Turizmus, vendéglátás

A beutazási korlátozások, illetve a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó, a járvány megfékezésére irányuló védelmi intézkedések hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma 93%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 76%-kal csökkent. Az összes vendégéjszaka 76%-át a belföldi vendégek töltötték el. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 85%-kal volt kevesebb az előző év novemberinél. A belföldi vendégéjszakák száma a szezonálisan és a naptárhatással kiigazított adatok alapján az előző hónaphoz mérten 65%-kal csökkent.

A november folyamán szigorított járványügyi intézkedések a szeptemberihez és az októberihez képest jelentősebb bevételkiesést okoztak a vendéglátóhelyeknek: a 65 milliárd forintos novemberi forgalom összehasonlító áron számolva 49%-kal maradt el az előző évitől. A kereskedelmi vendéglátóhelyeken 52%-os forgalomcsökkenés történt, a kisebb súlyú munkahelyi vendéglátásban enyhébb, 24% volt a visszaesés mértéke.

2018-ban tovább bővült a hazai turizmus, a GDP-hez való hozzájárulása – a tovagyűrűző hatást is figyelembe véve – meghaladta a 10%-ot. A turisztikai ágazatokhoz kötődött a vállalkozások tizede és a foglalkoztatottak 9,4%-a. A turisták költéseinek összege 23%-kal nőtt, aminek csaknem háromnegyedét a külföldiek fogyasztása adta. Magyarország legfőbb turisztikai partnerének továbbra is Ausztria, Németország és Románia számított, a kiadások négytizede e három ország turistáihoz volt köthető.

2020 III. negyedévében a külföldről Magyarországra utazók száma 50, költésük 54%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól a koronavírus járvány miatt. Európán kívülről alig érkeztek. A legenyhébb visszaesés a munkavégzési célú utazások esetében történt. A magyarok 54%-kal kevesebbszer utaztak külföldre, mint 2019 III. negyedévében, a többnapos utakon majdnem egy teljes nappal rövidült az átlagos tartózkodási idő.

2020 augusztusában Magyarország külső schengeni határain a határátkelőhelyek forgalma (3,6 millió fő) 61%-kal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól, júniushoz és júliushoz viszonyítva nagyobb volt az éves visszaesés mértéke. A csökkenés a magyar állampolgárok esetében jelentősebb volt (76%), mint a külföldiek körében (57%), és honfitársaink a korábbi évek tendenciájával ellentétben idén augusztusban kevesebbszer lépték át a schengeni határt, mint júliusban.

2019-ben még bővülés jellemezte Magyarország turizmusát. A nemzetközi trendekkel összhangban 2019-ben hazánkban is kedvezően alakultak a turisztikai folyamatok. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma enyhébben, az üzleti célú egyéb szálláshelyeké erőteljesebben bővült. A magyar lakosság 9,0%-kal több utazást tett külföldre, mint 2018-ban, míg a más országból hozzánk érkezők száma 6,5%-kal emelkedett.

Tudja, hogy a vendégéjszakák száma alapján az elmúlt 12 évben mely települések voltak a legnépszerűbb turisztikai célpontok? Kíváncsi arra, hogy 2019-ben a külföldiek mennyivel több éjszakát töltöttek a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2008-ban? És vajon hány fürdőiről ismert, illetve hány Balaton-parti település fér fel a 30 leglátogatottabb település listájára?

Nézze meg az erről készült interaktív ábránkat.

A koronavírus-járvány következtében meghozott utazási korlátozások bevezetése, a külföldi vendégforgalom évek óta tartó folyamatos bővülését törte meg hazánkban is. 2020 márciusában jelentősen visszaesett a nemzetközi turizmus. Az elmúlt években a külföldiek generálták a vendégforgalom mintegy felét a kereskedelmi szálláshelyeken, az utazásokhoz kapcsolódó kiadásaik összege pedig 2019-ben elérte a 2,3 ezer milliárd forintot.