Kultúra

A kultúra hozzájárul a társadalom versenyképességének megteremtéséhez a tudásalapú társadalom alapjainak erősítésével, amiben jelentős szerepet játszik a közkultúra fejlesztése és a közösségfejlesztés is. A kulturális statisztika magában foglalja a társadalom kulturális tevékenységeivel foglalkozó területek (pl. színház, mozi, múzeum, könyvtár, tömegmédia, könyvgyártás stb.) mérését, a kulturális kiadásokról és a finanszírozásról szóló adatok közlését. A kultúra adatainak alakulását az éves elemzéseinkben mutatjuk be.

Ajánló

Böngéssze a KSH koronavírus-helyzettel összefüggő adatait!

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.

Elérhetők a 2019-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatai újabb témakörökkel frissültek. November 23-tól a különböző könyvtár-típusok, a mozik, a múzeumok és a közművelődési intézmények település-, illetve kerületsoros adatai is elérhetők.

2019-ben tovább csökkent a kölcsönzött könyvtári egységek száma a települési könyvtárakban

Napjainkban szinte minden településen lehetőség van könyvtári szolgáltatások igénybevételére. 2019-ben 3 350 települési könyvtár működött hazánkban, a legtöbb (371) az aprófalvas Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A települési könyvtárak állományának mennyisége és az olvasók száma országosan az elmúlt években kissé, a kölcsönzött könyvtári egységek száma pedig jelentősen (25%-kal) kevesebb volt, mint 2010-ben, amiben a megváltozó könyvtárhasználati szokások is szerepet játszhattak.

Magyar statisztikai évkönyv, 2019

Az évkönyvben az ország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti jellemzőit és ezek időbeli változását mutatjuk be. A főbb mutatókat idősorban vagy térségi összehasonlításban grafikonokkal, térképekkel szemléltetjük, amelyek interaktív változata honlapunkon elérhető. A megyék és régiók közötti különbségeket, valamint a nemzetközi mutatókat külön-külön fejezetben közöljük. Az internetes mellékletben a PDF-kiadvány mellett a táblák Excel-formátumban is elérhetők.

Magyarország, 2019

A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.

Könyvkiadás a koronavírus árnyékában

2020. I. negyedévben az előző évek azonos időszakaihoz képest még magas, 3,8 ezer volt a kiadott művek száma Magyarországon. A példányszámot (5,3 millió) továbbra is csökkenő tendencia jellemezte. A koronavírus okozta járvány terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett intézkedések miatt 2020 március–júniusában több, a könyvek népszerűsítését szolgáló rendezvény elmaradt, március 19. után pedig a statisztikák alapját jelentő kötelespéldány-szolgáltatás is szünetelt, illetve visszaszorult.

Kulturálódási szokásaink

Magyarországon a legutolsó időmérleg-felvételre 2009/2010-ben került sor. Döntően ennek eredményeire támaszkodva, de más forrásokból származó információkkal is kiegészítve mutatjuk be azt, hogy a népesség különböző korú, munkaerő-piaci státusú, iskolai végzettségű rétegeinek a mindennapi munkájuk mellett mennyi szabadideje marad, és azt mivel töltik el Ezen belül részleteiben is megvizsgáljuk a két legemblematikusabb kulturális tevékenységet: a televíziózást, illetve az olvasást.