Oktatás
Az oktatásstatisztika magában foglalja a népesség iskolázottsági szintjének és szakképzettségének mérését, a köznevelési és felsőoktatási intézmények tevékenységének felmérését, az oktatásra fordított emberi és pénzügyi erőforrásokról szóló adatok közlését, az egyén egész életen át tartó tanulási folyamatának (a munkahelyi képzésnek és felnőttoktatásnak) a vizsgálatát. Az oktatási adatok alakulását az Oktatási adatok című éves elemzésünkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
A költségvetés oktatási kiadásai a GDP százalékában
A mutató leírása
A költségvetés oktatásra fordított kiadásainak aránya a bruttó hazai termékből. A kiadások magukba foglalják az óvodát, az alapfokú, a középfokú, a felsőfokú oktatást, az egyéb oktatást és az oktatással összefüggő egyéb kiadásokat.
Adatok forrása:
Magyar statisztikai évkönyv, 2019
Legfrissebb adat: 2018
A 3–22 éves népességből iskolarendszerű oktatásban részt vevők aránya
A mutató leírása
A mutató a 3–22 éves népességből azok arányát fejezi ki, akik nappali iskolarendszerű oktatásban, képzésben vesznek részt.
Adatok forrása:
Magyar statisztikai évkönyv, 2019
Legfrissebb adat: 2019
A 25–64 éves népesség oktatásban, képzésben való részvétele
A mutató leírása
A 25–64 évesek közül azok aránya, akik az összeírást megelőző 12 hónapban iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben vettek részt.
Adatok forrása:
Felnőttoktatás, -képzés (előzetes adatok) statisztikai tükör
Legfrissebb adat: 2016
Felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya
A mutató leírása
A 30–34 évesek közül azok aránya, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.
Adatok forrása:
Mikrocenzus 2016 – 4. Iskolázottsági adatok
Legfrissebb adat: 2016
Ajánló

Böngéssze a KSH koronavírus-helyzettel összefüggő adatait!
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.

Magyarország, 2020. I–III. negyedév
A 2020-as gazdasági folyamatok középpontjában a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos intézkedések állnak. Az első, tavaszi hullám gyökeres változásokat hozott az élet több területén, és jelentős gazdasági visszaeséssel járt, egyes ágazatok szinte teljesen leálltak. A korlátozások feloldásával a gazdaság teljesítménye élénkült, de az egy évvel korábbi szinttől a III. negyedévben még elmaradt. A járvány második, őszi hullámának gazdasági hatásai a szeptembert korlátozottan érintették.

Oktatási adatok, 2020/2021 (előzetes adatok)
A 2020/2021-es tanévben – előzetes adatok alapján – Magyarországon 1,8 millió gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Az előző tanévhez képest csökkent az óvodás gyermekek és a középfokú intézmények tanulóinak a száma, de nőtt az általános iskolásoké és a felsőoktatási hallgatóké. A nyelvvizsga-mentesítésnek köszönhetően több mint 123 ezer volt hallgató jogosult oklevél átvételére, ebből több mint 114 ezren már kézhez is kapták a diplomájukat.

Elérhetők a 2019-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok
A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatai újabb témakörökkel frissültek. November 23-tól többek között az óvodák, általános iskolák, a különböző középiskola-típusok és a felsőoktatás település-, illetve kerületsoros adatai is elérhetők.

Óvoda, a köznevelés első színtere
A 2019/2020-as nevelési évben 4608 óvoda 331 ezer gyermeket fogadott. Az első magyar – és első közép-európai – óvodát Brunswick Teréz grófnő nyitotta 1828. június 1-jén Budán, a mai Mikó és Attila út sarkán, Angyalkert néven, és a grófnő haláláig (1861) számuk 80-ra nőtt országszerte. Az első intézményeket a reformkor haladó nemzeti szemlélete hívta életre.

Magyar statisztikai évkönyv, 2019
Az évkönyvben az ország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti jellemzőit és ezek időbeli változását mutatjuk be. A főbb mutatókat idősorban vagy térségi összehasonlításban grafikonokkal, térképekkel szemléltetjük, amelyek interaktív változata honlapunkon elérhető. A megyék és régiók közötti különbségeket, valamint a nemzetközi mutatókat külön-külön fejezetben közöljük. Az internetes mellékletben a PDF-kiadvány mellett a táblák Excel-formátumban is elérhetők.

Magyarország számokban, 2019
A kiadvány megújult tartalommal és formátumban mutatja be hazánk főbb gazdasági és társadalmi folyamatait. Megtudhatja belőle például, hogy 2019-ben: 65 ezer pár kötött házasságot Magyarországon, ennél több frigyet legutóbb 1990-ben anyakönyveztek, az unión belül hazánkban bővült a legdinamikusabban az ipari termelés, a 16–24 évesek 97%-a napi rendszerességgel használta az internetet, az év végén mintegy 6600 elektromos autót tartottak nyilván.
Kapcsolódó témakörök
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
- Mutatószámrendszerek, időszaki adatfelvételek
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Emberi Erőforrások Minisztériuma
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Pénzügyminisztérium
Közzétételi és revíziós naptár
Cenzusok adatai |
Cenzus |
---|---|
A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
A népesség iskolázottsága | Népszámlálás 2011 |
Iskolázottsági adatok | Népszámlálás 2011 |
Országos, területi adatok | Népszámlálás 2011 |
4. Iskolázottsági adatok | Mikrocenzus 2016 |