Energiagazdálkodás

Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Ezen az önálló webfelületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy Magyarországot milyen folyamatok jellemzik az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. A közelmúlt és a hosszabb időtáv tendenciáit együttesen tekintve emberi, gazdasági és környezeti erőforrások változásai figyelhetők meg.

Jelentősen, 7,6%-kal bővült magyar gazdaság 2021. I. félévi teljesítménye az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz mérten, így már a járványt megelőző szintet is meghaladta, amihez a legtöbb ágazat hozzájárult. A Covid19-járvány a 2021. I. félévi gazdasági-társadalmi folyamatokat is beárnyékolta, de május végén, június elején a járvány addigi legsúlyosabb, harmadik hulláma véget ért, a korlátozások zömét feloldották, és egyre erőteljesebben érvényesültek a pandémia előtti folyamatok.

2021 I. félévében – az előző két év azonos időszakához hasonlóan – az energiaigények fedezésére szolgáló források 40%-a hazai termelésből, 60%-a importból származott. Előbbi 2,6%-kal nőtt, utóbbi 13%-kal csökkent éves összevetésben. A földgáz és a szén hazai kitermelése (11, illetve 13%-kal) csökkent, ugyanakkor a primer villamos energia előállítása, a kőolaj bányászata, valamint az egyéb források (megújulók és hulladék) hasznosítása bővült.

A megszokottnál enyhébb időjárás, valamint az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb ipari tevékenység miatt 2021. januárban (7,7%-kal) csökkent hazánkban az energiaigény. Ezzel szemben a következő öt hónapban az előző évinél hidegebb időjárás és a bővülő ipari termelés hatására (2,6 és 18% közötti mértékben) nőtt a felhasználás. Így 2021 I. félévében energiafogyasztásunk összességében ötéves csúcsra emelkedett, és 4,1%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit.

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.

2019-ben kismértékben nőtt a háztartásoknak értékesített villamos energia és földgáz mennyisége. A távhő- és melegvíz-fogyasztás mérséklődött. Az energiafelhasználást az időjárás és a lakóépületek korszerűsítése is befolyásolta. Bővült az ivóvíz- és a közcsatorna-hálózat. A közcsatornán elvezetett szennyvíz csaknem teljesen egészében tisztításra került. Emelkedett a közszolgáltatás keretében elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya.

Az 1950-es évektől megjelenő környezetvédelmi mozgalmak felismerték a gazdasági termelés és a környezet állapota között fellépő konfliktusokat. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezték meg az ENSZ Környezet és fejlődés elnevezésű konferenciáját, amely megadta azt a lendületet, aminek köszönhetően mára a fenntartható fejlődés fogalma beépült a nemzeti és a globális szakpolitikák közé. Az ENSZ mellett az egyes országok és országcsoportok (pl. az Európai Unió) is stratégiákat, illetve a fenntartható fejlődés céljai megvalósulásának mérésére indikátorokat, indikátorkészleteket dolgoztak ki.