Népesség és népmozgalom

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

Több mint 527 ezer fő vett részt a belföldi vándorlásban 2024-ben. Az állandó vándorlók száma a koronavírus-járvány alatt számottevően emelkedett, majd 2022-ben és főleg 2023-ban nagymértékben visszaesett, 2024-ben viszont ismét nőtt. Az ideiglenes vándorlásban résztvevők száma ezzel szemben alig változott. A járvány alatt a nagyobb településekről a kisebbekbe irányult a vándorlás, 2023-óta azonban a fővárosban vándorlási nyereség keletkezett, a községek nyeresége pedig jelentősen visszaesett.

2025 szeptemberében a nappali rendszerű oktatásban 1,1 millió tanuló kezdte meg tanulmányait a köznevelés és szakképzés különböző szintű programjain, amely csaknem megegyezik az előző tanévi adatokkal. 2024-ben a 24 éves és fiatalabb diákot nevelő háztartások átlagosan 45,6 ezer forintot költöttek gyermekenként az iskolakezdésre. Bár a tankönyvek többsége ingyenesen elérhető a közoktatásban tanulók számára, a munkafüzetek, a nyelvkönyvek beszerzése és a diákok által megtartani kívánt kiadványok továbbra is többletkiadást jelentenek a családoknak.

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben a korábbi évekhez képest újdonságnak számít, hogy 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba. Az alkalmazásban állók létszáma esetében a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók számbevétele is az alkalmazásban állók között történt. Ezenkívül a környezet témaköre kiegészítésre került az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított területekkel.

Elindult egy új aloldal a KSH honlapján, ahonnan ingyenesen letölthető több mint 400 évkönyv, zsebkönyv és adattár, összesen százezer oldalnyi, pdf-formátumú kiadvány, közel 150 ezer Excel-táblázat és többezer statikus és interaktív grafikon és térkép. Az aloldal lehetővé teszi az évkönyvek, zsebkönyvek és adattárak szűrését referenciaév, sorozatnév, formátum (PDF, XLS) és kiegészítő tartalmak (grafikonok, térképek) szerint. A felhasználóknak lehetősége van saját kiadványlistát összeállítani az érdeklődésüknek megfelelő év- és zsebkönyvekből, valamint adattárakból.

Az előzetes adatok szerint 2025 júliusában 6696 gyermek született, és 8782 fő halt meg. Az előző év azonos hónapjához képest a születések száma 2,0, a halálozásoké 18, míg a házasságkötéseké 11%-kal mérséklődött.

A Magyarország, 2024 című kiadvány legfontosabb adataiból készített infografika sorozatunk segítségével átfogó képet adunk hazánk társadalmi és gazdasági állapotáról, környezetünk főbb jellemzőiről. A sorozat következő infografikája a demográfiai helyzetképet mutatja be. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: Magyarország, 2024.

1989-ben az ENSZ abból a célból nyilvánította július 11-ét népesedési világnappá, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés mértékére, és az ezzel járó kihívásokra. Napjainkban a legjelentősebb népességrobbanás Afrikában zajlik, ahol 1950 és 2024 között 6,7-szeresére nőtt a népességszám: jelenleg a világ népességének 18%-a él itt. Az ENSZ prognózisa szerint 2100-ban a Föld lakosságának már 37%-a lesz afrikai, míg Ázsia részaránya a jelenlegi 59-ről várhatóan 45%-ra csökken.
Kapcsolódó kiadvány: Népesedési világnap, 2025

Az ENSZ 1989-ben július 11-ét nyilvánította népesedési világnappá, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés mértékére és az ezzel járó kihívásokra. A jövőben a bolygó népessége tovább gyarapszik, azonban lassuló ütemben. Az 1950-ben mért, két és fél milliárd fő megkétszereződéséhez harminchét év kellett, az 1987-es ötmilliárdos népesség várhatóan több mint hetven év után, 2061-re duplázódik meg tízmilliárdra. 2085-től a növekedés valószínűsíthetően csökkenésbe fordul át.

2025 I. negyedévében a foglalkoztatottak száma megegyezett az egy évvel korábbival, a munkanélkülieké 14 ezer fővel csökkent. A kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 9,1%-kal emelkedett. A 7,2%-kal kevesebb születés és a 4,4%-kal több halálozás eredőjeként a természetes fogyás 20%-kal gyorsult. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipari termelés volumene 4,2, az építőiparé pedig 7,5%-kal csökkent. A gazdasági szervezetek beruházásainak volumene 13%-kal elmaradt, a kiskereskedelmi forgalomé 0,9%-kal bővült.

A magyar gazdaság teljesítménye 2025 I. negyedévében ugyanakkora volt, mint az előző év azonos időszakában. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor növekvő teljesítménye, valamint a fogyasztás bővülése. Ezek hatását ellensúlyozta az ipar és az építőipar elhúzódó visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás és a külkereskedelmi egyenleg romlása. A munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány – az I. negyedévi értékeket tekintve – az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta mérséklődött.

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.

Az egy évvel korábbinál kevesebb gyermek született hazánkban 2024-ben. A halálozások száma is csökkent, azonban a születésekénél kisebb mértékben, így a természetes fogyás üteme gyorsult. A nemzetközi vándorlás előző évinél alacsonyabb többlete kissé mérsékelte a népességfogyást, az ország lélekszáma 45 ezer fővel lett kevesebb. A házasságkötések száma elmaradt az előző évitől, a válásoké kismértékben meghaladta azt.

A hazai Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia, valamint az ENSZ égisze alatt kialakított globális mutatórendszer egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét, és az erőforrásokkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzte ki célul. Ezen a felületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és távoli múlt tendenciáit összegezve, milyen folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

I. Lipót király 1693. április 11-én adományozott kiváltságlevelében Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, ennek emlékére 1998-tól ezen a napon ünneplik a város napját. Debrecen kétszer volt az ország fővárosa, az 1980-as évek közepe óta (Miskolcot megelőzve) Magyarország második legnépesebb települése. Jelentős gazdasági és oktatási-kulturális centrum. A regisztrált vállalkozások száma szerint a megyeszékhelyek szerinti rangsor első helyén szerepel és a Debreceni Egyetem fogadja a hazai felsőoktatási intézmények közül a legtöbb külföldi hallgatót.