Oktatás

Kiadványunkból – amely a pandémia főbb hatásait is bemutatja – képet kaphatnak hazánk 2020. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak az alakulásáról, többek között arról, hogy a GDP 5%-kal csökkent, ezzel az uniós középmezőnyhöz tartozunk, 28 ezer új lakást vettek használatba, ennél többet legutóbb 2009-ben, az elmúlt 10 év átlagának közel 3-szorosára nőtt a távmunkában vagy home office-ban dolgozók aránya, 8,6%-kal bővült a csomagküldő és internetes kiskereskedelem értéke, valamint kevesebb baleset történt az utakon.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.

A 2020-as gazdasági folyamatok középpontjában a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos intézkedések állnak. Az első, tavaszi hullám gyökeres változásokat hozott az élet több területén, és jelentős gazdasági visszaeséssel járt, egyes ágazatok szinte teljesen leálltak. A korlátozások feloldásával a gazdaság teljesítménye élénkült, de az egy évvel korábbi szinttől a III. negyedévben még elmaradt. A járvány második, őszi hullámának gazdasági hatásai a szeptembert korlátozottan érintették.

A 2020/2021-es tanévben – előzetes adatok alapján – Magyarországon 1,8 millió gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Az előző tanévhez képest csökkent az óvodás gyermekek és a középfokú intézmények tanulóinak a száma, de nőtt az általános iskolásoké és a felsőoktatási hallgatóké. A nyelvvizsga-mentesítésnek köszönhetően több mint 123 ezer volt hallgató jogosult oklevél átvételére, ebből több mint 114 ezren már kézhez is kapták a diplomájukat.

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatai újabb témakörökkel frissültek. November 23-tól többek között az óvodák, általános iskolák, a különböző középiskola-típusok és a felsőoktatás település-, illetve kerületsoros adatai is elérhetők.

A 2019/2020-as nevelési évben 4608 óvoda 331 ezer gyermeket fogadott. Az első magyar – és első közép-európai – óvodát Brunswick Teréz grófnő nyitotta 1828. június 1-jén Budán, a mai Mikó és Attila út sarkán, Angyalkert néven, és a grófnő haláláig (1861) számuk 80-ra nőtt országszerte. Az első intézményeket a reformkor haladó nemzeti szemlélete hívta életre.

Az évkönyvben az ország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti jellemzőit és ezek időbeli változását mutatjuk be. A főbb mutatókat idősorban vagy térségi összehasonlításban grafikonokkal, térképekkel szemléltetjük, amelyek interaktív változata honlapunkon elérhető. A megyék és régiók közötti különbségeket, valamint a nemzetközi mutatókat külön-külön fejezetben közöljük. Az internetes mellékletben a PDF-kiadvány mellett a táblák Excel-formátumban is elérhetők.