Az emberről, a társadalomról, a környezetről, a technológiáról gyűjtött tudományos ismeretanyag bővítése fontos eszköze az életminőség és a versenyképesség javításának. Ezeknek a tevékenységeknek a megragadásával foglalkozik a K+F- statisztika, amely információkat szolgáltat többek között a kutató-fejlesztő helyek számáról, a K+F-tevékenységben foglalkoztatottakról, a ráfordítások összegéről, forrásáról és a kutatás-fejlesztés eredményeiről is. A vállalkozások innovációs tevékenységéről – ami sok esetben támaszkodik a K+F eredményeire – az innovációs felmérés keretében kétévente gyűjtünk adatokat. A K+F és az innovációs folyamatok alakulását a Kutatás-fejlesztés című éves elemzésünkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
K+F-ráfordítások a GDP százalékában
A mutató leírása
Az adott évi K+F-ráfordítások (K+F-költség és K+F-beruházás) összegének a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya.
K+F-beruházások a nemzetgazdasági beruházások százalékában
A mutató leírása
A kutatás-fejlesztés tárgyévi beruházásainak aránya a nemzetgazdasági beruházásokon belül. A K+F-beruházás a tárgyévben felmerült, közvetlenül a kutatás, fejlesztést szolgáló tárgyi eszközök és számítógépes szoftverek tárgyévi beszerzésének áfa nélküli értéke.
Innovációs tevékenységet végző vállalkozások aránya
A mutató leírása
A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások közül azoknak az aránya, amelyek a vizsgált időszakon belül bármikor egy vagy több innovációs tevékenységet végeztek, azaz új vagy továbbfejlesztett termék vagy üzleti folyamat fejlesztését vagy bevezetését célzó tevékenységük volt. Az innovációs tevékenységek magukban foglalják egy vállalkozás összes olyan fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi tevékenységét, amelyek innovációt eredményeznek, vagy azt célozzák a vállalkozás számára.
Az előzetes adatok alapján 2024-ben tovább nőtt a K+F-ráfordítások összege. Magyarországon kutatás-fejlesztésre (a GDP 1,32%-át) 1075 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 3,3%-kal többet, mint 2023-ban. A K+F-ráfordítások 57%-át kísérleti fejlesztésre, 23%-át alapkutatásra, mintegy ötödét pedig alkalmazott kutatásra használták fel. Az egy vállalkozási kutatóhelyre jutó K+F-ráfordítás összege 20%-kal emelkedett 2023-hoz képest.
2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.
Az ember régóta a csillagok közé vágyik, és napjainkban az űrkutatás egyre hangsúlyosabb helyet foglal el a kutatás-fejlesztésben. Magyarország 2021–2023 között 19,4 milliárd forintot fordított erre, 16%-kal többet, mint a 2010–2020 közötti években. 45 évvel ezelőtt, 1980. május 26-án Farkas Bertalan volt az első magyar űrhajós a kozmoszban, így lett a magyar a hetedik nemzet, amelynek szülöttje kijutott a világűrbe. 2025. június 8-án Kapu Tibor kezdi meg űrmisszióját, következő magyarként.
A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.
Rubik Ernő, a Rubik-kocka megalkotója 2024. július 13-án lesz 80 éves. A játék története 1974-ben kezdődött, amikor az építészmérnök és egyetemi tanár a diákok térbeli gondolkodásának fejlesztésére fából és gumiból egy bűvös kockát szerkesztett. Eleinte nem hitt a sikerében, túl nehéznek találta a kirakását, de a kocka az 1980-as évekre világhírűvé vált. Népszerűsége azóta is töretlen, az év játéka díjat világszerte számos alkalommal nyerte el. Minden idők egyik legsikeresebb játékából több mint 400 millió darabot adtak el.
Magyar Nobel-díjasok A kimagasló szellemi teljesítmény legnagyobb nemzetközi elismerése a Nobel-díj. Idén két nap alatt két magyar díjazottat ünnepelhettünk: Karikó Katalin fiziológiai-orvostudományi, Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjat kapott. A magyarság irigylésre méltóan sok tehetséget adott a világnak, amit az a tény is alátámaszt, hogy a Nobel-díjasok népességszámhoz viszonyított arányát tekintve hazánk a világ élvonalába tartozik.
