Szociális ellátás

A társadalom egyes tagjait alanyi jogon, a rászorultság vagy érdemi elv alapján bizonyos juttatások illetik, amelyek lehetnek pénzbeliek, természetbeniek, vagy intézményi szociális szolgáltatások. A szociális statisztika számba veszi a betegséghez, öregséghez, a hátrahagyottakhoz, a gyermekneveléshez, a családhoz és gyermekekhez, a munkanélküliséghez, a lakhatáshoz és a társadalmi kirekesztettséghez kapcsolódó intézmény- és juttatásrendszert és fenntartásuk forrásait. A szociális ellátás adatainak az alakulását éves kiadványainkban mutatjuk be.

Ajánló

Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

A táppénzesek napi átlagos létszáma két hónapja a trend szerint alakul

A táppénzesek 2020. novemberi és decemberi kiugróan magas napi átlagos száma januárban közelítette, februárban és márciusban pedig belesimult a szezonális trendbe. Márciusban az előző év azonos időszakánál 2,2-%-kal többen, átlagosan 71,8 ezren voltak naponta táppénzen. Ezen belül a táppénzt igénybe vevő alkalmazásban állók – a táppénzesek közel kilenctizede – napi átlagos száma 2,9%-kal emelkedett, miközben a vállalkozóké 3,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A kisgyermekek napközbeni ellátása, 2020

A 2017. évi szervezeti átalakulás során létrejöttek a hagyományos bölcsődék mellett a minibölcsődék, illetve a családi és munkahelyi bölcsődék is. Azóta 26-ról 21%-ra csökkent azon gyermekek aránya, akik a lakóhelyükön nem férnek hozzá ilyen ellátáshoz. 2020-ban a járvány miatt az előző évhez képest közel 500 fővel kevesebb, 45,4 ezer gyermeket írattak be a bölcsődékbe.

TÉR-KÉP, 2019

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.

A bölcsődei férőhelyek száma 4 éve emelkedik

2020. május 31-én az ország 2042 bölcsődéjének 50 ezret meghaladó férőhelyére több mint 45 ezer gyermek volt beíratva. A férőhelyek száma az ellátás 2017. évi átszervezéséhez képest 8,0%-kal nőtt. A rendelkezésre álló férőhelyeket leginkább Bács-Kiskun megyében (97%), legkevésbé pedig Heves megyében (86%) használták ki. A hagyományos bölcsődék férőhelyeinek aránya Tolna megye kivételével 70% feletti, a családi bölcsődéké Heves, a minibölcsődéké Tolna megyében a legmagasabb.

Szociális statisztikai évkönyv, 2019

A hazai szociális ellátórendszer az uniós átlagnál többet költ a családok és gyermekek, valamint az idősek támogatására. A gyermekgondozási díj reálértéke 1990 óta több, mint kétszeresére emelkedett, míg a családi pótléké felére csökkent. 2019-ben a nyugdíjak és egyéb ellátások reálértéke 44%-kal magasabb volt, mint 1990-ben. 2018-ban 7,4 ezer milliárd forintot költött az ország szociális védelemre, melynek 65%-át pénzbeni, 35%-át természetbeni juttatásként kapták a rászorulók.

Időskorúak gondozása – Idősek tartós bentlakásos elhelyezése

Az idősek tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményeiben teljes ellátást és alapszintű orvosi szolgáltatást biztosítanak azoknak az időseknek, akikről életkoruk, egészségi állapotuk miatt házi segítségnyújtás keretén belül nem lehet gondoskodni. 2019 végén 52 ezer idős embert gondoztak 835 ilyen intézményben országszerte. A lakók 92%-a 65 év feletti volt, a legnagyobb részük a 80–89 éves korosztályhoz tartozott.