Szociális ellátás

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

Az alanyi jogon járó családi pótlékot több mint 1 millióan vették igénybe 2024-ben. A családtámogatási ellátások közül egyre nagyobb a gyed szerepe, köszönhetően annak is, hogy a gyed melletti munkavégzés lehetősége kiteljesedett. Közel 70 ezer gyermeket tartottak nyilván veszélyeztetettként, közülük a gyámhatóságok 31 ezer kiskorút vettek védelembe, amely az elmúlt 10 év legmagasabb értéke. Az intézményi ellátásról a nevelőszülői elhelyezésre került a hangsúly, amelyben jelentősen megnőtt az egyházak szerepe.

A hazai Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia, valamint az ENSZ égisze alatt kialakított globális mutatórendszer egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét, és az erőforrásokkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzte ki célul. Ezen a felületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és távoli múlt tendenciáit összegezve, milyen folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

Nyugdíjban vagy egyéb nyugdíjjellegű ellátásban Magyarországon 2 millió 413 ezer fő részesült 2025 elején, a jogosultak 77%-a korbetöltött öregségi nyugdíjat kapott. A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők átlagosan 222 ezer forintot kaptak teljes ellátásként. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 242 ezer forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – több mint 39 ezer forinttal meghaladta a nőkét.

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

Magyarország népessége 2024. január 1-jén 9 millió 585 ezer fő volt, amelynek közel 18%-a a fővárosban, csaknem 53%-a a többi városban, 30%-a a községekben élt. 2023-ban hazánk termék-külkereskedelmi aktívuma 2016 utáni legmagasabb értékét (9,0 milliárd euró) érte el, miközben a szolgáltatások többlete is mindenkori rekordszintre (11,0 milliárd euró) növekedett. A főbb szántóföldi növények termésmennyisége és termésátlaga egyaránt emelkedett, az árpa hozama (2,2 millió tonna) korábban nem tapasztalt értékre nőtt.

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

Hazánkban 2023-ban 4,9 ezer új bölcsődei férőhely létesült, így 60,3 ezer férőhely állt a kisgyermekek rendelkezésére, ez 4,5 ezerrel meghaladta a beíratott gyermekek számát, azonban a területi egyenlőtlenségek miatt közel 5 ezer gyermek kérelmét elutasították. Összesen 55,7 ezer gyermeket írattak be a 4 bölcsődetípus valamelyikébe, közel 10%-kal többet, mint egy évvel korábban, legtöbbjük hagyományos bölcsődébe járt. A hagyományos és a minibölcsődékben összeségében a gyermekek csaknem kétharmada ingyenesen étkezett.