Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

27. TURIZMUS, VENDÉGLÁTÁS

Külföldre utazó magyar: a határátkelőhelyen visszaérkező magyar állampolgár.

Magyarországra érkező külföldi: a határátkelőhelyeken Magyarországra érkező külföldi állampolgárok.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerint:

Szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerint szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület.

A szálláshely-szolgáltatás rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása.

Rövid-távú szálláshely-szolgáltatás nyújtható:
1. ÜZLETI CÉLÚ SZÁLLÁSHELYEN: üzletszerű, profitorientált gazdasági tevékenység keretében:
kereskedelmi szálláshelyek: szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep, közösségi szálláshely;
üzleti célú egyéb szálláshelyek: magánszálláshely, egyéb szálláshely
2. NEM ÜZLETI CÉLÚ SZÁLLÁSHELYEN: nem üzletszerű, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül végzett (non-profit) gazdasági tevékenység keretében:
nem üzleti célú, közösségi szabadidős szálláshelyek: üdülők, gyermek-, ifjúsági tábor, nomád táborhely, hegyi menedékház, bivakszállás, pihenőház, diákotthon, kollégium.

1. ÜZLETI CÉLÚ SZÁLLÁSHELYEK: ide tartoznak a kereskedelmi szálláshelyek és az üzleti célú egyéb szálláshelyek.

1.1. Kereskedelmi szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület (szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep, közösségi szálláshely), kivéve a magánszálláshely és az egyéb szálláshely. A nyaralóhajók adatait adatvédelmi okokból nem közöljük.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet szerint:

1.2. Üzleti célú egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep, közösségi szálláshely szállástípusba nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része.

2. NEM ÜZLETI CÉLÚ SZÁLLÁSHELYEK:

Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely: az erre a célra épített vagy átalakított és az ekként minősített, illetve ekként nyilvántartásba vett üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely.

A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Kormányrendelet szerint nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősülő létesítmények: üdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, nomád táborhely, hegyi menedékház, bivakszállás, pihenőház, diákotthon, kollégium.

Turizmus: olyan személyek tevékenységei, akik saját szokásos környezetükből más helyre utaznak, ahol folyamatosan nem több mint egy évet töltenek el pihenési, üzleti vagy más célokból, de nem folytatnak kereső tevékenységet.

Látogató: az a személy, aki kevesebb mint 12 hónapot tartózkodik – a szokásos lakókörnyezetén kívüli – meglátogatott helyen, fő úti célja bármely tevékenység, kivéve olyan, amelyért a meglátogatott helyen javadalmazásban részesül.

Utascsoportok (utasprofilok a nemzetközi gyakorlat szerint):

Utazási célok (motivációk):

Munkavégzés

Összesen

Fő motiváció: az a cél, mely nélkül az utazás nem jött volna létre.

Utasforgalmi export: a külföldiek által Magyarországon elköltött pénzösszegeknek a fizetési mérlegben megjelenő része (a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján)

Utasforgalmi import: a magyarok által külföldön elköltött pénzösszegnek a fizetési mérlegben megjelenő része (a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján)

Turisztikai kiadás: Az utazáshoz közvetlenül kapcsolódó kiadás. A belföldi utak esetében a költségek kiszámításánál bele kell számítani az utazás előtt, közben illetve után felmerülő, az ahhoz közvetlenül kapcsolódó kiadásokat. Nem kell ide számítani a továbbeladási céllal megvásárolt árukat, továbbá azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a megvásárlását, amelyet több utazás során kívánnak használni (pl. sátor, lakóautó stb.).

A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai a külföldi állampolgárok által, hazánkban elköltött összeget, valamint jutalék és egyéb jogcímek formájában Magyarországon maradó összeget tartalmazzák.

Utazásszervezői tevékenység: Ide tartozik az utak (csomagok) szervezése és összeállítása, amelyet utazási ügynökségek vagy közvetlenül az utazásszervezők értékesítenek. Az utak a következők valamelyikét vagy mindegyikét tartalmazzák: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, idegenvezetés, múzeumok, történelmi és kulturális helyek, színházi, zenei vagy sportesemények látogatása stb.

Utazással összefüggő, saját szolgáltatások utazási csomagon kívüli (önálló) értékesítése: Menetjegy-kiszolgálás (a saját néven értékesített menetjegyek, repülőjegyek értékesítése is idetartozik), szállásfoglalás, vendéglátó szolgáltatások ügynöki értékesítése, idegenvezetői szolgáltatás, transzfer-értékesítés, közlekedési szolgáltatások nyújtása, gyógy- és egyéb szolgáltatások ügynöki értékesítése, utazási promóció, turistasegítő szolgálat, utazási információk nyújtása, jegyértékesítés kulturális programokra és egyéb (pl. sport) rendezvényekre helyi programszervezés, valamint a más szervezet által teljesítendő, az utazással összefüggő szolgáltatások és az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése.

