–%

Infláció

–

A mutató leírása

A háztartások által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások árainak átlagos változása az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztóiár-indexből 100-at kivonva megkapjuk a fogyasztói árak változását.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–%

GDP

–

A mutató leírása

A bruttó hazai termék az ágazatok vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek összege és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlege, levonva a pénzközvetítés ágazatokra és szektorokra fel nem osztott szolgáltatási díját. A GDP volumenének a változását az előző év azonos időszakához képest a kiigazítatlan adatok alapján mutatjuk be.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–millió fő

Népesség

–

A mutató leírása

A tízévenként végrehajtott teljes körű népszámlálások átfogó képet mutatnak a népesség számáról, összetételéről. A népszámlálások közötti időszak évenkénti népességének meghatározásánál a kiindulópont az utolsó népszámlálás népességszáma, amelynek továbbszámításához 2000-ig a népmozgalmi statisztikából rendelkezésre álló természetes szaporodás, illetve fogyás adatait használtuk, 2001-től pedig a nemzetközi vándorlást is figyelembe vesszük.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–%

Munkanélküliségi ráta

–

A mutató leírása

A munkanélküliek aránya az azonos korú gazdaságilag aktív népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–74 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–64, 15–24, 25–54 és 55–74 évesek.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–%

Foglalkoztatási ráta

–

A mutató leírása

A foglalkoztatottak aránya az azonos korú népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–64 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–74, 15–24, 25–54, 55–64 és 20–64 évesek.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

–%

Ipari termelés

–

A mutató leírása

Az ipari termelés alakulását az ipari termelési érték változásával mérjük, de ebből az árváltozás hatását kiszűrjük. A termelési volumenindexet az ipari termelési érték (tárgyidőszaki árszinten kifejezett) összehasonlító áras adataiból számítjuk.

Forrás: Összefoglaló táblák (STADAT)

Legfrissebb adat: –

Böngéssze a KSH koronavírus-helyzettel összefüggő adatait!

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.

Közzététel: 2021.07.22.

Rio 2016 – érdekességek az olimpikonokról

Július 23-án kezdődik a – világjárvány miatt több szempontból rendhagyó – tokiói olimpia. Az olimpiai sportágak sokszínűségét jól mutatja, hogy a legutóbbi, riói játékokon részt vevő közel 12 ezer versenyző közül a legfiatalabb 14, a legidősebb 62 évesen indult, és míg a tornászok között volt 133 cm-es sportolónő is, addig a férfi kosárlabdázók fele 2 méternél magasabb volt. Alkalmazásunk a riói olimpikonok magasságának, súlyának, testtömegindexének és életkorának eloszlását mutatja meg sportáganként.
2021.07.21.

A 2016-os GDP és a riói olimpián szerzett aranyérmek száma

Az olimpiai játékokon általában azok a nagynépességű országok szerzik a legtöbb aranyérmet, amelyeknek a világgazdasági súlya is a legjelentősebb. Emellett természetesen vannak olyan nemzetek, amelyek az olimpiai éremtáblázatokon jellemzően jóval előrébb szoktak végezni, mint a megtermelt GDP alapján felállított rangsorokban. Ezek közé tarozik hazánk is, de például a legutóbbi, rió-i olimpián nagy sikerrel szerepelt a kisebb nemzetgazdaságok közül Horvátország, Kenya és Jamaica is.
2021.07.21.

Felsőoktatás, 2020/2021

A 2020/2021-es tanévben 62 felsőoktatási intézményben 287,5 ezer hallgató folytat tanulmányokat. Ebből felsőfokú alap-, mester-, vagy osztatlan képzésben 249,2 ezren, felsőoktatási szakképzésben 11,8 ezren, szakirányú továbbképzésben 16,3 ezren, míg doktori képzésben 10,2 ezren vesznek részt. Nappali képzésen összesen 205 ezer, az előző évinél 1,1 ezerrel több fiatal folytatja tanulmányait. A külföldi hallgatók száma tovább nőtt.
2021.07.15.

Középfokú iskolai nevelés, oktatás, 2020/2021

A 2020/2021-es tanévben jelentősen átalakult a köznevelés és az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszere: a köznevelési és a szakképző intézmények szétváltak. A középfokú intézmények nappali rendszerű oktatásában jelenleg 398,3 ezren tanulnak, 12,5 ezerrel kevesebben, mint az előző tanévben. 2020-ban összesen 67,6 ezren tettek sikeres rendes érettségi vizsgát.
2021.07.15.

Általános iskolai nevelés, oktatás, 2020/2021

A 2020/2021-es tanévben az általános iskolai tanulók száma a nappali rendszerű oktatásban közel 726 ezer fő, 5,4 ezerrel nagyobb, mint egy évvel korábban. A tanulók 1771 település 3611 általános iskolájában folytatják tanulmányaikat. A pedagógusok száma nem változott a 2019/2020-as tanévhez képest. A sajátos nevelési igényű (SNI-) tanulók száma tovább emelkedett. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közel fele 3000 fő alatti településen tanul.
2021.07.15.

Óvodai nevelés, 2020/2021

A 2020/2021-es nevelési évben 4575 óvodai feladatellátási hely működik Magyarországon, számuk az elmúlt tíz évben 5,0%-kal nőtt. Az óvodás gyermekek létszámának 2016 óta tartó növekvő tendenciája 2020-ban megállt, jelenleg az előző évinél 7,8 ezerrel kevesebb, összesen 323 ezer gyermek részesül óvodai nevelésben. Országosan 84 gyermek jut száz óvodai férőhelyre, járási szinten nem jellemző a férőhelyhiány, ugyanakkor helyi, települési szinten előfordul.
2021.07.15.

Zöldgazdaság

A kiadvány a gazdasági ágak és a háztartások erőforrás-felhasználását, környezetterhelését és ezek gazdasági kapcsolatait mutatja be. Emellett vizsgálja a környezetvédelmi ráfordítások és beruházások változását, a környezetvédelmi szolgáltatások és ipar tevékenységét és a környezeti adók rendszerét. A fenti elemzések segítséget nyújthatnak annak vizsgálatában, hogy a társadalom, a gazdaság és a politika milyen eszközökkel csökkentheti az ember környezetre mért hatásait.
2021.07.14.

Fókuszban a megyék, 2021. I. negyedév

A KSH „Fókuszban a megyék” című kiadványa negyedévről negyedévre önálló webfelületen ad tájékoztatást az érdeklődők számára a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról. A kiadvány térképeivel, interaktív grafikonjaival és rövid, lényegre törő magyarázataival az egyes témakörök megyénkénti áttekintése mellett azok összehasonlítására is lehetőséget biztosít.
2021.07.14.

Gyorstájékoztatók

Összes

július 15	Egy év alatt 18,7, az előző hónaphoz képest 2,3%-kal emelkedett az építőipari termelés volumene Építőipar, 2021. május
július 14	39,1%-kal nőtt az ipari termelés Ipar, 2021. május (második becslés)
július 09	97 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet májusban, az export 4,4, az import 1,9%-kal csökkent áprilishoz képest Külkereskedelmi termékforgalom, 2021. május (első becslés)