Turizmus, vendéglátás

2020. júliusban a koronavírus okozta járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma 75, a belföldi vendégek által eltöltötteké 18%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az összes vendégéjszaka 82%-át a belföldi vendégek töltötték el. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 41%-kal volt kevesebb. Részben a korlátozások május végi feloldásának köszönhetően a belföldivendég-forgalom júniusban kezdődött dinamikus növekedése júliusban is folytatódott, a vendégéjszakák száma a háromszorosára nőtt az előző hónaphoz viszonyítva.

A koronavírus okozta járványt követően még 2020 júliusában is jelentősen elmaradt a magyarországi határátkelőhelyeket átlépő személyek száma az egy évvel korábbitól. A külső schengeni határokon a 3,4 millió fős utasforgalom az előző év júliusi értékének kevesebb mint a fele, az idei júniusiénak viszont már több mint másfélszerese volt. A magyar állampolgárok esetében nagyobb volt a visszaesés mértéke éves összevetésben, mint a külföldiek körében.

2020 júniusában már korlátozások nélkül működhettek a hazai vendéglátóhelyek. Forgalmuk nőtt a járvány által sújtott hónapokhoz képest, 94 milliárd forintot tett ki, ami viszont volumenében – kiigazítatlan adatok alapján – harmadával kisebb volt a 2019. júniusinál. A nagyobb súlyú kereskedelmi és a kisebb arányú munkahelyi vendéglátás hasonlóan változott az egy évvel korábbihoz képest. 2020 I. félévében összességében 35%-kal maradt el a vendéglátás forgalma a 2019. azonos időszakitól.

2019-ben még bővülés jellemezte Magyarország turizmusát. A nemzetközi trendekkel összhangban 2019-ben hazánkban is kedvezően alakultak a turisztikai folyamatok. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma enyhébben, az üzleti célú egyéb szálláshelyeké erőteljesebben bővült. A magyar lakosság 9,0%-kal több utazást tett külföldre, mint 2018-ban, míg a más országból hozzánk érkezők száma 6,5%-kal emelkedett.

A koronavírus-járvány miatt márciusban bevezetett utazási korlátozások következtében 2020 I. negyedévében 13%-kal kevesebb külföldi látogatott Magyarországra, mint 2019 azonos időszakában, miközben a kiadásaik összege folyó áron 7,9%-kal csökkent. Jelentősen visszaesett a több napra érkezők körében az üzleti és konferencia célú utazások száma, míg az egy napra érkezők esetében a szabadidős, valamint a rokon- és barátlátogatási célúaké. A magyar állampolgárok külföldre tett utazásai 19%-kal csökkentek.

Tudja, hogy a vendégéjszakák száma alapján az elmúlt 12 évben mely települések voltak a legnépszerűbb turisztikai célpontok? Kíváncsi arra, hogy 2019-ben a külföldiek mennyivel több éjszakát töltöttek a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2008-ban? És vajon hány fürdőiről ismert, illetve hány Balaton-parti település fér fel a 30 leglátogatottabb település listájára?

Nézze meg az erről készült interaktív ábránkat.

A koronavírus-járvány következtében meghozott utazási korlátozások bevezetése, a külföldi vendégforgalom évek óta tartó folyamatos bővülését törte meg hazánkban is. 2020 márciusában jelentősen visszaesett a nemzetközi turizmus. Az elmúlt években a külföldiek generálták a vendégforgalom mintegy felét a kereskedelmi szálláshelyeken, az utazásokhoz kapcsolódó kiadásaik összege pedig 2019-ben elérte a 2,3 ezer milliárd forintot.

2020. február 1-jén életbe lépett az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás (Brexit). Mivel az unió ezentúl csak 27 tagállamot foglal magában, az eddigi uniós átlag, uniós összesen összetétele is megváltozik. Ugyanakkor a különböző felhasználási célok miatt mérlegelni kell a régi és az új aggregátumok párhuzamos közlését is, és az idősorok visszavezetése az új összetételre szintén kezelendő kérdés. Mindezeket figyelembe véve szükséges átalakítani az uniós statisztikai adatok közzétételét.

2017-ben tovább nőtt a turisztikai célú utak száma hazánkban, és az ehhez kapcsolódó kiadások összege is, a legtöbbet továbbra is a német, az osztrák és a román turisták költötték. A magyarok belföldre és külföldre is több turisztikai célú utazást tettek, és többet költöttek, mint egy évvel korábban.