Tudomány és technológia
Az emberről, a társadalomról, a környezetről, a technológiáról gyűjtött tudományos ismeretanyag bővítése fontos eszköze az életminőség és a versenyképesség javításának. Ezeknek a tevékenységeknek a megragadásával foglalkozik a K+F- statisztika, amely információkat szolgáltat többek között a kutató-fejlesztő helyek számáról, a K+F-tevékenységben foglalkoztatottakról, a ráfordítások összegéről, forrásáról és a kutatás-fejlesztés eredményeiről is. A vállalkozások innovációs tevékenységéről – ami sok esetben támaszkodik a K+F eredményeire – az innovációs felmérés keretében kétévente gyűjtünk adatokat. A K+F és az innovációs folyamatok alakulását a Kutatás-fejlesztés című éves elemzésünkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
K+F-ráfordítások a GDP százalékában
A mutató leírása
Az adott évi K+F-ráfordítások (K+F-költség és K+F-beruházás) összegének a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2020
K+F-tevékenységet végzők létszáma az összes foglalkoztatott százalékában
A mutató leírása
A számított, állományi K+F-létszám aránya az összes foglalkoztatott létszámon belül.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2020
K+F-beruházások a nemzetgazdasági beruházások százalékában
A mutató leírása
A kutatás-fejlesztés tárgyévi beruházásainak aránya a nemzetgazdasági beruházásokon belül. A K+F-beruházás a tárgyévben felmerült, közvetlenül a kutatás, fejlesztést szolgáló tárgyi eszközök és számítógépes szoftverek tárgyévi beszerzésének áfa nélküli értéke.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2020
Innovációs tevékenységet végző vállalkozások aránya
A mutató leírása
A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások közül azoknak az aránya, amelyek a vizsgált időszakon belül bármikor egy vagy több innovációs tevékenységet végeztek, azaz új vagy továbbfejlesztett termék vagy üzleti folyamat fejlesztését vagy bevezetését célzó tevékenységük volt. Az innovációs tevékenységek magukban foglalják egy vállalkozás összes olyan fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi tevékenységét, amelyek innovációt eredményeznek, vagy azt célozzák a vállalkozás számára.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2018–2020
Ajánló
Tartós a területi koncentráció a kutatás-fejlesztésben
2020-ban országosan a GDP 1,61%-át fordították K+F-re. E tevékenység területileg meglehetősen koncentrált: a ráfordítások GDP-arányában kifejezett értéke a jelentősebb ipari bázissal rendelkező Veszprém megyében, valamint az innovatív gazdasági tevékenységek széles körét és kiemelt súlyú felsőoktatást felvonultató fővárosban volt a legmagasabb. E mutató rajtuk kívül még két, jelentős egyetemi bázissal bíró megyében (Csongrád-Csanádban és Hajdú-Biharban) haladta meg az országos átlagot.
Magyar statisztikai évkönyv, 2020
A társadalmi-gazdasági folyamatok 2020. évi alakulására jelentős hatással volt a Covid19-járvány és a megfékezésére hozott intézkedések. A legfrissebb statisztikai évkönyvet ezek bemutatásán túl néhány új tartalommal is bővítettük. Megtudhatják például, hogy a hazai startupvállalkozások alapítóinak hattizede felsőfokú végzettségű, 7,9%-uk pedig 25 év alatti. 2020-ban átlagosan 144 ezer forintért lehetett bérelni egy lakást, ezen belül a budapesti átlagos lakbér 160 ezer forint volt.
A GDP 1,6%-át fordítottuk kutatás-fejlesztésre 2020-ban
Tovább nőttek a kutatás-fejlesztési ráfordítások 2020-ban, elsősorban a külföldi és a vállalkozási forrásoknak köszönhetően. A növekedés üteme (9,0%) meghaladta a GDP folyó áron számított 0,5%-os emelkedését, ennek következtében a ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya (1,6%) az elmúlt 30 év legmagasabb értéke volt. A kutatóhelyek száma mérséklődött egy év alatt, ugyanakkor a kutatással foglalkozók aránya az összes foglalkoztatottból tovább emelkedett.
Magyarország, 2020
2020-ban a hazai folyamatokat is beárnyékolta a Covid19-járvány. A gazdaság teljesítménye 5,0%-kal maradt el az előző évitől. Az ágazatok többségében többéves növekedési periódus tört meg, a turizmus szenvedte el az egyik legnagyobb teljesítménykiesést. A népességfogyás üteme tovább gyorsult. A kedvezőtlen hatások a munkaerőpiacot kevésbé érintették, a havi bruttó átlagkereset 10%-kal nőtt 2019-hez képest. Negyedszázados csúcsot ért el a gyermekvállalási kedv, és 1986 óta nem történt annyi házasságkötés, mint 2020-ban.
Kapcsolódó témakörök
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Innovációs és Technológiai Minisztérium
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Kiadványok |
Megjelent |
---|---|
Magyarország, 2021. I–III. negyedév | 2022.01.05. |
Területi statisztikai évkönyv, 2020 | 2021.12.22. |
Magyarország, 2021. I. félév | 2021.10.21. |
Magyar statisztikai évkönyv, 2020 | 2021.09.03. |
Magyarország, 2021. I. negyedév | 2021.08.25. |
Magyarország, 2020 | 2021.08.03. |
Magyar statisztikai zsebkönyv, 2020 | 2021.06.04. |
Magyarország számokban, 2020 | 2021.05.12. |
Magyarország, 2020. I–III. negyedév | 2021.01.07. |
Magyarország, 2020. I. félév | 2020.12.18. |
Területi statisztikai évkönyv, 2019 | 2020.12.18. |
Kutatás-fejlesztés, 2019 − Innováció, 2016–2018 | 2020.12.01. |
Magyar statisztikai évkönyv, 2019 | 2020.09.25. |
Magyarország, 2019 | 2020.09.01. |
Magyarország, 2020. I. negyedév | 2020.08.10. |
Magyarország számokban, 2019 | 2020.06.05. |
Magyar statisztikai zsebkönyv, 2019 | 2020.05.25. |
Közzétételi és revíziós naptárKiadványtár