a járvány miatt kialakult helyzet (például a kisebb járműforgalom, a tavaszi üzemleállások) is szerepet játszott.

Magyarország, 2019
A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2018
Az 1950-es évektől megjelenő környezetvédelmi mozgalmak felismerték a gazdasági termelés és a környezet állapota között fellépő konfliktusokat. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezték meg az ENSZ Környezet és fejlődés elnevezésű konferenciáját, amely megadta azt a lendületet, aminek köszönhetően mára a fenntartható fejlődés fogalma beépült a nemzeti és a globális szakpolitikák közé. Az ENSZ mellett az egyes országok és országcsoportok (pl. az Európai Unió) is stratégiákat, illetve a fenntartható fejlődés céljai megvalósulásának mérésére indikátorokat, indikátorkészleteket dolgoztak ki.
Kapcsolódó témakörök
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
- Mutatószámrendszerek, időszaki adatfelvételek
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Kiadványok |
Megjelent |
---|---|
Magyarország, 2020. III. negyedév | 2021.01.07. |
Magyarország, 2020. I. félév | 2020.12.18. |
Területi statisztikai évkönyv, 2019 | 2020.12.18. |
Magyar statisztikai évkönyv, 2019 | 2020.09.25. |
Magyarország, 2019 | 2020.09.01. |
Magyarország, 2020. I. negyedév | 2020.08.10. |
Magyarország számokban, 2019 | 2020.06.05. |
Magyar statisztikai zsebkönyv, 2019 | 2020.05.25. |
Területi statisztikai évkönyv, 2018 | 2019.12.20. |
Magyarország, 2019. I–III. negyedév | 2019.12.19. |
Magyarország, 2019. I–II. negyedév | 2019.10.03. |
Magyar statisztikai évkönyv, 2018 | 2019.09.30. |
Magyarország, 2018 | 2019.07.11. |
Magyarország, 2019. I. negyedév | 2019.07.10. |
Magyar statisztikai zsebkönyv, 2018 | 2019.06.13. |
Összefoglaló táblák (STADAT) ( évközi adatok éves adatok ) |
Legutóbbi frissítés | Következő frissítés |
---|---|---|
Szolgáltatási árak | ||
3.8.1. Primer energiafelhasználás | 2021.01.08. | 2021.02.04. |
Nemzetközi adatok | ||
7.3.14. Elsődleges energiatermelés | 2020.03.20. | 2021.03.22. |
7.3.15. Nettó elsődleges energiaimport | 2020.03.20. | 2021.03.22. |
7.3.16. Elsődleges energiafelhasználás | 2020.03.20. | 2021.03.22. |
Tájékoztatási adatbázis ( évközi adatok éves adatok ) |
Legutóbbi frissítés | Következő frissítés |
---|---|---|
Energiamérlegek | ||
Összevont primer energiahordozó-mérleg | 2021.01.08. | 2021.02.04. |
Fizikai Energiaáramlási Számlák kulcs-indikátorai | 2020.02.05. | – |