Utazásközvetítői (utazási ügynöki) tevékenység: Ide tartozik az utazási ügynökségek tevékenysége, amelyek elsősorban út, utazás, szállítás, szálláshely stb. értékesítésében közreműködnek a nagyközönség és üzleti ügyfelek számára, nagy- vagy kiskereskedelmi alapon. Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében utazási szolgáltatás nyújtására az utazásszervező megbízása alapján, annak nevében szerződések kötése.

Utaztató szervezetek: tevékenységi bejegyzéssel rendelkező utaztató szervezet (ágazati besorolástól függetlenül).

Szervezett idegenforgalom: az utazási irodák által meghirdetett vagy külön kívánságra összeállított egyéni vagy társas (csoportos) utazás, amelyre az utazás megkezdését megelőzően történt szerződéskötés, és a szerződés a szállás és/vagy étkezés vagy az utazással összefüggő személyszállítás mellett a kiegészítő szolgáltatások előre meghatározott körét tartalmazza.

Társasutazás: az a szervezett csoportos utazás, melyen a legalább 10 résztvevő az előre lekötött szolgáltatásokat (szállás, étkezés, programok) csak csoportosan veheti igénybe, és e szolgáltatásokat a részvételi díj osztatlanul magában foglalja.

Az adatszolgáltatók körének megállapítása a Budapest Főváros Kormányhivatala (GFKH) utazási vállalkozók hatósági nyilvántartása alapján történt.

Vendéglátóhely: rendszeresen nyitva tartó szolgáltatóhely, amely a vendégek részére étel- és/vagy italszolgáltatást biztosít. Ide tartozik a munkahelyi, illetve közétkeztetés, valamint az étel házhozszállítása is.

Kereskedelmi vendéglátóhely: nyílt rendszerű vendéglátóhely. Ide tartoznak az éttermek, büfék, cukrászdák, italüzletek, zenés szórakozóhelyek.

Büfé: gyors étkezési lehetőséget biztosító vendéglátóipari egység, amelynek kínálata túlnyomórészt egyszerű hideg- és melegszendvicsekből, cukrászsüteményekből, édesipari termékekből, valamint szeszes- és szeszmentes italokból áll.

Cukrászda: jellemzően saját készítésű cukrászati és édesipari termékek, hideg ételek helyben fogyasztásra vagy elvitelre történő értékesítése, szeszes- és szeszmentes italkínálattal.

Étterem: jellemzően nagy befogadóképességű, rendezvények lebonyolítására is alkalmas vendéglátóipari egység, amely széles ételválasztékkal, ehhez igazodó szeszes- és szeszmentes italválasztékkal rendelkezik.

Italüzlet: kimért vagy palackozott szeszes- és szeszmentes italok, továbbá nem helyben készített ételek értékesítésére szolgáló vendéglátóhely.

Munkahelyi, rendezvényi- és közétkeztetést végző vendéglátóhely: szeszes ital árusítása nélküli, zárt rendszerű vendéglátóhely. Ide tartozik a munkahelyen, oktatási intézményekben történő étkeztetés, a rendszeres étkezést nyújtó, szervezett közösségi ellátás (közétkeztetés), továbbá a fogyasztóval kötött szerződéses megegyezésen alapuló vendéglátó tevékenység ellátása, a fogyasztó által meghatározott helyen és eseti alkalommal (rendezvényi étkeztetés).

Zenés szórakozóhely: zenés-táncos rendezvények lebonyolítására alkalmas, palackozott és kimért szeszes és szeszmentes italokat, valamint ételt értékesítő vendéglátóhely.

Vendéglátóhelyek eladási forgalma: a vendéglátó-hálózatban fogyasztói áron történő étel- és italértékesítés.

Vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenindexe: az eladási forgalom alakulása, az árváltozások hatásának kiszűrésével.

A vendéglátó-forgalom szezonális és naptárhatással kiigazított volumenindexe: az idősorok előállítása a JDemetra+ szoftverrel történik. Az idősorok bővülésével a szezonálisan kiigazított adatok visszamenőlegesen módosulhatnak.

Az üzleti adatok: a tárgyidőszak végén működő üzleteket tartalmazzák. 2007. évtől a megfigyelés gyakorisága negyedévesről félévesre változott. A 2009. évi jogszabály-változás miatt a 2009. december 31. és 2010. június 30. adatok publikálása nem lehetséges.

Üzlettípus: a vendéglátóhelyek statisztikai főtevékenysége, a KSH "Gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszere" 2008-ban kiadott szakágazati osztályozásának (TEÁOR '08) megfelelően.

Erzsébet utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott utalvány, amely felhasználható fogyasztásra kész étel, melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás, valamint szociális célból a jogszabályban meghatározott termék vagy szolgáltatás vásárlására. Az Erzsébet utalvány adható a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen, felhasználható meghatározott termékek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére.

Közfürdők: A közfürdők létesítését és működését a 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelettel módosított 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet szabályozza.
E rendelet alkalmazásában közfürdő:

Bővebb információk a Metainformációs adatbázisból érhetők el:


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás