Energiagazdálkodás

2022 első tizenegy hónapjában változatosan alakult a hazai energiafelhasználás az egy évvel korábbi azonos időszakokhoz képest: januárban és márciusban – részben az egy évvel korábbinál hidegebb időjárás következtében – nőtt, a többi hónapban csökkent. A primerenergia-felhasználás októberben és novemberben – összefüggésben az enyhébb őszi időjárással – egyaránt majdnem ötödével esett vissza, ami az utóbbi öt év két legjelentősebb csökkenése.

Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Ezen az önálló webfelületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és távolabbi múlt tendenciáit együttesen tekintve, Magyarországot milyen folyamatok jellemzik az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén.

A meredeken emelkedő energia- és nyersanyagárak, illetve az energiaellátás körüli bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak az I–III. negyedévi folyamatoknak. A kedvezőtlen hatások a gazdaság egyre több területén jelentkeztek, ennek ellenére a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is jóval az uniós átlag feletti mértékben bővült.

A gazdaság járvány utáni újraindulása 2021 folyamán az ország legtöbb térségében éreztette kedvező hatását, ugyanakkor számos gazdasági-társadalmi szegmensben jelentős területi különbségek mutatkoztak. A pandémia megváltoztatta a belföldi vándorlási folyamatokat, népszerű célponttá váltak ebben az időszakban a tóparti települések. A szabad vállalkozási zónába tartozó helységeket – kedvezőtlen relatív helyzetük miatt – kiemelten kezelték a területfejlesztési programokban.

A Magyar Statisztikai Évkönyv köteteiben található mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép és több tízezer adat közel másfél évszázada ad áttekintést az országban adott évben zajló társadalmi és gazdasági folyamatokról. A folyamatosan változó környezet és felhasználói igények szem előtt tartása mellett mindig törekszünk új információk megosztására: idén az egészségügyi fejezet bővült a járóbeteg-szakellátás, az egészségügyi kiadások idősoraival, az egészségesen várható élettartam és a Covid19-fertőzöttek mutatóival.

A hazai villamosenergia-fogyasztás dinamikus bővülése 2020-ban a pandémia következtében hozott korlátozó intézkedések és üzemleállások miatt megállt. 2021-ben viszont a belföldi felhasználás eddigi rekordértékre, 43,9 milliárd kilowattórára emelkedett, míg a kivitel és a kis súlyt képviselő erőművi önfogyasztás, illetve hálózati veszteség mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A felhasználás 64%-át a belföldi termelés, 36%-át az árambehozatal fedezte.

2021-ben a járvány miatti korlátozások gazdasági hatásai jóval kisebbek voltak, mint 2020-ban, ám 2022 februárjában újabb veszélyhelyzetet teremtett az orosz–ukrán háborús konfliktus. A bruttó hazai termék (GDP) volumene 2021-ben 7,1%-kal nagyobb volt a 2020. évinél, és a járványt megelőző, 2019. évit is felülmúlta. A gazdaság újraindulásával a foglalkoztatottsági ráta a járvány előtti, rekordmagas szintet is meghaladta. A gyermekvállalási kedv 27 éves csúcsot ért el, a népességfogyás üteme viszont gyorsult az előző évhez képest.

A GDP 7,1%-kal növekedett, amivel az unió élmezőnyébe tartozunk – derül ki hazánk társadalmi, gazdasági folyamatainak alakulását bemutató kiadványunkból. A Covid19-járvány hatásai azonban továbbra is érződtek, a kereskedelmi szálláshelyek forgalma kevesebb mint fele volt a 2019. évinek, valamint ismét csökkent az első alkalommal forgalomba helyezett új személygépkocsik száma, ugyanakkor az előző évi rekord után a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma tovább bővült.