Előző oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

Országkör:

A nemzetközi táblák országköre az éves adatok esetén az Európai Unió összes tagországa és az Egyesült Királyság, emellett az adott mutató szempontjából lényeges országok. Az évközi adatokat tartalmazó táblák az Európai Unió tagállamaira, az EU27_2020 átlagára, az eurózónára, valamint az Egyesült Államokra és Japánra vonatkozó adatokat tartalmaznak, ez alól kivételt jelent a 20.2.3.1. A 15–64 éves népesség munkanélküliségi rátája című tábla, amely összehasonlíthatósági korlátok miatt nem közöl adatot az Egyesült Államokra és Japánra.
A Magyarországra vonatkozó adatok a nemzetközileg harmonizált módszertannak megfelelően szerepelnek.

Időszak:

Az éves táblák jellemzően 2000-től kezdődően közölnek adatokat.

Az évközi táblák többségükben havi adatokat tartalmaznak, kivéve az alábbi, negyedéves adatokat tartalmazó táblákat:
20.2.3.1. A 15–64 éves népesség munkanélküliségi rátája, negyedévente
21.2.3.1. A bruttó hazai termék negyedéves volumenindexe
21.2.3.2. A háztartások végső fogyasztási kiadásainak negyedéves volumenindexe
21.2.3.3. A bruttó állóeszköz-felhalmozás negyedéves volumenindexe

Forrás:

Az adatok elsődleges forrása az Európai Unió tagállamaira vonatkozó adatok esetén az Eurostat, a nem uniós tagállamok esetén az OECD. Az ettől való eltérést táblánként jelezzük.

1. Árak

1.1.3.1..; 1.2.3.1.

Az adatok az Európai Unió tagállamaira, valamint Norvégiára, Svájcra és Törökországra a harmonizált fogyasztóiár-indexet (HICP), a többi közölt országra a nemzeti definíciók alapján számított fogyasztóiár-változást mutatják.

A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP: Harmonized Index of Consumer Prices) számításának célja az Európai Unió tagországaiban a nemzetközi összehasonlítás biztosítása. A nemzeti fogyasztóiár-index és az EU ajánlásait tükröző harmonizált fogyasztóiár-index hasonló, de nem teljesen azonos eredményt ad, aminek két módszertani oka van. Egyrészt a két mutató lefedettsége nem azonos (például a harmonizált index nem tartalmazza a szerencsejátékokat), másrészt a súlyozásnál különbséget jelent, hogy az idelátogató külföldiek fogyasztását figyelembe veszik-e (a harmonizált index esetén), vagy elhagyják.

1.1.3.3.

Az ipari termelői árak a B (bányászat), C (feldolgozóipar), D (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás), E (ezen belül vízellátás (E36), szennyvíz gyűjtése, kezelése (E37), hulladékgazdálkodás (E38), kármentesítés (E39)) nemzetgazdasági ágakat fedik le, B–E36-ig szerepelnek.

Portugália, Oroszország: belföldi értékesítés árindexe.

Törökország, Izrael, Japán, Koreai Köztársaság, Dél-afrikai Köztársaság, Mexikó: belföldi értékesítési árak változása a feldolgozóiparban.

India: a nagykereskedelmi ipari értékesítés árindexe.

Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália: az összes értékesítési árak változása a feldolgozóiparban.

1.2.3.2.

Az évközi ipari termelőiár-index:

Portugália: belföldi értékesítés termelőiár-index változása.

Egyesült Államok: az összes értékesítési árak változása a feldolgozóiparban.

Japán: belföldi értékesítési árak változása a feldolgozóiparban.

4. Egészségügy, baleset

4.1.3.1.

Az adatok az állami és magán egészségügyi kiadásokat együttesen tartalmazzák.


Kórházi ágyak száma

4.1.3.3.

Az adatok a működő kórházi ágyakra, azaz a ténylegesen használatban levő, betegfogadásra alkalmas ágyakra vonatkoznak. Nem tartalmazzák a hat hónapnál hosszabb ideig használaton kívül levő ágyakat.

5. Életkörülmények

5.1.3.1–3.1.3.6.

Relatív jövedelmi szegénységi arány: a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya.

