Belkereskedelem

A kereskedelem a megvásárolt áruk átalakítás nélküli viszonteladása, olyan tevékenység, amely összeköti a termelést a fogyasztással. Az áruforgalom hozzájárul a nemzetgazdaság eredményes működéséhez, a hatékony erőforrás-kihasználáshoz, a befektetések megtérüléséhez. Az adásvétel során a termelőktől beszerzett árukat tárolják, készletezik, majd értékesítik a felhasználóknak. A belkereskedelmi egységekre vonatkozó statisztika tartalmazza a Magyarországon működő belkereskedelmi egységek számát. A belkereskedelmi statisztikák másik területe az országos kiskereskedelmi forgalmat és annak volumenváltozását mutatja. A belkereskedelmi folyamatok alakulását a Helyzetkép a kiskereskedelemről című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

KSH Monitor

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

A kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 3,0, az előző havit 0,5%-kal haladta meg; Kiskereskedelem, 2025. június

2025. júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 3,0%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,5%-kal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5%-kal haladta meg az előző havit. 2025. január–júniusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,1%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Magyarország, 2024 – ágazati körkép

A Magyarország, 2024 című kiadvány legfontosabb adataiból készített infografika sorozatunk segítségével átfogó képet adunk hazánk társadalmi és gazdasági állapotáról, környezetünk főbb jellemzőiről. A sorozat következő infografikája az ágazati körképet mutatja be. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: Magyarország, 2024.

Fókuszban a vármegyék, 2025. I. negyedév

2025 I. negyedévében a foglalkoztatottak száma megegyezett az egy évvel korábbival, a munkanélkülieké 14 ezer fővel csökkent. A kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 9,1%-kal emelkedett. A 7,2%-kal kevesebb születés és a 4,4%-kal több halálozás eredőjeként a természetes fogyás 20%-kal gyorsult. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipari termelés volumene 4,2, az építőiparé pedig 7,5%-kal csökkent. A gazdasági szervezetek beruházásainak volumene 13%-kal elmaradt, a kiskereskedelmi forgalomé 0,9%-kal bővült.

Magyarország, 2025. I. negyedév

A magyar gazdaság teljesítménye 2025 I. negyedévében ugyanakkora volt, mint az előző év azonos időszakában. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor növekvő teljesítménye, valamint a fogyasztás bővülése. Ezek hatását ellensúlyozta az ipar és az építőipar elhúzódó visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás és a külkereskedelmi egyenleg romlása. A munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány – az I. negyedévi értékeket tekintve – az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta mérséklődött.

Magyarország, 2024

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.

Magyar statisztikai zsebkönyv, 2024

A Magyar statisztikai zsebkönyv legújabb kiadásának táblázatai, ábrái teljes körű betekintést nyújtanak hazánk 2023. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásába. Nemzetközi fejezete elsősorban az Európai Unió tagállamait jellemző főbb adatok összehasonlítására nyújt lehetőséget. Az idei évtől a kötet egy egységben jeleníti meg a kereskedelmi, valamint a magán- és egyéb szálláshelyeket.

Online vásárlások

A nemzetközi tendenciák alapján hazánkban is rohamosan nő az internetes vásárlás népszerűsége, egyre többen ismerik fel előnyeit és élnek ezzel a lehetőséggel. 2024 IV. negyedévében a lakosság 56%-a rendelt online, átlagosan 84,7 ezer forintot költöttek az internetes vásárlások során. Az e-vásárlók leggyakrabban ruházati cikkeket és cipőt szereztek be (64%), ezt követték a műszaki cikkek (48%), a rezsifizetés és különféle pénzügyek intézése (42%), valamint a lakásfelszerelési cikkek rendelése (31%).

Helyzetkép, 2024 - Kiskereskedelem

A hazai kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2024-ben 2,6%-kal haladta meg az előző évit: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,5%-kal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,8%-kal mérséklődött az értékesítés volumene. 2024 júniusának végén a kiskereskedelmi üzletek száma 7,0%-kal, 7000-rel kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az üzletek átlagos alapterülete 4,7%-kal emelkedett ebben az időszakban.

TÉR-KÉP, 2023

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.