Kultúra

A kultúra hozzájárul a társadalom versenyképességének megteremtéséhez a tudásalapú társadalom alapjainak erősítésével, amiben jelentős szerepet játszik a közkultúra fejlesztése és a közösségfejlesztés is. A kulturális statisztika magában foglalja a társadalom kulturális tevékenységeivel foglalkozó területek (pl. színház, mozi, múzeum, könyvtár, tömegmédia, könyvgyártás stb.) mérését, a kulturális kiadásokról és a finanszírozásról szóló adatok közlését. A kultúra adatainak alakulását az éves elemzéseinkben mutatjuk be.

Ajánló

Böngéssze a KSH koronavírus-helyzettel összefüggő adatait!

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.

A járvány miatt megszakadt a múzeumok látogatottságának emelkedő tendenciája

Erősen érintették a Covid19-járvány miatti korlátozások a múzeumok forgalmát is. Az előzetes adatok szerint 2020-ban az előző évinél 28-cal kevesebb, összesen 672 működő múzeumban a látogatásszám 62, a kiállításszám 21%-kal esett vissza 2019-hez képest. Ennek eredményeként az egy kiállításra jutó látogatások átlagos számának 2014 óta tartó, évről évre növekvő tendenciája 2020-ban megszakadt. A múzeumi tárlatvezetések száma a felére, a rendezvények száma a harmadára csökkent az előző évinek.

A járvány miatt 35%-kal visszaesett az állatkertek, vadasparkok, kultúrparkok látogatottsága

A koronavírus okozta járvány miatti korlátozások erősen érintették az állatkertek, vadasparkok, kultúrparkok forgalmát is. Az előzetes adatok szerint 2020-ban az előző évinél eggyel több, összesen 15 működő intézményben 2,7 millió látogatást regisztráltak, 35%-kal kevesebbet, mint 2019-ben. Ennek eredményeként az egy intézményre jutó látogatások száma 2012 óta először csökkent az előző évihez képest, 2020-ban 177 ezer látogatás jutott egy intézményre, míg 2019-ben 291 ezer.

A könyvkiadás főbb jellemzői

2020-ban a Covid19-járvány jelentősen átalakította az emberek szabadidős tevékenységeit is. Világszerte a népesség harmada több könyvet olvasott, hangoskönyvet hallgatott, mint az előző évben. Magyarországon az elmúlt tíz évet figyelembe véve 2020-ban volt a legmagasabb a kiadott művek száma, ugyanakkor a példányszámok tovább csökkentek. A kiadott könyvek és füzetek harmada szakirodalom volt, a példányszám tekintetében a tankönyvek képviselték a legnagyobb súlyt.

A mozik, filmek helyzete Magyarországon a koronavírus árnyékában

2020-ban a koronavírus okozta járvány miatt a mozik is nehéz helyzetbe kerültek. Hazánkban az előző évhez képest több mint 10%-uk nem tudott filmvetítési tevékenységet végezni, a működésüket szüneteltetni vagy megszüntetni kényszerültek, így összesen 161 filmszínház 401 moziterme maradt látogatható. A tavalyi 257 ezer mozielőadás közel fele volt az egy évvel korábbinak. A hazai mozik 4,3 millió látogatót fogadtak, 72%-kal kevesebbet, mint 2019-ben.

Magyar statisztikai évkönyv, 2019

Az évkönyvben az ország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti jellemzőit és ezek időbeli változását mutatjuk be. A főbb mutatókat idősorban vagy térségi összehasonlításban grafikonokkal, térképekkel szemléltetjük, amelyek interaktív változata honlapunkon elérhető. A megyék és régiók közötti különbségeket, valamint a nemzetközi mutatókat külön-külön fejezetben közöljük. Az internetes mellékletben a PDF-kiadvány mellett a táblák Excel-formátumban is elérhetők.

Magyarország, 2019

A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.