Súlyos anyagi depriváció: azon személyekre vonatkozik a súlyos anyagi depriváció, akikre a fenti kilenc problémából legalább négy jellemző.

Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya: azon személyek aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korú (18 és 59 év közötti) tagok az előző évben teljes munkapotenciáljuk kevesebb, mint 20%-át töltötték munkával. (értéke: 0–0,2)

Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya: azon személyek aránya a teljes népességben, akik vagy a relatív jövedelmi szegénység vagy a súlyos anyagi depriváció vagy a nagyon alacsony munkaintenzitás közül egyben vagy többen érintettek.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés a 2000. évi nizzai szerződés óta széleskörűen elterjedt fogalom Európában. A szegénység elleni küzdelem jelenleg az Európai Unió tagországainak kiemelt feladata, az ezzel kapcsolatos alapvető célkitűzéseket az Európa Tanács az Európa 2020 stratégia (az intelligens, fenntartható és befogadó növekedésről) keretében fogalmazta meg 2010-ben. Ennek kapcsán azt a konkrét vállalást fogadták el az EU tagállamai, hogy az unión belül legalább 20 millió ember kiemelkedjen a szegénységből és társadalmi kirekesztettségből.

A szegénységre vagy társadalmi kirekesztődésre vonatkozó mutatókat az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 számú rendelete alapján gyűjti, amelyhez kapcsolódóan tartozik a 2020/258 számú delegált rendelet, ami szabályozza az EU- SILC adatgyűjtést 2021-től. Az adatgyűjtéshez kapcsolódóan évente változó tematikájú kiegészítő modul kerül lekérdezésre. Ezen szabályozás alapján a magyar mutatókat a Központi Statisztikai Hivatal állítja elő, és továbbítja az Eurostat felé. A KSH által publikált mutatók mindaddig előzetes adatoknak minősülnek, amíg az Eurostat validálja azokat.

6. Energia

6.1.3.2.

Nettó elsődleges energiaimport: az energiaimport és -export különbözete.

6.1.3.3.

Az elsődleges energiafelhasználás csak a kereskedelmi forgalomban lévő alapenergiákra vonatkozik. Nem tartalmazza a szél-, a geotermikus és a napenergiát.

Az uniós országokban, Macedóniában, Montenegróban és Szerbiában az elsődleges energiafelhasználás kiszámítása a következőképpen történik: elsődleges termelés + import + visszanyert termékek + készletváltozás – (export + tengeri bunkerhajók ellátmánya /amelyek a tengerjáró hajók üzemanyag-ellátását biztosítják, azok honosságától függetlenül/). A fogalom tehát a belföldi, az ország területén megvalósuló fogyasztáshoz szükséges energia mennyiségét jelenti.

A többi országokban az elsődleges energia fogalma magában foglalja az üzleti céllal kereskedett energiahordozókat, beleértve a villamos energia termelésére használt megújuló energiát is.

12. Információ, kommunikáció

12.1.3.4.

Azon felhasználók aránya, akik a felmérést megelőző három hónapban internetet használtak. A használat minden helyszínt lefed. A kapcsolódás módja vezetékes vagy mobil hálózaton keresztül történhet.

13. Ipar

13.1.3.1.–13.1.3.4.; 13.2.3.1.

A bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, D) nemzetgazdasági ágakat tekinti együttesen összes iparnak, melyek hivatalos megnevezése: Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.


Az ipari termelés volumenindexe

13.1.3.1.–13.1.3.4.

Az Európai Unió országai, valamint Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország esetében az ipari termelési adatok NACE Rev. 2 (Statistical Classification of Economic Activities in the European Community) szabványának megfelelő B (bányászat, kőfejtés), C (feldolgozóipar), D (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) nemzetgazdasági ágakra vonatkoznak. A többi ország esetében az adatok az ENSZ ISIC Rev. 3. szabványa (International Standard Industrial Classification of All Economic Activities) szerint szerepelnek.

Az Európai Uniós tagállamok, valamint Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország esetében az éves adatok munkanaptényezővel korrigált értékek és 2015. évi bázison szerepelnek. Oroszország, Svájc, India, Izrael, Japán, Koreai Köztársaság, Dél-afrikai Köztársaság, Brazília, Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Ausztrália és Új-Zéland adatai 2010. évi bázison szerepelnek.

