Belkereskedelem

A kereskedelem a megvásárolt áruk átalakítás nélküli viszonteladása, olyan tevékenység, amely összeköti a termelést a fogyasztással. Az áruforgalom hozzájárul a nemzetgazdaság eredményes működéséhez, a hatékony erőforrás-kihasználáshoz, a befektetések megtérüléséhez. Az adásvétel során a termelőktől beszerzett árukat tárolják, készletezik, majd értékesítik a felhasználóknak. A belkereskedelmi egységekre vonatkozó statisztika tartalmazza a Magyarországon működő belkereskedelmi egységek számát. A belkereskedelmi statisztikák másik területe az országos kiskereskedelmi forgalmat és annak volumenváltozását mutatja. A belkereskedelmi folyamatok alakulását a Helyzetkép a kiskereskedelemről című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

12,6%-kal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma, Kiskereskedelem, 2023. április

2023. áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 13,6, naptárhatástól megtisztítva 12,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 10,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 22,9%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,9%-kal elmaradt az előző havitól. 2023. január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 10,4%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

Nagyobb mértékben csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma 2022-ben, mint a korábbi években

2022. december 31-én valamivel több mint 107 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon (a gépjármű- és járműalkatrészboltok nélkül), számuk 4,1%-kal kevesebb volt, mint 2021 végén. A korábbi éveknél jelentősebb mértékben csökkent az üzletszám, amit a hosszú távú piaci folyamatok mellett az energiaár emelkedése is magyarázhat. Az egységek harmadát kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes boltok, valamint a nem élelmiszertermék jellegű üzletek körében egyaránt ugyanilyen mértékű volt a visszaesés. Az üzemanyagtöltő állomások száma 1994-re csökkent.

Magyarország számokban, 2022

A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).

Fókuszban a vármegyék, 2022. I–IV. negyedév

A gazdasági növekedés egyik hajtómotorjának számító ipari termelés volumene a vármegyék többségében és a fővárosban is nőtt, de a gazdasági szervezetek beruházásai mindössze 7 vármegyében haladták meg az előző évit. A rendkívül csapadékszegény időjárás következtében a kukorica termése minden vármegyében kisebb volt, mint 2021-ben. A halálozások száma jelentősen visszaesett az egy évvel korábbi, Covid19-járvány miatti magas bázishoz képest, de az újszülöttek száma is csökkent.

Magyarország, 2022. I–III. negyedév

A meredeken emelkedő energia- és nyersanyagárak, illetve az energiaellátás körüli bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak az I–III. negyedévi folyamatoknak. A kedvezőtlen hatások a gazdaság egyre több területén jelentkeztek, ennek ellenére a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is jóval az uniós átlag feletti mértékben bővült.