Kultúra

A kultúra hozzájárul a társadalom versenyképességének megteremtéséhez a tudásalapú társadalom alapjainak erősítésével, amiben jelentős szerepet játszik a közkultúra fejlesztése és a közösségfejlesztés is. A kulturális statisztika magában foglalja a társadalom kulturális tevékenységeivel foglalkozó területek (pl. színház, mozi, múzeum, könyvtár, tömegmédia, könyvgyártás stb.) mérését, a kulturális kiadásokról és a finanszírozásról szóló adatok közlését. A kultúra adatainak alakulását az éves elemzéseinkben mutatjuk be.

Ajánló

Elérhetők a 2019-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatai újabb témakörökkel frissültek. November 23-tól a különböző könyvtár-típusok, a mozik, a múzeumok és a közművelődési intézmények település-, illetve kerületsoros adatai is elérhetők.

2019-ben tovább csökkent a kölcsönzött könyvtári egységek száma a települési könyvtárakban

Napjainkban szinte minden településen lehetőség van könyvtári szolgáltatások igénybevételére. 2019-ben 3 350 települési könyvtár működött hazánkban, a legtöbb (371) az aprófalvas Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A települési könyvtárak állományának mennyisége és az olvasók száma országosan az elmúlt években kissé, a kölcsönzött könyvtári egységek száma pedig jelentősen (25%-kal) kevesebb volt, mint 2010-ben, amiben a megváltozó könyvtárhasználati szokások is szerepet játszhattak.

Magyar statisztikai évkönyv, 2019

Az évkönyvben az ország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti jellemzőit és ezek időbeli változását mutatjuk be. A főbb mutatókat idősorban vagy térségi összehasonlításban grafikonokkal, térképekkel szemléltetjük, amelyek interaktív változata honlapunkon elérhető. A megyék és régiók közötti különbségeket, valamint a nemzetközi mutatókat külön-külön fejezetben közöljük. Az internetes mellékletben a PDF-kiadvány mellett a táblák Excel-formátumban is elérhetők.

Iskolakezdési kiadások megoszlása, 2019

Itt a szeptember, elkezdődött a 2020/21-es tanév. Idén már nem csak az 1-9. évfolyamosok jutnak ingyen tankönyvekhez, hanem minden nappali tagozatos alap- és középfokú képzésben résztvevő, valamint az első szakképesítését megszerző tanuló. 2019-ben tanulónként átlagosan 25 649 forintot költöttek iskolakezdésre a 19 év alatti iskolás gyermeke(ke)t nevelők háztartásaiban.

Magyarország, 2019

A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.

Könyvkiadás a koronavírus árnyékában

2020. I. negyedévben az előző évek azonos időszakaihoz képest még magas, 3,8 ezer volt a kiadott művek száma Magyarországon. A példányszámot (5,3 millió) továbbra is csökkenő tendencia jellemezte. A koronavírus okozta járvány terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett intézkedések miatt 2020 március–júniusában több, a könyvek népszerűsítését szolgáló rendezvény elmaradt, március 19. után pedig a statisztikák alapját jelentő kötelespéldány-szolgáltatás is szünetelt, illetve visszaszorult.

Magyar statisztikai zsebkönyv, 2019

A Magyar statisztikai zsebkönyv minden évben az első olyan részletes, minden témakört felölelő, táblázatos kiadvány, amely előzetes adatok alapján tájékoztatást ad az előző év társadalmi, gazdasági folyamatainak alakulásáról. Regionális fejezete az egyes régiókat mutatja be, nemzetközi fejezete pedig elsősorban az Európai Unió tagállamait jellemző főbb adatok összehasonlítására nyújt lehetőséget. A számok értelmezését módszertani leírás, a tájékozódást számos grafikon segíti.

Kulturálódási szokásaink

Magyarországon a legutolsó időmérleg-felvételre 2009/2010-ben került sor. Döntően ennek eredményeire támaszkodva, de más forrásokból származó információkkal is kiegészítve mutatjuk be azt, hogy a népesség különböző korú, munkaerő-piaci státusú, iskolai végzettségű rétegeinek a mindennapi munkájuk mellett mennyi szabadideje marad, és azt mivel töltik el Ezen belül részleteiben is megvizsgáljuk a két legemblematikusabb kulturális tevékenységet: a televíziózást, illetve az olvasást.