Igazságszolgáltatás

A hazai szociális ellátórendszer az uniós átlagnál többet költ a családok és gyermekek, valamint az idősek támogatására. A gyermekgondozási díj reálértéke 1990 óta több, mint kétszeresére emelkedett, míg a családi pótléké felére csökkent. 2019-ben a nyugdíjak és egyéb ellátások reálértéke 44%-kal magasabb volt, mint 1990-ben. 2018-ban 7,4 ezer milliárd forintot költött az ország szociális védelemre, melynek 65%-át pénzbeni, 35%-át természetbeni juttatásként kapták a rászorulók.

Az évkönyvben az ország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti jellemzőit és ezek időbeli változását mutatjuk be. A főbb mutatókat idősorban vagy térségi összehasonlításban grafikonokkal, térképekkel szemléltetjük, amelyek interaktív változata honlapunkon elérhető. A megyék és régiók közötti különbségeket, valamint a nemzetközi mutatókat külön-külön fejezetben közöljük. Az internetes mellékletben a PDF-kiadvány mellett a táblák Excel-formátumban is elérhetők.

A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.

A Magyar statisztikai zsebkönyv minden évben az első olyan részletes, minden témakört felölelő, táblázatos kiadvány, amely előzetes adatok alapján tájékoztatást ad az előző év társadalmi, gazdasági folyamatainak alakulásáról. Regionális fejezete az egyes régiókat mutatja be, nemzetközi fejezete pedig elsősorban az Európai Unió tagállamait jellemző főbb adatok összehasonlítására nyújt lehetőséget. A számok értelmezését módszertani leírás, a tájékozódást számos grafikon segíti.

Az 1950-es évektől megjelenő környezetvédelmi mozgalmak felismerték a gazdasági termelés és a környezet állapota között fellépő konfliktusokat. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezték meg az ENSZ Környezet és fejlődés elnevezésű konferenciáját, amely megadta azt a lendületet, aminek köszönhetően mára a fenntartható fejlődés fogalma beépült a nemzeti és a globális szakpolitikák közé. Az ENSZ mellett az egyes országok és országcsoportok (pl. az Európai Unió) is stratégiákat, illetve a fenntartható fejlődés céljai megvalósulásának mérésére indikátorokat, indikátorkészleteket dolgoztak ki.