Környezet, kommunális ellátás

A környezeti statisztika a természeti erőforrásokra (pl. ásványvagyon, vízkészlet), a környezetterhelésre (pl. levegőszennyezés, szennyvíz-, hulladékkezelés), a környezetminőségre (pl. levegő-, víz-, talajminőség), a természetvédelemre (pl. védett területek, védett fajok), és a környezetvédelemre (pl. környezetvédelmi beruházások, ráfordítások, környezeti adók) vonatkozó adatokkal foglalkozik. Megmutatja a környezet állapotát, a rá nehezedő terheket, számszerűsíti a környezetterhelés elleni erőfeszítéseket. A kommunális statisztika a települések kommunális ellátásával (villany, gáz, távhő, ivóvíz, szennyvíz, hulladék) kapcsolatos statisztikákat foglalja magába. A környezeti adatokat összefoglaló kiadványunkban, a kétévente megjelenő A Környezeti helyzetkép című elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Elérhetők a 2019-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatai újabb témakörökkel frissültek. November 23-tól többek között a csatornázottság, villamosenergia- és gázfogyasztás település-, illetve kerületsoros adatai is elérhetők.

Csökkent a tűlevelűekkel borított erdőterület

A lomblevelű fafajok kiterjedése 2010 és 2019 között 2,0%-kal (33 ezer hektárral) nőtt, míg a tűlevelűeké 13%-kal (28 ezer hektárral) csökkent, így összességében a faállománnyal borított erdőterületek (1,9 millió hektár) 2019 végére 5,6 ezer hektárral emelkedtek. Az erdők kilenctizedét lomblevelű, egytizedét tűlevelű fafajok alkották. Hazánkban az erdők élőfakészlete az ezredforduló óta minden évben bővült, 2019-ben 394 millió m3-t tett ki.

Évtizedes csúcsra emelkedett a gím- és a dámszarvasállomány

A gím- és a dámszarvas hazai állománya 2020 tavaszán – az elmúlt években tapasztalt növekedésnek köszönhetően – az ezredforduló óta a legmagasabb létszámát érte el (119 ezer, illetve 41 ezer példánnyal). Az őz és a muflon létszáma kissé, a vaddisznóé – az afrikai sertéspestis miatt elrendelt állományritkítás nyomán – jelentősen csökkent. Az apróvadfajok létszáma évtizedes távlatban csökkent, ugyanakkor ez a negatív tendencia az utóbbi két évben megfordult, a mezei nyulak, a fácánok és a foglyok egyedszáma egyaránt emelkedett.

Magyarország, 2019

A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.

Egy nap a holnapért, egy nap a Földért!

2020. április 22-én 50. alkalommal ünnepeljük a Föld napját. 2018-ban Magyarország területének 9,1%-a, összesen 849 ezer hektár volt országos jelentőségű, védett területnek nyilvánítva. Ebből 481 ezer hektáron a legsokoldalúbb természetvédelmi területi kategóriába sorolt nemzeti parkok helyezkedtek el.

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2018

Az 1950-es évektől megjelenő környezetvédelmi mozgalmak felismerték a gazdasági termelés és a környezet állapota között fellépő konfliktusokat. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezték meg az ENSZ Környezet és fejlődés elnevezésű konferenciáját, amely megadta azt a lendületet, aminek köszönhetően mára a fenntartható fejlődés fogalma beépült a nemzeti és a globális szakpolitikák közé. Az ENSZ mellett az egyes országok és országcsoportok (pl. az Európai Unió) is stratégiákat, illetve a fenntartható fejlődés céljai megvalósulásának mérésére indikátorokat, indikátorkészleteket dolgoztak ki.

Környezeti helyzetkép, 2018

Ez a kiadvány az eddig négyszer megjelent Környezeti helyzetkép aktualizált, a klímaváltozással foglalkozó fejezettel bővített változata. Bemutatja a víz, a levegő, a föld és az élővilág statisztikai adatain keresztül a környezeti elemek állapotát, elemzi a környezetünket terhelő hulladékok keletkezési forrásait és kezelését, illetve az energiatermelésre és -felhasználásra vonatkozó, a környezet szempontjából fontos információkat is közöl. A kiadvány elsősorban a KSH adatain alapuló környezeti információkat tartalmazza, de számos esetben egyéb hazai és nemzetközi adatokat is felhasznál.