Belkereskedelem

A kereskedelem a megvásárolt áruk átalakítás nélküli viszonteladása, olyan tevékenység, amely összeköti a termelést a fogyasztással. Az áruforgalom hozzájárul a nemzetgazdaság eredményes működéséhez, a hatékony erőforrás-kihasználáshoz, a befektetések megtérüléséhez. Az adásvétel során a termelőktől beszerzett árukat tárolják, készletezik, majd értékesítik a felhasználóknak. A belkereskedelmi egységekre vonatkozó statisztika tartalmazza a Magyarországon működő belkereskedelmi egységek számát. A belkereskedelmi statisztikák másik területe az országos kiskereskedelmi forgalmat és annak volumenváltozását mutatja. A belkereskedelmi folyamatok alakulását a Helyzetkép a kiskereskedelemről című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Újabb, 2020-ra vonatkozó település- és kerületsoros adatok érhetők el

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatkörei újabb, 2020. évi adatokkal frissültek, így szeptember 7-től elérhetők többek között a nemzeti dohányboltok 2020-ra vonatkozó település- , illetve kerületsoros adatai.

Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

3,0%-kal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma, Kiskereskedelem, 2021. július

2021. júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,5, naptárhatástól megtisztítva 3,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. Júliusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,9%-kal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. 2021. január–júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,1%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.

Magyarország, 2021. I. negyedév

2021 elején a Covid19-járvány továbbra is meghatározó tényezője volt a társadalmi és a gazdasági folyamatoknak. Magyarországon a járvány második és harmadik hulláma alatt a megbetegedések és a halálozások száma jóval nagyobb, a gazdaságot ért veszteség kisebb volt, mint az első hullám idején. A gazdaság területei közül leginkább továbbra is a turizmust, a vendéglátást, a személyszállítást és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységeket fogták vissza a járvány miatti korlátozások.

Magyarország számokban, 2020

Kiadványunkból – amely a pandémia főbb hatásait is bemutatja – képet kaphatnak hazánk 2020. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak az alakulásáról, többek között arról, hogy a GDP 5%-kal csökkent, ezzel az uniós középmezőnyhöz tartozunk, 28 ezer új lakást vettek használatba, ennél többet legutóbb 2009-ben, az elmúlt 10 év átlagának közel 3-szorosára nőtt a távmunkában vagy home office-ban dolgozók aránya, 8,6%-kal bővült a csomagküldő és internetes kiskereskedelem értéke, valamint kevesebb baleset történt az utakon.

A kiskereskedelmi forgalom többéves növekedését törte meg a koronavírus okozta járvány gazdaságba begyűrűző hatása áprilisban

2020 áprilisában a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 10%-kal csökkent, teljes egészében a koronavírus okozta járvány hatása miatt. A járvány nélkül az eladások volumene szerény mértékben emelkedett volna. A kiskereskedelmi forgalom változása az egyes országrészeket tekintve eltérő volt: míg a fővárosban és környékén, illetve a nyugati országrészben csökkent, addig egyes keleti járásokban kisebb mértékben bővült.