Tudomány és technológia

Az emberről, a társadalomról, a környezetről, a technológiáról gyűjtött tudományos ismeretanyag bővítése fontos eszköze az életminőség és a versenyképesség javításának. Ezeknek a tevékenységeknek a megragadásával foglalkozik a K+F- statisztika, amely információkat szolgáltat többek között a kutató-fejlesztő helyek számáról, a K+F-tevékenységben foglalkoztatottakról, a ráfordítások összegéről, forrásáról és a kutatás-fejlesztés eredményeiről is. A vállalkozások innovációs tevékenységéről – ami sok esetben támaszkodik a K+F eredményeire – az innovációs felmérés keretében kétévente gyűjtünk adatokat. A K+F és az innovációs folyamatok alakulását a Kutatás-fejlesztés című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Helyzetkép, 2024 - Kutatás-fejlesztés

Az előzetes adatok alapján 2024-ben tovább nőtt a K+F-ráfordítások összege. Magyarországon kutatás-fejlesztésre (a GDP 1,32%-át) 1075 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 3,3%-kal többet, mint 2023-ban. A K+F-ráfordítások 57%-át kísérleti fejlesztésre, 23%-át alapkutatásra, mintegy ötödét pedig alkalmazott kutatásra használták fel. Az egy vállalkozási kutatóhelyre jutó K+F-ráfordítás összege 20%-kal emelkedett 2023-hoz képest.

Magyarok a világűrben

Az ember régóta a csillagok közé vágyik, és napjainkban az űrkutatás egyre hangsúlyosabb helyet foglal el a kutatás-fejlesztésben. Magyarország 2021–2023 között 19,4 milliárd forintot fordított erre, 16%-kal többet, mint a 2010–2020 közötti években. 45 évvel ezelőtt, 1980. május 26-án Farkas Bertalan volt az első magyar űrhajós a kozmoszban, így lett a magyar a hetedik nemzet, amelynek szülöttje kijutott a világűrbe. 2025. június 8-án Kapu Tibor kezdi meg űrmisszióját, következő magyarként.

TÉR-KÉP, 2023

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

Magyar statisztikai évkönyv, 2023

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

50 éves a Rubik-kocka

Rubik Ernő, a Rubik-kocka megalkotója 2024. július 13-án lesz 80 éves. A játék története 1974-ben kezdődött, amikor az építészmérnök és egyetemi tanár a diákok térbeli gondolkodásának fejlesztésére fából és gumiból egy bűvös kockát szerkesztett. Eleinte nem hitt a sikerében, túl nehéznek találta a kirakását, de a kocka az 1980-as évekre világhírűvé vált. Népszerűsége azóta is töretlen, az év játéka díjat világszerte számos alkalommal nyerte el. Minden idők egyik legsikeresebb játékából több mint 400 millió darabot adtak el.

Magyarország, 2023

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

November 27. – a Nobel-díj alapításának napja

Magyar Nobel-díjasok
A kimagasló szellemi teljesítmény legnagyobb nemzetközi elismerése a Nobel-díj. Idén két nap alatt két magyar díjazottat ünnepelhettünk: Karikó Katalin fiziológiai-orvostudományi, Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kapott. A magyarság irigylésre méltóan sok tehetséget adott a világnak, amit az a tény is alátámaszt, hogy a Nobel-díjasok népességszámhoz viszonyított arányát tekintve hazánk a világ élvonalába tartozik.