Környezet, kommunális ellátás

A környezeti statisztika a természeti erőforrásokra (pl. ásványvagyon, vízkészlet), a környezetterhelésre (pl. levegőszennyezés, szennyvíz-, hulladékkezelés), a környezetminőségre (pl. levegő-, víz-, talajminőség), a természetvédelemre (pl. védett területek, védett fajok), és a környezetvédelemre (pl. környezetvédelmi beruházások, ráfordítások, környezeti adók) vonatkozó adatokkal foglalkozik. Megmutatja a környezet állapotát, a rá nehezedő terheket, számszerűsíti a környezetterhelés elleni erőfeszítéseket. A kommunális statisztika a települések kommunális ellátásával (villany, gáz, távhő, ivóvíz, szennyvíz, hulladék) kapcsolatos statisztikákat foglalja magába. A környezeti adatokat összefoglaló kiadványunkban, a kétévente megjelenő A Környezeti helyzetkép című elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

TÉR-KÉP, 2019

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.

2020-ban hazánk kis részét érintette az aszály

2000 óta csupán 5 esztendő akadt, amikor nem volt aszály Magyarországon. Ugyanakkor ez alatt a két évtized alatt 6 évben érte el az aszállyal érintett területek aránya a 80%-ot. 2017 és 2019 között különösen csapadékhiányos évek voltak. 2020 tavaszán szintén szárazság uralkodott, ám a nyári hónapokban lehullott, átlagosnál több csapadék a későbbiekben jobbára pótolta a vízhiányt. 2020-ban összességében 310 ezer hektáron jelentkezett aszály, így az aszállyal érintett területek aránya 3,3% volt.

Elérhetők a 2019-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatai újabb témakörökkel frissültek. November 23-tól többek között a csatornázottság, villamosenergia- és gázfogyasztás település-, illetve kerületsoros adatai is elérhetők.

Csökkent a tűlevelűekkel borított erdőterület

A lomblevelű fafajok kiterjedése 2010 és 2019 között 2,0%-kal (33 ezer hektárral) nőtt, míg a tűlevelűeké 13%-kal (28 ezer hektárral) csökkent, így összességében a faállománnyal borított erdőterületek (1,9 millió hektár) 2019 végére 5,6 ezer hektárral emelkedtek. Az erdők kilenctizedét lomblevelű, egytizedét tűlevelű fafajok alkották. Hazánkban az erdők élőfakészlete az ezredforduló óta minden évben bővült, 2019-ben 394 millió m3-t tett ki.

Évtizedes csúcsra emelkedett a gím- és a dámszarvasállomány

A gím- és a dámszarvas hazai állománya 2020 tavaszán – az elmúlt években tapasztalt növekedésnek köszönhetően – az ezredforduló óta a legmagasabb létszámát érte el (119 ezer, illetve 41 ezer példánnyal). Az őz és a muflon létszáma kissé, a vaddisznóé – az afrikai sertéspestis miatt elrendelt állományritkítás nyomán – jelentősen csökkent. Az apróvadfajok létszáma évtizedes távlatban csökkent, ugyanakkor ez a negatív tendencia az utóbbi két évben megfordult, a mezei nyulak, a fácánok és a foglyok egyedszáma egyaránt emelkedett.

Magyarország, 2019

A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.