Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

15. KÖRNYEZET, KOMMUNÁLIS ELLÁTÁS

Természeti erőforrások

Átállási terület: a hagyományos gazdálkodásról az ökológiai gazdálkodásra való átállás ideje két év.

Ásványvagyon

Ásvány: a földkéreg szilárd, homogén, természetes eredetű anyaga, mely jellemző belső szerkezettel és vegyi összetétellel rendelkezik.

Ásványi nyersanyag: a Föld felszínén vagy a felszín alatt, a földkéregben előforduló olyan természetes eredetű szilárd, légnemű vagy cseppfolyós halmazállapotú ásványok feldúsulása, amelyek közvetlenül vagy feldolgozás után hasznosíthatók (1993. évi XLVIII. sz törvény, továbbiakban Bt. 49. §).

Fosszilis tüzelőanyag: elhalt növényi, állati szervezetek maradványaiból felhalmozódott, a földtörténeti korok során átalakult, feldúsult energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz).

Reménybeli vagyon: földtani feltételezések alapján becsült ásványi nyersanyag mennyisége.

Vízkészletek, vízhasználat

Vízkészlet: a térben, adott időpontban található vízmennyiség egésze. A térben való előfordulás alapján megkülönböztetjük a talaj felszínén, a felszín feletti légtérben és a felszín alatti, különböző mélységben található vízkészletet.

Vízkészlet, felszíni: a vízfolyások és természetes lefolyású állóvizek dinamikus vízkészlete.

Vízkészlet, felszín alatti: valamely meghatározott területrész mélyebb rétegeiben tárolódó vagy áramló vízkészlet.

Vízbázis: vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglévő, illetőleg a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt.

Vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása.

Aszályossági index (PAI): a hőmérséklet és a csapadékmennyiség viszonyszáma az aszály mértékének érzékeltetésére (aszálymentes terület az, ahol a PAI 6,0°C/100 mm alatt van; rendkívüli aszályról beszélünk ott, ahol a PAI 12°C/100 mm felett van).

Erdő

Erdőterület: művelési ágtól függetlenül az 1500 m2-t meghaladó, erdei fákkal és cserjékkel borított, erdőgazdálkodással hasznosított terület.

Élőfakészlet: a faállománnyal borított erdőterület bruttó fatömege.

Faállománnyal borított terület: az erdőterületből a fafajok által elfoglalt terület, amely nem tartalmazza az üres vágásterületeket, erdősítéssel pótlandó területeket, cserjéseket.

Fakitermelési arány: az éves kitermelt famennyiség és a bruttó éves folyónövedék hányadosa.

Légszennyező anyagok kibocsátása

Levegőminőség

Szennyvízkibocsátás

Szennyvíz: a háztartási, ipari, mezőgazdasági és intézményi vízhasználat során keletkező, több-kevesebb szerves és szervetlen szennyeződést tartalmazó víz; tulajdonképpen minden olyan víz, amelynek fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságait nagymértékben megváltoztatták a használat következtében.

Kellően tisztított szennyvíz: olyan szennyvíz, amely nem tartalmaz olyan mennyiségű szennyező anyagot, amely után bírságot kellene fizetni. Minősége a tisztítás után megfelel a vonatkozó határértékeknek.

Nem tisztított szennyvíz: olyan szennyvíz, amelynél semmiféle tisztítást nem alkalmaznak. A csak egy durva rácson történő átvezetés (mechanikai előtisztítás) nem minősül tisztításnak.

Mechanikai szennyvíztisztítás (I. fokozat): a szennyvízben lévő szilárd, szűrhető vagy ülepíthető szennyező anyagok eltávolítása gépekkel, berendezésekkel.

Biológiai szennyvíztisztítás (II. fokozat): a mechanikailag már tisztított szennyvíz szennyezettségének további csökkentése, illetve megszüntetése mesterségesen irányított biológiai folyamatok (rendszerint mikroorganizmusok) segítségével. A mechanikai és a III. szennyvíztisztítási fokozattal kombinálva is használatos.

III. szennyvíztisztítási fokozat: a már általában előzetesen mechanikailag és biológiailag is tisztított szennyvíz további tisztítása biológiai és/vagy kémiai, fizikai módszerekkel, amely elsősorban a nitrogén és a foszfor eltávolítására irányul. Ide tartoznak az egyéb fejlett tisztítási eljárások is, amelyek a szennyvíz további tisztítására szolgálnak, pl. mikroszűrés, fordított ozmózis stb.

