Energiagazdálkodás

2020 elején megváltozott az életünk, márciusra hazánkat is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami nemcsak az ország térségeit, hanem a gazdaság területeit is eltérően érintette. A turizmus, vendéglátás szenvedte el a legnagyobb teljesítménykiesést. A 2020-ban létrehozott Közép-Duna Menti Kiemelt Térség társas vállalkozásainak tőkeellátottsága országos összehasonlításban is kedvező.

A 2021. januári csökkenés után a következő hét hónapban a bővülő ipari termelés, valamint az intenzívebb közúti közlekedés és a hidegebb tavasz hatására – az előző évihez képest 2,6 és 18% közötti mértékben – nőtt az energiafelhasználás. Szeptemberben, részben az ipari kibocsátás volumencsökkenése miatt, 1,7%-kal mérséklődött az energiaigény. Így 2021 első kilenc hónapjában hazánk energiafogyasztása összességben ötéves csúcsra (806 PJ) emelkedett, és 3,7%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit.

A hazai gazdaság 2021. I–III. negyedévi teljesítménye 1,4%-kal haladta meg a járvány előtti, 2019. évi azonos időszaki szintet, a korlátozásokkal leginkább sújtott ágazatoké azonban még elmaradt attól. A gazdasági kilábalást nehezítette az akadozó alapanyag- és alkatrészellátás, valamint az energia- és a nyersanyagárak emelkedése. A népmozgalmi folyamatok közül a halálozások ingadozását a járvány dinamikája határozta meg, miközben a gyermekvállalási és a házasodási kedv tovább emelkedett.

Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Első ízben jelenik meg ez a 15 kulcsindikátort tartalmazó kis füzet, melyben bemutatjuk, milyen folyamatok jellemzik hazánkat az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. A bővebb tartalommal (103 jelzőszámmal) bíró, Fenntartható fejlődés indikátorai című kiadvány idén digitális változatban (kereshető, szűrhető) kerül közzétételre, ahol az SDG-célok szerinti mutatók is elérhetők.

Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Ezen az önálló webfelületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy Magyarországot milyen folyamatok jellemzik az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. A közelmúlt és a hosszabb időtáv tendenciáit együttesen tekintve emberi, gazdasági és környezeti erőforrások változásai figyelhetők meg.

2021 I. félévében – az előző két év azonos időszakához hasonlóan – az energiaigények fedezésére szolgáló források 40%-a hazai termelésből, 60%-a importból származott. Előbbi 2,6%-kal nőtt, utóbbi 13%-kal csökkent éves összevetésben. A földgáz és a szén hazai kitermelése (11, illetve 13%-kal) csökkent, ugyanakkor a primer villamos energia előállítása, a kőolaj bányászata, valamint az egyéb források (megújulók és hulladék) hasznosítása bővült.