Belkereskedelem

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.

2021. februárban a kiskereskedelem forgalmának volumene – a tavaly február végi (első) pánikvásárlási hullám eredményeként – a nyers adat szerint 5,6, naptárhatástól megtisztítva 5,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az előző hónaphoz viszonyítva 1,2%-kal mérséklődött a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene. Februárban a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,3%-kal, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,5%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,4%-kal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz képest. 2021. január–februárban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,9%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.

A 2020-as gazdasági folyamatok középpontjában a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos intézkedések állnak. Az első, tavaszi hullám gyökeres változásokat hozott az élet több területén, és jelentős gazdasági visszaeséssel járt, egyes ágazatok szinte teljesen leálltak. A korlátozások feloldásával a gazdaság teljesítménye élénkült, de az egy évvel korábbi szinttől a III. negyedévben még elmaradt. A járvány második, őszi hullámának gazdasági hatásai a szeptembert korlátozottan érintették.

Az évkönyvben az ország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti jellemzőit és ezek időbeli változását mutatjuk be. A főbb mutatókat idősorban vagy térségi összehasonlításban grafikonokkal, térképekkel szemléltetjük, amelyek interaktív változata honlapunkon elérhető. A megyék és régiók közötti különbségeket, valamint a nemzetközi mutatókat külön-külön fejezetben közöljük. Az internetes mellékletben a PDF-kiadvány mellett a táblák Excel-formátumban is elérhetők.

A korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben is emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma. A volumen 6,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bővülést elsősorban a csomagküldő és internetes kiskereskedelem és az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalomemelkedése eredményezte. Mindez az üzletszám csökkenése mellett következett be. Az üzletek forgalma leginkább a fővárosra és agglomerációjára koncentrálódik.

A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.

2020 áprilisában a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 10%-kal csökkent, teljes egészében a koronavírus okozta járvány hatása miatt. A járvány nélkül az eladások volumene szerény mértékben emelkedett volna. A kiskereskedelmi forgalom változása az egyes országrészeket tekintve eltérő volt: míg a fővárosban és környékén, illetve a nyugati országrészben csökkent, addig egyes keleti járásokban kisebb mértékben bővült.

A kiadvány megújult tartalommal és formátumban mutatja be hazánk főbb gazdasági és társadalmi folyamatait. Megtudhatja belőle például, hogy 2019-ben: 65 ezer pár kötött házasságot Magyarországon, ennél több frigyet legutóbb 1990-ben anyakönyveztek, az unión belül hazánkban bővült a legdinamikusabban az ipari termelés, a 16–24 évesek 97%-a napi rendszerességgel használta az internetet, az év végén mintegy 6600 elektromos autót tartottak nyilván.