Hulladékok

Települési hulladékok: a háztartási hulladék, valamint minden egyéb, elsősorban intézményekben és gazdasági vállalatoknál keletkező a háztartásihoz hasonló összetételű és ezért azzal együtt szállítható és ártalmatlanítható hulladék.

A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék kizárólag a közszolgáltatás keretében elszállított mennyiséget jelenti, tehát például nem foglalja magában az egyedi szerződés alapján megrendelésre elszállított hulladék mennyiségét.

Veszélyes hulladékok: a 2012. évi CLXXXV. törvény 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék.

A veszélyes hulladék mennyisége nem tartalmazza a keletkezett vörösiszap mennyiségét, ugyanis 2004-et követően az EUROSTAT-tól átvett hulladékosztályozás szerint a vörösiszap nem minősül veszélyes hulladéknak (849/2010/EU).

A keletkezett és kezelt hulladék mennyisége, azért tér el egy adott évre vonatkozóan, mert nem feltétlenül abban az évben kezelnek egy hulladékot, amikor keletkezett illetve a hulladék bizonyos előkezelési folyamatok során veszít tömegéből, például párolgás, gázképződés miatt.

Természetvédelem

Nemzeti park: az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott olyan nagyobb tája, ahol a növény- és állatfajok jelenléte, a földfelszíni formák és ezek együttese a tudomány, a közművelődés és a felüdülés szempontjából különleges jelentőségű.

Tájvédelmi körzet: a természetvédelmi értékek, valamint kedvező természeti tulajdonságok megőrzésére és fenntartására szolgáló nagyobb terület vagy tájrész.

Természetvédelmi terület: a természetvédelmi értékek megóvására és fenntartására szolgáló terület, valamint a feltárt barlang és annak felszíni területe.

Környezetvédelmi ráfordítások, ipar

Környezetvédelmi ráfordításoknaktekintjük azokat a gazdasági ráfordításokat, melyek fő célja a környezetszennyezés vagy -degradáció megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése.

Környezetvédelmi beruházásnakminősül minden olyan beruházási ráfordítás, amelynek elsődleges célja a környezetszennyezés vagy bármilyen más környezetkárosítás megelőzése, csökkentése és megszüntetése. Ezek a beruházások valamely környezetvédelmi feladat miatt merülnek fel, és egyértelműen, közvetlenül a környezetvédelmi feladat megvalósításához rendelhetők.

A környezetvédelmi ipar magában foglalja egyrészt a környezetvédelmi termékek, technológiák előállítását, szolgáltatások nyújtását (közvetlen szennyezéscsökkentés), másrészt a tisztább és/vagy erőforrás-hatékony termékek, valamint az integrált környezetvédelmi technológiák előállítását (integrált szennyezéscsökkentés). Célja – a környezetvédelmi ráfordításokhoz hasonlóan – a környezetszennyezés vagy -degradáció megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése, továbbá hozzájárulhat a természeti erőforrásokkal történő hatékonyabb gazdálkodáshoz, ezzel is csökkentve a környezet terhelését.

Környezeti adók

Környezeti adóknak nevezzük azokat az adótípusokat, amelyek adóalapja olyan fizikai egység, melynek bizonyítottan negatív hatása van a környezetre.

Bővebb információk a Módszertani információk (metaadatok) menüpontból érhetők el:

Kommunális ellátás

Vezetékes gázzal ellátott település: olyan település, ahol legalább egy gázfogyasztó található.

Az ivóvízvezeték-hálózat hossza: a település közigazgatási határán belül általában a közterület (út, utca, tér) alá fektetett, üzembe helyezett, illetve rendeltetésszerűen használatba vett főnyomó- és elosztóvezeték-hálózat együttes hossza (bekötővezeték nélkül).

Közcsatorna-hálózat: az adott település közigazgatási határán belül általában közterület alá fektetett, különböző átmérőjű zárt csatornáknak és műtárgyaknak egymáshoz kapcsolt rendszere, amelyeknek rendeltetése a csatornázott települések területén keletkezett szenny-, használt- és csapadékvíz összegyűjtése, továbbá elvezetése a szennyvíztisztító telepekre, illetve más szennyvízbefogadóba.

Elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna-hálózat: külön hálózatban (szennyvízcsatorna) vezeti el a szenny- és használt vizet, külön hálózatban pedig a csapadékvizet.

Egyesített rendszerű csatornahálózat: a szenny-, használt és csapadékvizet együtt (ugyanazon hálózaton) vezeti el.


Bővebb információk a Módszertani információk (metaadatok) menüpontból érhetők el:


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás