A kormányzati pénzügyek fontos információkat nyújtanak egy ország gazdaságának állapotáról, ezen belül a kormányzati szektorról. Az európai uniós tagállamokban a kormányzati szektor hiánya – főszabályként – legfeljebb a GDP 3%-a, az adóssága annak 60%-a lehet. A kormányzati szektorra vonatkozó statisztikákból a hiányra és az adósságra vonatkozó adatokon kívül a bevételek és a kiadások összegéről, valamint azok összetételéről is ismereteket lehet szerezni. A kormányzati pénzügyi folyamatok alakulását a Jelentés a kormányzati szektor egyenlegéről és adósságáról (EDP-jelentés) című elemzésünkben mutatjuk be.
A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1265 tanácsi irányelv szerint az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerében meghatározott módon számított negyedéves hiány- és adósságadatokat kell közzétennie a tagállamoknak. A hiányadatok a KSH negyedéves nem-pénzügyi kormányzati számlák összeállításának eredményeként adódnak, az adósságadatok forrása az MNB által összeállított pénzügyi számla adatai.
Egy adott negyedévben a kormányzati szektorba sorolt szervezetek összesített bevételének és kiadásának a különbsége a bruttó hazai termék arányában kifejezve.
A kormányzati szektorba sorolt szervezetek összesített bevételének változása az előző év azonos időszakához képest. Az indexet folyó áras forintadatokból számítjuk.
A kormányzati szektorba sorolt szervezetek összesített kiadásának változása az előző év azonos időszakához képest. Az indexet folyó áras forintadatokból számítjuk.
2025-ben a kormányzati szektor hiánya hazánkban a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 4059 milliárd forint volt, a GDP 4,7%-a. A nemzeti számlák rendszerének (ESA 2010) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint a kormányzati szektor bevétele 37 082 milliárd, kiadása 41 141 milliárd forint volt. 2024-hez képest a bevételek 7,9, a kiadások 6,7%-kal növekedtek. A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2025 végén 64 912 milliárd forint volt, a GDP 74,6%-a.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 2025 IV. negyedévében a pénzügyi vállalatok, valamint a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények nettó hitelnyújtó, a nem pénzügyi vállalatok és a kormányzat nettó hitelfelvevő pozícióban voltak. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bruttó megtakarítási rátája 16, bruttó beruházási rátája 5,5%-ot tett ki. A nem pénzügyi vállalatok bruttó profitaránya 38, bruttó beruházási rátája 30%-ot ért el.
A magyar gazdaság teljesítménye 2025 I–III. negyedévében 0,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor és az építőipar növekvő teljesítménye, valamint a fogyasztás bővülése. Ezek hatását viszont jelentősen tompította az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, illetve a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás. Mindemellett tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene, a turisztikai szálláshelyeken pedig a külföldiek kereslete élénkült.
2024-ben az első gyermekük születésekor az édesanyák átlagosan 29 évesek voltak, több mint 4 évvel idősebbek, mint az ezredfordulón. Az elektromos meghajtású személygépkocsik állománya változatlanul dinamikusan bővült: 2024 végén 46%-kal nagyobb volt az előző év véginél, e járművek száma már tíz típus esetében meghaladta az 1500-at. A turisztikai szálláshelyeken 18,2 millió vendég 44,9 millió vendégéjszakát töltött el. Az előbbiek száma 12, az utóbbiaké 7,3%-kal több volt, mint 2023-ban.
Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben a korábbi évekhez képest újdonságnak számít, hogy 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba. Az alkalmazásban állók létszáma esetében a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók számbevétele is az alkalmazásban állók között történt. Ezenkívül a környezet témaköre kiegészítésre került az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított területekkel.
2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.
