Tudomány és technológia

Az emberről, a társadalomról, a környezetről, a technológiáról gyűjtött tudományos ismeretanyag bővítése fontos eszköze az életminőség és a versenyképesség javításának. Ezeknek a tevékenységeknek a megragadásával foglalkozik a K+F- statisztika, amely információkat szolgáltat többek között a kutató-fejlesztő helyek számáról, a K+F-tevékenységben foglalkoztatottakról, a ráfordítások összegéről, forrásáról és a kutatás-fejlesztés eredményeiről is. A vállalkozások innovációs tevékenységéről – ami sok esetben támaszkodik a K+F eredményeire – az innovációs felmérés keretében kétévente gyűjtünk adatokat. A K+F és az innovációs folyamatok alakulását a Kutatás-fejlesztés című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Magyar statisztikai évkönyv, 2024

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben a korábbi évekhez képest újdonságnak számít, hogy 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba. Az alkalmazásban állók létszáma esetében a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók számbevétele is az alkalmazásban állók között történt. Ezenkívül a környezet témaköre kiegészítésre került az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított területekkel.

Évkönyvek, zsebkönyvek, adattárak

Elindult egy új aloldal a KSH honlapján, ahonnan ingyenesen letölthető több mint 400 évkönyv, zsebkönyv és adattár, összesen százezer oldalnyi, pdf-formátumú kiadvány, közel 150 ezer Excel-táblázat és többezer statikus és interaktív grafikon és térkép. Az aloldal lehetővé teszi az évkönyvek, zsebkönyvek és adattárak szűrését referenciaév, sorozatnév, formátum (PDF, XLS) és kiegészítő tartalmak (grafikonok, térképek) szerint. A felhasználóknak lehetősége van saját kiadványlistát összeállítani az érdeklődésüknek megfelelő év- és zsebkönyvekből, valamint adattárakból.

Helyzetkép, 2024 - Kutatás-fejlesztés

Az előzetes adatok alapján 2024-ben tovább nőtt a K+F-ráfordítások összege. Magyarországon kutatás-fejlesztésre (a GDP 1,32%-át) 1075 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 3,3%-kal többet, mint 2023-ban. A K+F-ráfordítások 57%-át kísérleti fejlesztésre, 23%-át alapkutatásra, mintegy ötödét pedig alkalmazott kutatásra használták fel. Az egy vállalkozási kutatóhelyre jutó K+F-ráfordítás összege 20%-kal emelkedett 2023-hoz képest.

Magyarország, 2024

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.

Magyarok a világűrben

Az ember régóta a csillagok közé vágyik, és napjainkban az űrkutatás egyre hangsúlyosabb helyet foglal el a kutatás-fejlesztésben. Magyarország 2021–2023 között 19,4 milliárd forintot fordított erre, 16%-kal többet, mint a 2010–2020 közötti években. 45 évvel ezelőtt, 1980. május 26-án Farkas Bertalan volt az első magyar űrhajós a kozmoszban, így lett a magyar a hetedik nemzet, amelynek szülöttje kijutott a világűrbe. 2025. június 8-án Kapu Tibor kezdi meg űrmisszióját, következő magyarként.

TÉR-KÉP, 2023

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

50 éves a Rubik-kocka

Rubik Ernő, a Rubik-kocka megalkotója 2024. július 13-án lesz 80 éves. A játék története 1974-ben kezdődött, amikor az építészmérnök és egyetemi tanár a diákok térbeli gondolkodásának fejlesztésére fából és gumiból egy bűvös kockát szerkesztett. Eleinte nem hitt a sikerében, túl nehéznek találta a kirakását, de a kocka az 1980-as évekre világhírűvé vált. Népszerűsége azóta is töretlen, az év játéka díjat világszerte számos alkalommal nyerte el. Minden idők egyik legsikeresebb játékából több mint 400 millió darabot adtak el.

November 27. – a Nobel-díj alapításának napja

Magyar Nobel-díjasok
A kimagasló szellemi teljesítmény legnagyobb nemzetközi elismerése a Nobel-díj. Idén két nap alatt két magyar díjazottat ünnepelhettünk: Karikó Katalin fiziológiai-orvostudományi, Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kapott. A magyarság irigylésre méltóan sok tehetséget adott a világnak, amit az a tény is alátámaszt, hogy a Nobel-díjasok népességszámhoz viszonyított arányát tekintve hazánk a világ élvonalába tartozik.