Előzetes adatok

Használati útmutató


A kiadvány oldalai között a képernyő szélein megjelenő nyilakkal lapozhat:

előre a következő fejezetre
vissza az előző fejezetre
lefelé a következő grafikonhoz
felfelé az előző grafikonhoz

A navigáláshoz a következő billentyűket is használhatja:

szóközlapozás előre
előre a következő fejezetre
vissza az előző fejezetre
lefelé a következő grafikonhoz
felfelé az előző grafikonhoz
Homeugrás az első oldalra
Endugrás az utolsó oldalra
Fváltás teljes képernyős módra

Bevezető

A Központi Statisztikai Hivatal európai uniós és hazai jogszabályi felhatalmazás alapján 2020-ban teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre, „Agrárcenzus 2020” elnevezéssel. Az ország valamennyi települését érintő adatgyűjtésre tízévente kerül sor, az elmúlt évi volt a hazai agrárstatisztika történetében a nyolcadik.

Az összeírás célja az volt, hogy felmérje a gazdaságok szerkezetét, és információkat gyűjtsön a hazai mezőgazdaság aktuális helyzetéről. Az összeírandó adatok körének meghatározása uniós szinten történt, de a hazai igények kielégítése is fontos szempont volt a kérdőív kialakítása során. Az összeírás részletes adatokat szolgáltat a magyar agrárium helyzetéről. Az összegyűjtött és feldolgozott adatok szükségesek a következő évek megalapozott hazai és uniós támogatási és egyéb agrárszakmai döntéseihez, emellett a hazai gazdákat is segíthetik döntéseik előkészítéséhez. A feldolgozott adatokból az ágazat szereplőinek, a különböző szakmai és érdekképviseleti szervezeteknek, kutatóhelyeknek is széles körű elemzésre nyílik lehetősége, elősegítve ezzel az agrárium fejlődését.

Az agrárcenzushoz kapcsolódó kiadványsorozat első elemzése 234 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság előzetes adatai alapján mutatja be a cenzus főbb eredményeit a következő témakörökre bontva.

A mezőgazdasági földhasználat témakörében megvizsgáltuk, hogy a legutóbbi cenzus óta hogyan változott az egyes művelési ágakon belül a növények által elfoglalt terület, illetve a saját tulajdon és a bérelt terület aránya hogyan alakult 2020-ban az egyes gazdaságcsoportokban.

Az állatállományról szóló fejezetben a főbb állatfajok állományát hasonlítottuk össze a 2010-es adatokkal.

A gazdaságszerkezeti összeírások kérdőívében nagy súllyal szerepeltek a mezőgazdasági munkaerőre vonatkozó kérdések, hiszen nagyon fontos, hogy kik, milyen végzettséggel és milyen jövőbeni tervekkel irányítják a gazdaságokat. Fontos volt információt szerezni arról is, hogy a gazdálkodók meddig terveznek még a gazdaság irányításával foglalkozni, illetve hogy át tudják-e adni gazdaságukat majd valakinek.

Az agrárcenzus során felmértük azt is, hogy a gazdálkodók milyen digitális eszközöket használnak vagy terveznek használni. Ez az agrár-szakpolitikák tervezése során fontos információ, ily módon ugyanis jelentős hatékonyságnövelés érhető el a mezőgazdaságban.

Az egyéb, nem mezőgazdasági tevékenységek folytatása pedig hozzájárul a gazdálkodók jövedelmének stabilizálásához a mezőgazdaság szempontjából kevéssé optimális években is, így ugyancsak fontos információ a vidéki népesség helyben tartására vonatkozóan.

2020-ban a KSH 234 ezer gazdaság termelési szerkezetéről és azok főbb jellemzőiről gyűjtött adatot. 2010 óta a gazdaságok száma kétharmadára csökkent.

A főként állattartással foglalkozó gazdaságok aránya folyamatosan mérséklődik. 2010-hez képest arányuk 46%-ról 25%-ra csökkent, ezzel ellentétben a főként növénytermesztéssel foglalkozók aránya közel ennyivel nőtt.

2020-ban a több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület legnagyobb része (82%) szántóterület volt.

A gyümölcstermesztésben az alma és az őszibarack területének aránya számottevően csökkent, a dió, a kajszi és a bodza részesedése nőtt.

A mezőgazdasági terület jelentős része az 5–300 hektárral rendelkező gazdaságok használatában van, a szőlő- és gyümölcsterület közel háromnegyedét ezek a közepes méretű gazdaságok használják.

A fiatal gazdálkodók által használt terület aránya a gyümölcsösök esetében a legmagasabb, a szőlőterületek esetében a legalacsonyabb.

2010-hez képest az egy gazdaságra jutó földterület nagysága minden művelési ágban nőtt, a szőlő esetében több mint kétszeresére emelkedett.

A felsőfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkező, 40–64 év közötti irányítók nagyobb területű gazdaságokat vezettek (átlagosan 109 hektárt használtak).

A közel 2000 hektárnyi üvegház és fóliasátrak nagyobb része (60%-a) átlagos állapotú fóliaborítású sátor, illetve blokkfólia.