13.1.3.1.;13.1.3.3.

Oroszország, Svájc, India, Izrael, Japán, Koreai Köztársaság, Dél-afrikai Köztársaság, Brazília, Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Ausztrália és Új-Zéland adatai szezonálisan kiigazítottak.

13.2.3.1.

Az Európai Uniós tagállamok havi adatai munkanaptényezővel, Egyesült Államok és Japán, szezonálisan kiigazítottak.

17. Külkereskedelem és fizetési mérleg

17.1.3.1.–17.1.3.7.; 17.2.3.1.;17.2.3.2.

A külkereskedelmi statisztikában – az ENSZ-ajánlások értelmében – a következő számbavételi rendszereket alkalmazzák: special trade (S), general trade (G).

A "special" számbavételi rendszer szerint a külkereskedelmi forgalom az ország vámhatárát átlépő termékeket tartalmazza.

A "general" számbavételi rendszer szerint a külkereskedelmi forgalomba az ország földrajzi határán átlépő termékek tartoznak.

17.1.3.1.;17.1.3.2.

Az értékadatokat folyó áron, az adott évben érvényes árfolyamon számítottuk át euróra.

19. Mezőgazdaság

9.1.3.1.–19.1.3.11.

A gabona termésmennyisége, Az alma termésmennyisége, A burgonya termésmennyisége, Szarvasmarha-állomány, Sertésállomány, Hústermelés összesen, Tehéntejtermelés.

Az adatok az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organization of United Nations, FAO) módszertanának megfelelően szerepelnek.

19.1.3.2.

Gabonafélék: búza, rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, egyéb kalászosok.

19.1.3.10.

Hústermelés: a belföldi vágás (az importált élő állat vágásával együtt) vágott testtömegben és a sertészsiradék. A hústermelés az élőállat-kivitelt nem tartalmazza. Az adatok a marha-, a sertés-, a baromfi, és egyéb hústermelésre együttesen vonatkoznak.

19.1.3.11.

Tehéntejtermelés: adatai általában a kifejt tejre vonatkoznak, kivétel Ausztria, Csehország, Olaszország és Szlovákia, ahol a termelési adatok tartalmazzák a borjak által kiszopott tej mennyiségét is.

20. Munkaerő

20.1.3.1.

Rendelkezésre álló munkaerő

A reprezentatív munkaerő-felmérés (LFS) szerint a 15–64 éves foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma.

Az Egyesült Államok esetében a 16–64 éves népességre vonatkoznak az adatok.

Gazdasági aktivitási ráta

A reprezentatív munkaerő-felmérés (LFS) szerint a gazdaságilag aktív népesség aránya a 15–64 éves népességhez viszonyítva.

Az Egyesült Államok esetében a 16–64 éves korcsoportra vonatkoznak az adatok.

Foglalkoztatottság

20.1.3.2.

Foglalkoztatottak száma

A reprezentatív munkaerő-felmérésből (LFS) származó adatok szerint azok a 15-64 éves személyek, akik a megfigyelt héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végeztek alkalmazottként, szövetkezet vagy társas vállalkozás tagjaként, egyéni vállalkozóként, segítő családtagként, illetve rendelkeztek olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg távol voltak, illetve sorkatonai szolgálatukat teljesítették. A foglalkoztatottak száma nem tartalmazza a gyesen, gyeden lévőket.

Az Egyesült Államok esetében a 16–64 éves foglalkoztatottakra vonatkoznak az adatok.

Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya.

Munkanélküliség

20.1.3.3.

Munkanélküliek száma

Az adatok a reprezentatív munkaerő-felmérésből (LFS) származnak, és a 15–64 éves korcsoportra vonatkoznak. Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 3 hónapon belül dolgozni kezd.

Az Egyesült Államok esetében a 16–64 éves korcsoportra vonatkoznak az adatok.

20.1.3.4.

Részmunkaidős foglalkoztatási arány:

Az uniós országok, valamint Norvégia és Svájc a 15–64 éves részmunkaidőben foglalkoztatottak száma a 15–64 éves foglalkoztatottak számának arányában.

Az unión kívüli országok esetében a 15–64 éves részmunkaidős foglalkoztatási arányszám az összes foglakoztatott számához viszonyított.

