Tudomány és technológia

Az emberről, a társadalomról, a környezetről, a technológiáról gyűjtött tudományos ismeretanyag bővítése fontos eszköze az életminőség és a versenyképesség javításának. Ezeknek a tevékenységeknek a megragadásával foglalkozik a K+F- statisztika, amely információkat szolgáltat többek között a kutató-fejlesztő helyek számáról, a K+F-tevékenységben foglalkoztatottakról, a ráfordítások összegéről, forrásáról és a kutatás-fejlesztés eredményeiről is. A vállalkozások innovációs tevékenységéről – ami sok esetben támaszkodik a K+F eredményeire – az innovációs felmérés keretében kétévente gyűjtünk adatokat. A K+F és az innovációs folyamatok alakulását a Kutatás-fejlesztés című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

TÉR-KÉP, 2024

Az éves kiadvány célja, hogy rövid elemzések mellett tematikus térképek, kartodiagramok, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet adjon a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutassa az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. Idén a kiadvány kiemelt térségként a határ menti kisvárosok helyzetével foglalkozik, kiemelt témaként pedig a visegrádi együttműködés (V4) országainak az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági pozícióját mutatja be.

200 éves a Magyar Tudományos Akadémia, 2025. november 3.

2025. november 3-án ünnepeljük a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulóját. Széchenyi István 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen, Felsőbüki Nagy Pál lelkesítő beszédének hatására, egy Tudós Társaság létesítésére összes birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel, amely 1858-tól viseli a Magyar Tudományos Akadémia nevet. Az intézménynek 2024-ben együttesen 687 hazai és külföldi tagja volt (közülük 63 nő), közel 30%-uk az ország kutató-fejlesztő helyein dolgozott.

A világűr hete, 2025. október 4–10.

A világűr hetét minden év október 4 és 10. között tartják, mivel a két időpont az űrkutatás egy-egy jeles dátumára utal: 1957. október 4-én indult útjára a Szputnyik-1, az első ember alkotta szatellit, és 1967. október 10-én lépett hatályba az a megállapodás, amely rögzítette, hogy az űrkutatást csak békés célokra lehet használni. Hazánk űrtörténelme Kapu Tibor missziójának köszönhetően napjainkban is íródik.

Magyar statisztikai évkönyv, 2024

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben a korábbi évekhez képest újdonságnak számít, hogy 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba. Az alkalmazásban állók létszáma esetében a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók számbevétele is az alkalmazásban állók között történt. Ezenkívül a környezet témaköre kiegészítésre került az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított területekkel.

Helyzetkép, 2024 - Kutatás-fejlesztés

Az előzetes adatok alapján 2024-ben tovább nőtt a K+F-ráfordítások összege. Magyarországon kutatás-fejlesztésre (a GDP 1,32%-át) 1075 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 3,3%-kal többet, mint 2023-ban. A K+F-ráfordítások 57%-át kísérleti fejlesztésre, 23%-át alapkutatásra, mintegy ötödét pedig alkalmazott kutatásra használták fel. Az egy vállalkozási kutatóhelyre jutó K+F-ráfordítás összege 20%-kal emelkedett 2023-hoz képest.

Magyarország, 2024

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.

Magyarok a világűrben

Az ember régóta a csillagok közé vágyik, és napjainkban az űrkutatás egyre hangsúlyosabb helyet foglal el a kutatás-fejlesztésben. Magyarország 2021–2023 között 19,4 milliárd forintot fordított erre, 16%-kal többet, mint a 2010–2020 közötti években. 45 évvel ezelőtt, 1980. május 26-án Farkas Bertalan volt az első magyar űrhajós a kozmoszban, így lett a magyar a hetedik nemzet, amelynek szülöttje kijutott a világűrbe. 2025. június 8-án Kapu Tibor kezdi meg űrmisszióját, következő magyarként.

50 éves a Rubik-kocka

Rubik Ernő, a Rubik-kocka megalkotója 2024. július 13-án lesz 80 éves. A játék története 1974-ben kezdődött, amikor az építészmérnök és egyetemi tanár a diákok térbeli gondolkodásának fejlesztésére fából és gumiból egy bűvös kockát szerkesztett. Eleinte nem hitt a sikerében, túl nehéznek találta a kirakását, de a kocka az 1980-as évekre világhírűvé vált. Népszerűsége azóta is töretlen, az év játéka díjat világszerte számos alkalommal nyerte el. Minden idők egyik legsikeresebb játékából több mint 400 millió darabot adtak el.

November 27. – a Nobel-díj alapításának napja

Magyar Nobel-díjasok
A kimagasló szellemi teljesítmény legnagyobb nemzetközi elismerése a Nobel-díj. Idén két nap alatt két magyar díjazottat ünnepelhettünk: Karikó Katalin fiziológiai-orvostudományi, Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kapott. A magyarság irigylésre méltóan sok tehetséget adott a világnak, amit az a tény is alátámaszt, hogy a Nobel-díjasok népességszámhoz viszonyított arányát tekintve hazánk a világ élvonalába tartozik.