Az adatok forrása a havi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer, amelynek keretében 2019-től a havi létszám- és keresetinformációk a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulékbevallásból, a Központosított Illetményszámfejtő Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek vonatkozásában pedig továbbra is a Magyar Államkincstártól átvett adatokból kerülnek előállításra.
Az adatok vonatkozási köre a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények teljes körűen, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.
Bruttó kereset: a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege.
Bruttó rendszeres kereset: a bruttó kereset és az ún. nem rendszeres kereseti elemek különbsége (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés). 2019-től ennek a mutatónak a havi értéke részben becsléssel kerül előállításra (ld. szakstatisztikai dokumentáció).
Nettó kereset (kedvezmények figyelembevétele nélkül): a bruttó átlagkeresetből gazdálkodó szervezetenként a munkavállalót terhelő közterhek, azaz a munkaerőpiaci járulék, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék, továbbá a személyi jövedelemadó levonásával számított adat. Az adókedvezmények hatása – ha erre külön utalás nincs – a számításnál nincs figyelembe véve.
Nettó kereset (kedvezmények figyelembevételével): a mindenkori munkaerőpiaci járulék, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék a személyi jövedelemadó levonásával képzett, valamint az ezekből érvényesíthető külön nevesített adó és járulékkedvezményt figyelembe vevő kereseti adat. Az adatok számítását 2019-től a keresetstatisztikában bevezetésre kerülő új adminisztratív adatforrások teszik lehetővé.
Átlagkereset: az alapállomány-csoportonkénti keresettömeg és az ahhoz tartozó átlagos állományi létszám hányadosa. A gyorstájékoztatóban közölt adat havi (kumulált időszakok esetén is), és a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik.
A KSH tradicionálisan a főátlagindexet publikálja keresetnövekedési mutatóként. A keresetváltozás mértéke így a két időszak közötti létszámarányok eltolódását és a tényleges keresetváltozás hatását együttesen tükrözi.
Az adatforrás változása magával vonja, hogy az adatok bizonyos esetekben és bontásokban csak korlátozottan hasonlíthatóak össze az azonos elnevezés alatt korábban publikált adatokkal. Az újonnan bevezetésre kerülő adatforrás felhasználásából származó módszertani eltérések leírása a szakstatisztikai dokumentációkban érhetők el. Az előző év azonos időszakához viszonyított százalékos változást kifejező indexmutatók közléséhez 2019. januártól a módszertani/számbavételi változás hatását kiszűrő becslés kerül alkalmazásra, ezért a publikált indexek eltérhetnek a korábban közzétett adatokból számítható értékektől.