20.2.3.1.

Munkanélküliségi ráta

A 15–64 éves munkanélkülieknek a megfelelő korú gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya.

21. Nemzeti számlák, GDP

21.1.3.1.–23.1.3.6.; 21.2.3.1–21.2.3.3.

A nemzeti számlák irányadó módszertana az európai uniós és a tagjelölt országokra az European System of Accounts 2010 (ESA2010). A többi ország módszertana jellemzően a System of National Accounts 2008 (SNA2008), kivéve Oroszország, India, Japán, Kína, Törökország, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Brazília és Új-Zéland adatok, amelyekre az SNA'93 módszertan vonatkozik. 2005. január 1-től a pénzügyi közvetítők közvetetten mért szolgáltatási díja (FISIM) az uniós tagállamok esetében a szektorok között fel van osztva.

21.1.3.2.

Vásárlóerő-paritás vagy "PPP": területi deflátorok és pénznemek átszámítására alkalmazott arányszám, mely kiküszöböli az egyes tagállamok árszínvonalában mutatkozó különbségek hatásait, s így lehetővé teszi a GDP különböző összetevőinek mennyiségi összehasonlítását, valamint az árszínvonalak összevetését.

Vásárlóerő-egység (Purchasing Power Standard) vagy PPS": mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, melyet az Európai Unióban területi összehasonlítások elvégzése céljából használnak a nemzetgazdasági aggregátumok mennyiségének olyan jellegű kifejezésére, mely kiküszöböli az egyes tagállamok közötti árszínvonal-különbségeket.

A negyedéves volumenindexek a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatokat tartalmazzák.

21.1.3.5.; 21.2.3.2.

Háztartások végső fogyasztási kiadásai: a háztartásokat segítő non-profit intézmények fogyasztását is tartalmazza.

A negyedéves volumenindexek szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatokat tartalmazzák.

21.1.3.6.;21.2.3.3.

Bruttó állóeszköz-felhalmozás: A negyedéves volumenindexek a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatokat tartalmazzák.

21.1.3.3.

A 21.1.3.3.táblában az uniós országok, Norvégia, Svájc és Szerbia adatait, a NACE Rev.2. (Statistical Classification of Economic Activities in the European Community), az unión kívüli országok adatait az ISIC Rev.3. (International Standard Industrial Classification of All Economic Activities) nómenklatúra szerint közöljük. Az ágazatcsoportok megnevezései rövidített formában szerepelnek, amelyek alatt a következők értendők:

Mezőgazdaság: Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat.

Ipar: Bányászat, kőfejtés; Feldolgozóipar; Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, kármentesítés.

Építőipar.

Kereskedelem, turizmus, szállítás, információ: Kereskedelem, gépjárműjavítás; Szállítás, raktározás. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; Információ, kommunikáció.

Ingatlanügyletek, pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások: Ingatlanügyletek; Pénzügyi biztosítási tevékenység; Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység.

Egyéb szolgáltatások: szolgáltatásokKözigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; Oktatás; Humán egészségügyi, szociális ellátás; Művészet, szórakoztatás, szabadidő; Egyéb szolgáltatás.

22. Népesség és népmozgalom.

22.1.3.4.

Élveszületési arányszám: Az élveszületéseknek az évközepi népességhez viszonyított aránya.

22.1.3.5.

Halálozási arányszám: Az elhunytaknak az évközepi népességhez viszonyított aránya.

22.1.3.6.

Természetes szaporodás (fogyás): Az élveszületések és a halálozások különbözete.

22.1.3.7.

Csecsemőhalandóság: Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma.

22.1.3.12.

Migrációs egyenleg: Az adott ország területére az adott évben bevándorlók és az onnan kivándorlók számának különbsége.

22.1.3.9.; 22.1.3.10.; 22.1.3.11.

Születéskor várható átlagos élettartam: Azt fejezi ki, hogy az újszülöttek az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évi élettartamra számíthatnak.

23. Oktatás

23.1.3.1.

A felsőfokú hallgatókra vonatkozó adatok közlése az ISCED-2011 (International Standard Classification of Education) osztályozása alapján történik, a felsőfokú hallgatók az ISCED 5–8. kategóriákba sorolhatók.


Előző oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás