Energiagazdálkodás

A megszokottnál enyhébb időjárás, valamint az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb ipari tevékenység miatt 2021. januárban (7,7%-kal) csökkent hazánkban az energiaigény. Ezzel szemben a következő négy hónapban részben az előző évinél hidegebb időjárás, részben a bővülő ipari termelés hatására (2,6 és 18% közötti mértékben) emelkedett a felhasználás. Így 2021 első öt hónapjában energiafogyasztásunk összességben ötéves csúcsra nőtt, és 3,3%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit.

2021 elején a Covid19-járvány továbbra is meghatározó tényezője volt a társadalmi és a gazdasági folyamatoknak. Magyarországon a járvány második és harmadik hulláma alatt a megbetegedések és a halálozások száma jóval nagyobb, a gazdaságot ért veszteség kisebb volt, mint az első hullám idején. A gazdaság területei közül leginkább továbbra is a turizmust, a vendéglátást, a személyszállítást és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységeket fogták vissza a járvány miatti korlátozások.

2021 I. negyedévében – az előző év azonos időszakához hasonlóan – az energiaigények fedezésére szolgáló források 38%-a hazai termelésből, 62%-a importból származott. A hazai termelés alig volt kevesebb (0,8%-kal), mint egy évvel korábban. A fosszilis energiahordozók bányászatának 14%-os csökkenését elsősorban a szén kitermelésének visszaesése eredményezte. Ugyanakkor az egyéb forrásokból (megújulók és hulladék) a termelés bővült.

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.

2019-ben kismértékben nőtt a háztartásoknak értékesített villamos energia és földgáz mennyisége. A távhő- és melegvíz-fogyasztás mérséklődött. Az energiafelhasználást az időjárás és a lakóépületek korszerűsítése is befolyásolta. Bővült az ivóvíz- és a közcsatorna-hálózat. A közcsatornán elvezetett szennyvíz csaknem teljesen egészében tisztításra került. Emelkedett a közszolgáltatás keretében elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya.

Az 1950-es évektől megjelenő környezetvédelmi mozgalmak felismerték a gazdasági termelés és a környezet állapota között fellépő konfliktusokat. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezték meg az ENSZ Környezet és fejlődés elnevezésű konferenciáját, amely megadta azt a lendületet, aminek köszönhetően mára a fenntartható fejlődés fogalma beépült a nemzeti és a globális szakpolitikák közé. Az ENSZ mellett az egyes országok és országcsoportok (pl. az Európai Unió) is stratégiákat, illetve a fenntartható fejlődés céljai megvalósulásának mérésére indikátorokat, indikátorkészleteket dolgoztak ki.