Energiagazdálkodás

A Magyar Statisztikai Évkönyv köteteiben található mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép és több tízezer adat közel másfél évszázada ad áttekintést az országban adott évben zajló társadalmi és gazdasági folyamatokról. A folyamatosan változó környezet és felhasználói igények szem előtt tartása mellett mindig törekszünk új információk megosztására: idén az egészségügyi fejezet bővült a járóbeteg-szakellátás, az egészségügyi kiadások idősoraival, az egészségesen várható élettartam és a Covid19-fertőzöttek mutatóival.

A kedvezőtlen világgazdasági tendenciák miatt 2022 I. félévének hazai gazdasági folyamatait a növekedő energiaárak, az infláció és az energiaellátás körüli bizonytalanság határozta meg. Az energiahordozók importja egy év alatt közel háromszorosára drágult, ami rontotta a külkereskedelmi egyenleget, és beépült számos termék és szolgáltatás árába. A kihívások dacára tovább nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, ehhez az aszály sújtotta mezőgazdaság kivételével mindegyik gazdasági ág hozzájárult.

2022 I. félévében a hazai energiafelhasználás változatosan alakult az egy évvel korábbihoz viszonyítva: részben a hidegebb időjárás következtében januárban és márciusban nőtt, a többi hónapban – legnagyobb mértékben februárban – csökkent az energiaigény. A fogyasztás (579 PJ) összességében 0,4%-kal elmaradt a tavalyitól, amikor is a felhasználás többéves csúcsot ért el.

A hazai villamosenergia-fogyasztás dinamikus bővülése 2020-ban a pandémia következtében hozott korlátozó intézkedések és üzemleállások miatt megállt. 2021-ben viszont a belföldi felhasználás eddigi rekordértékre, 43,9 milliárd kilowattórára emelkedett, míg a kivitel és a kis súlyt képviselő erőművi önfogyasztás, illetve hálózati veszteség mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A felhasználás 64%-át a belföldi termelés, 36%-át az árambehozatal fedezte.

2021-ben a járvány miatti korlátozások gazdasági hatásai jóval kisebbek voltak, mint 2020-ban, ám 2022 februárjában újabb veszélyhelyzetet teremtett az orosz–ukrán háborús konfliktus. A bruttó hazai termék (GDP) volumene 2021-ben 7,1%-kal nagyobb volt a 2020. évinél, és a járványt megelőző, 2019. évit is felülmúlta. A gazdaság újraindulásával a foglalkoztatottsági ráta a járvány előtti, rekordmagas szintet is meghaladta. A gyermekvállalási kedv 27 éves csúcsot ért el, a népességfogyás üteme viszont gyorsult az előző évhez képest.

Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Ezen az önálló webfelületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közelmúlt és a hosszabb időtáv tendenciáit együttesen tekintve Magyarországot milyen folyamatok jellemzik az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén.

A GDP 7,1%-kal növekedett, amivel az unió élmezőnyébe tartozunk – derül ki hazánk társadalmi, gazdasági folyamatainak alakulását bemutató kiadványunkból. A Covid19-járvány hatásai azonban továbbra is érződtek, a kereskedelmi szálláshelyek forgalma kevesebb mint fele volt a 2019. évinek, valamint ismét csökkent az első alkalommal forgalomba helyezett új személygépkocsik száma, ugyanakkor az előző évi rekord után a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma tovább bővült.