Beruházás

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

A beruházások volumene 2023 II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,5%-kal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,1%-kal mérséklődött. A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A beruházási teljesítményérték mindössze a feldolgozóiparban, illetve néhány, összességében kisebb súlyú területen emelkedett. A külföldi érdekeltségű vállalkozások visszafogottabb beruházási teljesítménye mellett az állami tulajdonú vállalatok is mérsékelték fejlesztéseiket, ez utóbbiaknál meghatározóan az uniós forrásból megvalósuló projektek kisebb tárgyidőszaki ráfordításai okozták a beruházások csökkenését.

2023 I. negyedévében a GDP volumene 0,9%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az infláció 2023. januárban elérte a csúcsot (25,7%), ezt követően az – előző év azonos hónapjához viszonyított – áremelkedés mértéke hónapról hónapra mérséklődött. A feszes munkaerőpiacon folytatódott a reálbérek csökkenése, ezzel összefüggésben a háztartások visszafogták fogyasztásukat, az uniós országok többségéhez hasonlóan nálunk is visszaesett a kiskereskedelmi üzletek forgalma.

A beruházások 8 vármegyében bővültek, országosan az egy évvel korábbihoz képest 7%-kal csökkentek. Az ipari termelés volumene 2,9%-kal mérséklődött, a fővárosban és a vármegyék többségében kisebb volt a kibocsátás. A járműgyártás és a villamosberendezés-gyártás volumene bővült, az élelmiszeripar termelése csökkent. A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 10 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2022 I. negyedévében, a munkanélküliek száma pedig 17 ezer fővel bővült, miközben a területi különbségek mérséklődtek. Az átlagkereset 11%-kal emelkedett, a legkevésbé Nógrádban és Budapesten (7,1 illetve 7,6%), a legjobban Győr-Moson-Sopronban (20%) nőttek a bérek. Több újszülött jött világra és a halálozások száma is csökkent.

A 2022-es folyamatokat az orosz–ukrán háború miatt bizonytalanná vált globális környezet, illetve a világszerte általános és nagymértékű áremelkedés határozta meg a leginkább. A kihívások ellenére a magyar gazdaság teljesítménye az uniós átlagot meghaladó mértékben, 4,6%-kal bővült a megelőző évihez képest. A foglalkoztatás újabb rekordszintet ért el, az átlagkereset is jelentősen nőtt, ennek hatását azonban a felpörgő infláció fokozatosan kioltotta. A népességfogyás az előző évinél kisebb ütemben folytatódott.

A kedvezőtlen gazdasági hatások ellenére 2022-ben a GDP volumene 4,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, míg a foglalkoztatási ráta 74,4%-ra bővült. A járvány lecsengését követően kevesebben haltak meg, de a születésszám is csökkent 2021-hez képest. A minden tavasszal megjelenő Magyar statisztikai zsebkönyv legújabb kiadásának táblázatai, ábrái a fenti adatokon túl teljes körű betekintést nyújtanak hazánk 2022. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásába.

A beruházások volumene 2022-ben 1,0%-kal haladta meg az előző évi szintet, amelyhez az építési beruházások 1,0, a gép- és berendezésberuházások pedig 0,1 százalékponttal járultak hozzá. Pozitív szerepet játszott a beruházások alakulásában az üzleti szféra által megvalósított ipari termelő beruházások létesítése – főként a feldolgozóiparban. Ugyanakkor – részben az uniós támogatások felhasználását övező bizonytalanság miatt – a mérséklődő infrastrukturális fejlesztések visszafogták ezt a kedvező folyamatot.

A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).