A kereskedelem a megvásárolt áruk átalakítás nélküli viszonteladása, olyan tevékenység, amely összeköti a termelést a fogyasztással. Az áruforgalom hozzájárul a nemzetgazdaság eredményes működéséhez, a hatékony erőforrás-kihasználáshoz, a befektetések megtérüléséhez. Az adásvétel során a termelőktől beszerzett árukat tárolják, készletezik, majd értékesítik a felhasználóknak. A belkereskedelmi egységekre vonatkozó statisztika tartalmazza a Magyarországon működő belkereskedelmi egységek számát. A belkereskedelmi statisztikák másik területe az országos kiskereskedelmi forgalmat és annak volumenváltozását mutatja. A belkereskedelmi folyamatok alakulását a Helyzetkép a kiskereskedelemről című éves elemzésünkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
A kereskedelem, gépjárműjavítás részesedése a bruttó hozzáadott értékből
A mutató leírása
A belkereskedelem, gépjárműjavítás részesedése a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, folyó áron számolva.
A Magyarországon üzemeltetett, működési engedéllyel rendelkező, vagy a tevékenységüket bejelentési kötelezettség alapján végző kiskereskedelmi egységek számának alakulása.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába. A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.
2023. júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 7,7, naptárhatástól megtisztítva 7,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,5%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,2%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. 2023. január–júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,9%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatkörei 2022. évi adatokkal frissültek, így augusztus 31-től elérhetők a nemzeti dohányboltok 2022-re vonatkozó település-, illetve kerületsoros adatai.
2023 I. negyedévében a GDP volumene 0,9%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az infláció 2023. januárban elérte a csúcsot (25,7%), ezt követően az – előző év azonos hónapjához viszonyított – áremelkedés mértéke hónapról hónapra mérséklődött. A feszes munkaerőpiacon folytatódott a reálbérek csökkenése, ezzel összefüggésben a háztartások visszafogták fogyasztásukat, az uniós országok többségéhez hasonlóan nálunk is visszaesett a kiskereskedelmi üzletek forgalma.
A beruházások 8 vármegyében bővültek, országosan az egy évvel korábbihoz képest 7%-kal csökkentek. Az ipari termelés volumene 2,9%-kal mérséklődött, a fővárosban és a vármegyék többségében kisebb volt a kibocsátás. A járműgyártás és a villamosberendezés-gyártás volumene bővült, az élelmiszeripar termelése csökkent. A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 10 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2022 I. negyedévében, a munkanélküliek száma pedig 17 ezer fővel bővült, miközben a területi különbségek mérséklődtek. Az átlagkereset 11%-kal emelkedett, a legkevésbé Nógrádban és Budapesten (7,1 illetve 7,6%), a legjobban Győr-Moson-Sopronban (20%) nőttek a bérek. Több újszülött jött világra és a halálozások száma is csökkent.
A kiskereskedelmi forgalom volumene 2022-ben 5,3%-kal meghaladta az előző évit, a legnagyobb mértékben, 24%-kal az üzemanyagtöltő állomásoké nőtt, a nem élelmiszer jellegű üzletek esetében az emelkedés 5,8% volt, míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,6%-kal csökkent 2021-hez képest. 2022 végén a kiskereskedelmi üzletek száma 4,1%-kal, 4600-zal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
A 2022-es folyamatokat az orosz–ukrán háború miatt bizonytalanná vált globális környezet, illetve a világszerte általános és nagymértékű áremelkedés határozta meg a leginkább. A kihívások ellenére a magyar gazdaság teljesítménye az uniós átlagot meghaladó mértékben, 4,6%-kal bővült a megelőző évihez képest. A foglalkoztatás újabb rekordszintet ért el, az átlagkereset is jelentősen nőtt, ennek hatását azonban a felpörgő infláció fokozatosan kioltotta. A népességfogyás az előző évinél kisebb ütemben folytatódott.
2022. december 31-én valamivel több mint 107 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon (a gépjármű- és járműalkatrészboltok nélkül), számuk 4,1%-kal kevesebb volt, mint 2021 végén. A korábbi éveknél jelentősebb mértékben csökkent az üzletszám, amit a hosszú távú piaci folyamatok mellett az energiaár emelkedése is magyarázhat. Az egységek harmadát kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes boltok, valamint a nem élelmiszertermék jellegű üzletek körében egyaránt ugyanilyen mértékű volt a visszaesés. Az üzemanyagtöltő állomások száma 1994-re csökkent.
A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).