A kereskedelem a megvásárolt áruk átalakítás nélküli viszonteladása, olyan tevékenység, amely összeköti a termelést a fogyasztással. Az áruforgalom hozzájárul a nemzetgazdaság eredményes működéséhez, a hatékony erőforrás-kihasználáshoz, a befektetések megtérüléséhez. Az adásvétel során a termelőktől beszerzett árukat tárolják, készletezik, majd értékesítik a felhasználóknak. A belkereskedelmi egységekre vonatkozó statisztika tartalmazza a Magyarországon működő belkereskedelmi egységek számát. A belkereskedelmi statisztikák másik területe az országos kiskereskedelmi forgalmat és annak volumenváltozását mutatja. A belkereskedelmi folyamatok alakulását a Helyzetkép a kiskereskedelemről című éves elemzésünkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
A kereskedelem, gépjárműjavítás részesedése a bruttó hozzáadott értékből
A mutató leírása
A belkereskedelem, gépjárműjavítás részesedése a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, folyó áron számolva.
A Magyarországon üzemeltetett, működési engedéllyel rendelkező, vagy a tevékenységüket bejelentési kötelezettség alapján végző kiskereskedelmi egységek számának alakulása.
2023. október 11-től a KSH Heti Monitort a KSH Monitor váltja fel. A hivatal honlapján elérhető interaktív ábragyűjtemény továbbra is a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt tájékoztatást, ugyanakkor kibővült a gyorstájékoztatók ábráival, így ennek megfelelően témakörönként részben átalakított tartalommal jelentkezik. A KSH Monitor ábrái döntően továbbra is kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetők. Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!
2024. júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,3, naptárhatástól megtisztítva 2,5%-kal bővült az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,8%-kal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,6%-kal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott az előző hónaphoz viszonyítva. 2024. január–júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,6%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.
2024 I. negyedévében a kevesebb születés és halálozás eredőjeként 4,6%-kal gyorsult a természetes fogyás. A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, így 2024 I. negyedévében 16 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a munkanélküliek száma 30 ezer fővel nőtt. A nettó átlagkereset 14,2%-kal emelkedett. Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,4%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom országosan 3,2%-kal visszaesett.
A GDP volumene 2024 I. negyedévében 1,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élénkülést a háztartások bővülő fogyasztása és a javuló külkereskedelemi egyenleg eredményezte. Az infláció 4% alá mérséklődött, a reálkeresetek emelkedtek. A termelési oldalon nőtt az építőipar és a legtöbb szolgáltatóág teljesítménye, az iparé ugyanakkor csökkent. A foglalkoztatási arány – az I. negyedévi értékeket tekintve – az eddigi legmagasabb volt, azonban a munkanélküliségi ráta is emelkedett.
A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.
A kiskereskedelmi forgalom volumene 2023-ban 7,9%-kal csökkent a megelőző évihez képest: legnagyobb mértékben, közel 20%-kal, az üzemanyagtöltő állomásoké esett vissza, míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,2%-kal mérséklődött az értékesítés volumene. 2023 júniusának végén a kiskereskedelmi üzletek száma 6,4%-kal, mintegy 7000-rel volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.
A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatkörei 2022. évi adatokkal frissültek, így augusztus 31-től elérhetők a nemzeti dohányboltok 2022-re vonatkozó település-, illetve kerületsoros adatai.
A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).