Módszertan

Termelőiár-index és a mezőgazdasági termékek abszolút ára

A termelőiár-index és a mezőgazdasági termékek áradatainak forrása a feldolgozó és a továbbértékesítő vállalatok havi felvásárlási jelentése, valamint a KSH piaci összeírása. Az árindexek a feldolgozott vagy továbbértékesített (felvásárolt), illetve a közvetlenül lakosságnak piacon eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak változásait foglalják össze, és nem tartalmazzák a mezőgazdasági termelők egymás közti forgalmában termelőfelhasználásra értékesített takarmánynövényeket és állatokat (növendék és tenyészállatok) árváltozásait.

Az indexeket a Laspeyres-formula szerint számítjuk. 2012 tárgyidőszakaitól kezdve a mezőgazdasági árstatisztikában az EU előírásainak megfelelően a súlyozás és az indexszámítás tekintetében a bázisév a 2010. év. A korábbi, 2005-ös bázisú súlyokhoz képest a 2010-es súlyok bizonyos aggregátumok esetén jelentősen változtak. Míg előző év azonos időszaki bázisú indexek tekintetében 2012. január tárgyhónaptól a 2010-es fix bázisú árindexek, addig a korábbi időszakokban a 2000-es és 2005 fix bázisú árindexek képezik a számítások kiindulási alapját. A gyorstájékoztató táblázataiban szereplő aggregátumok súlyarányairól az összefoglaló táblázatot lásd alább.

A termékek elemi havi indexeit a tárgyhavi árnak a bázisév átlagárához való viszonyításával kapjuk, az aggregált index az elemi indexek súlyozott átlaga. Ehhez súlyként a mezőgazdaság által a felvásárlóknak, illetve a fogyasztóknak (piacon) eladott termékek áfa nélküli bázisévi értékeinek arányát használjuk. Azon termékek esetében, amelyeket csak időszakosan értékesítenek (pl. cukorrépa), és azon időszakban, amikor értékesítés nem történik, az áradatokat –a legutoljára megfigyelt ár változatlan ismétlésével vezetjük tovább.

Az idényjellegű gyümölcsök és zöldségek termékcsoportjában reprezentáns terméket tartalmazó, 12 havi kosarat állítottunk össze, melynek összetétele hónapról hónapra változik. Egy adott hónap kosarának összetételét a következő bázisévre való áttérésig rögzítettük. A 2010-es bázisra való áttéréstől kezdve ezen termékek éves súlyait az eddigiekhez hasonlóan a mezőgazdasági számlarendszerből (MSZR) származtatjuk, de a havi súlyok számításához az egyes termékek 2009 és 2011 között megfigyelt három év átlagának forgalmi adatait használjuk fel. A három év átlagos forgalmi adataiból való kiindulás mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy az adott években a mezőgazdasági termelés sajátosságaiból fakadóan (pl. az időjárás évenkénti különbözősége) az egyes termékek szezoncsúcsai az év más hónapjaira eshetnek. E módszer alkalmazásának következtében e két termékcsoportra vonatkozóan két egymást követő hónap indexeinek változása nem csupán árváltozást, hanem termékösszetétel-változást is tükröz. A valamennyi termékcsoportot tartalmazó, aggregált árindexben a gyümölcsök és a zöldségek fenti módon kiszámított árindexe minden hónapban azonos súllyal (a bázisévi értékkel) szerepel.

Mezőgazdasági ráfordításiár-index

A mezőgazdasági ráfordítási árindexek nem csak az ipari eredetű, hanem a mezőgazdasági eredetű felhasználást (pl. vetőmag, takarmány) is figyelembe veszik. A ráfordítások árindexe tartalmazza mind a folyó termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások, mind a mezőgazdasági beruházási javak árindexeit.

A folyó termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások árindexei közül a KSH a takarmánykeverékek, a növényvédő szerek, illetve állatgyógyászati készítmények értékesítési áráról negyedéves gyakorisággal gyűjt adatokat. 2009-től a KSH-nak az önálló műtrágyaadat-gyűjtése megszűnt, az FVM műtrágyajelentésével összevonásra került, aminek adatait átvesszük. Az energia-, a gépek, épületek fenntartása, illetve az egyéb ráfordítások árindexének számításakor figyelembe vesszük az ipari, az építőipari és a fogyasztói(rész)ár-indexeket.

A beruházási javak árindexét az építőipari (rész) termelőiár-indexek figyelembevételével, illetve gépek esetében az ipari termelői- és a külkereskedelmi (import-)(rész-) árindexek alapján számítjuk ki.

Az indexeket a Laspeyres-formula szerint számítjuk. A termékek elemi negyedéves indexeit a tárgynegyedévi árnak a bázisév (a 2012-es évtől a 2010. év) átlagárához való viszonyításával kapjuk, az aggregált index pedig az elemi indexek súlyozott átlaga. Súlykénta mezőgazdaság által a kereskedőktől vásárolt termékek és szolgáltatások áfa nélküli bázisévi értékeinek arányát használjuk. Az új módszertan szerint a negyedéves árindexeket nem az év során forgalomba hozott termékek értéke alapján súlyozzuk, hanem az éves árindexben mind a négy negyedév egyforma súllyal szerepel. A gyorstájékoztató táblázataiban szereplő aggregátumok súlyarányairól az összefoglaló táblázatot lásd alább.

Agrárolló

Az agrárolló számításakor a mezőgazdasági termelőiár-indexet osztjuk a mezőgazdasági ráfordítások árindexével.

Megjegyzés: a közölt adatok nem véglegesek, utólagos javítások nyomán az év folyamán módosul(hat)nak.