A fóliasátrak és az üvegházak együttes területének kétharmada nem rendelkezett fűtési lehetőséggel.

2020-ban a használt mezőgazdasági terület felét bérelték a gazdaságok, 45%-a pedig a gazdaságok saját tulajdona volt.

2010-hez képest a saját tulajdonú földterület aránya a 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók esetében nőtt, míg az annál kisebb területek esetében csökkent.

Az egyes művelési ágak közül a szántó és a gyepterületek esetében nagyobb a bérelt területek aránya.

Földtulajdonhoz az egyéni gazdaságok juthatnak, közülük a fiatal gazdálkodók bérelnek nagyobb arányban területet. Az életkor előrehaladtával a saját tulajdonú területek aránya nő.

A bérelt terület átlagos nagysága 70 hektár volt a szántó, 36 hektár a gyep esetében.

2020-ban a szarvasmarhák állománya 31%-kal nagyobb, a többi főbb haszonállatfajé kisebb volt, mint 2010-ben.

A lúdállomány 38, a kacsaállomány 46%-kal volt kisebb, mint 2010-ben.

Az elmúlt évtizedben megfigyelhető volt a tehénállományon belül a húshasznú tehenek arányának folyamatos emelkedése. 2020-ban arányuk 44% volt a 2010-es 22%-hoz képest.

Az állatállomány mintegy felét (51%-át) olyan gazdaságokban tartották, amit legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező 40 és 64 év közöttiek irányítottak.

Az állattartó gazdaságok irányítói nagyobb arányban rendelkeznek szakirányú képzettséggel: 32%-uknak van legalább középfokú mezőgazdasági végzettsége a növénytermesztő gazdaságok irányítóinak 19%-os arányához képest.

A kérdőív adatainak előzetes feldolgozása alapján 2020-ban a 40 év alatti irányítók aránya 10% volt.

A gazdaságok irányítását tekintve 2010 óta megfigyelhető, hogy az irányítók életkora nőtt, a 65 év alatti gazdálkodók aránya 72%-ról 65%-ra csökkent.

A női irányítók aránya az idősebb korosztályokban volt magasabb, a legalább 65 éves gazdálkodók 33%-a nő.

A női irányítók körében alacsonyabb a mezőgazdasági képzettség előfordulása. 18%-uk rendelkezett legalább középfokú végzettséggel, szemben a férfiak 31%-os arányával.

2020-ban a gazdaságirányítók fele gyakorlati tapasztalatok alapján gazdálkodó 40 éves vagy annál idősebb volt.

Pozitív változás, hogy 2010 óta nőtt a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya.

A fiatalabb gazdaságirányítók nagyobb arányban rendelkeznek valamilyen szakirányú képzettséggel, mint az idősebb gazdálkodók.

A felsőfokú mezőgazdasági képzettséggel rendelkezők aránya a legnagyobb termelési értékkel rendelkező gazdaságok esetében már 60%.

2020-ban több mint 97 ezer állandó, 84 ezer időszaki és 33 ezer nem a gazdaság által közvetlenül foglalkoztatott alkalmazott dolgozott a gazdaságokban.

A mezőgazdaságban dolgozó időszaki alkalmazottak esetében a nők aránya magasabb (46%), mint az állandó alkalmazottak között.

A gazdálkodók legnagyobb része nem tudja vagy még nem gondolkodott rajta, hogy mi történik a gazdaságával a következő években. Különösen érdekes, hogy ez a 65 év feletti gazdálkodók esetében is 51%.

Azok a gazdálkodók, akik már tervezik az irányítás átadását, leginkább a családon belül gondolják ezt.

A leggyakrabban a banki ügyintézéshez használtak számítógépet a gazdálkodók.

Mindegyik digitális eszköz használata a fiatalabb irányítók körében a legelterjedtebb.

A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó leggyakrabban használt eszköz a növényállapot-felmérés, a gazdaságok 5,3%-a végzi ezt saját eszközzel, vagy vesz igénybe ilyen szolgáltatást, illetve ezt tervezik legtöbben használni.

A legtöbb gazdálkodó azért nem használ precíziós eszközöket, mert úgy gondolja, hogy nincs rá szüksége a termelés során.

Az említések gyakorisága eltér a különböző korcsoportokban. A második helyen a fiatal gazdálkodók a digitális eszközök magas árát jelölték meg, míg a 40 éves és annál idősebb gazdálkodók a szükséges ismeretek hiányát.

Szaktanácsadót a gazdaságok 15%-a alkalmaz, a fiatalabb irányítók az átlagosnál gyakrabban (22%).

A magasabb mezőgazdasági képzettséggel nő a cégektől és szaktanácsadótól tájékozódó gazdák aránya.

A legkisebb gazdaságok esetében a húsfeldolgozás (idetartozik pl. a disznóvágás) a legjelentősebb, míg a nagyobb gazdaságok körében a mezőgazdasági szerződéses munka fordul elő leggyakrabban.

Az idősebb gazdaságirányítók nagyobb arányban foglalkoznak húsfeldolgozással, a fiatalabbaknál a szerződéses munka és az egyéb tevékenységek képviselnek nagyobb arányt.