A kormányzati pénzügyek fontos információkat nyújtanak egy ország gazdaságának állapotáról, ezen belül a kormányzati szektorról. Az európai uniós tagállamokban a kormányzati szektor hiánya – főszabályként – legfeljebb a GDP 3%-a, az adóssága annak 60%-a lehet. A kormányzati szektorra vonatkozó statisztikákból a hiányra és az adósságra vonatkozó adatokon kívül a bevételek és a kiadások összegéről, valamint azok összetételéről is ismereteket lehet szerezni. A kormányzati pénzügyi folyamatok alakulását a Jelentés a kormányzati szektor egyenlegéről és adósságáról (EDP-jelentés) című elemzésünkben mutatjuk be.
A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1265 tanácsi irányelv szerint az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerében meghatározott módon számított negyedéves hiány- és adósságadatokat kell közzétennie a tagállamoknak. A hiányadatok a KSH negyedéves nem-pénzügyi kormányzati számlák összeállításának eredményeként adódnak, az adósságadatok forrása az MNB által összeállított pénzügyi számla adatai.
Egy adott negyedévben a kormányzati szektorba sorolt szervezetek összesített bevételének és kiadásának a különbsége a bruttó hazai termék arányában kifejezve.
A kormányzati szektorba sorolt szervezetek összesített bevételének változása az előző év azonos időszakához képest. Az indexet folyó áras forintadatokból számítjuk.
A kormányzati szektorba sorolt szervezetek összesített kiadásának változása az előző év azonos időszakához képest. Az indexet folyó áras forintadatokból számítjuk.
Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben a korábbi évekhez képest újdonságnak számít, hogy 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba. Az alkalmazásban állók létszáma esetében a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók számbevétele is az alkalmazásban állók között történt. Ezenkívül a környezet témaköre kiegészítésre került az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított területekkel.
Elindult egy új aloldal a KSH honlapján, ahonnan ingyenesen letölthető több mint 400 évkönyv, zsebkönyv és adattár, összesen százezer oldalnyi, pdf-formátumú kiadvány, közel 150 ezer Excel-táblázat és többezer statikus és interaktív grafikon és térkép. Az aloldal lehetővé teszi az évkönyvek, zsebkönyvek és adattárak szűrését referenciaév, sorozatnév, formátum (PDF, XLS) és kiegészítő tartalmak (grafikonok, térképek) szerint. A felhasználóknak lehetősége van saját kiadványlistát összeállítani az érdeklődésüknek megfelelő év- és zsebkönyvekből, valamint adattárakból.
2025 I. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a pénzügyi vállalatok, a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények nettó hitelnyújtó, a nem pénzügyi vállalatok és a kormányzat nettó hitelfelvevő pozícióban voltak. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bruttó megtakarítási rátája 17, bruttó beruházási rátája 6,4%-ot tett ki. A nem pénzügyi vállalatok bruttó profitaránya 38, bruttó beruházási rátája 28%-ot ért el.
A magyar gazdaság teljesítménye 2025 I. negyedévében ugyanakkora volt, mint az előző év azonos időszakában. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor növekvő teljesítménye, valamint a fogyasztás bővülése. Ezek hatását ellensúlyozta az ipar és az építőipar elhúzódó visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás és a külkereskedelmi egyenleg romlása. A munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány – az I. negyedévi értékeket tekintve – az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta mérséklődött.
2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.
Az előzetes adatok szerint 824 milliárd forint, a GDP 3,9%-a volt a kormányzati szektor 2025. I. negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 234 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal lett kedvezőbb.
2023-ban a kormányzati szektor hiánya a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 5035 milliárd forint volt, a GDP 6,7%-a. A kormányzati szektor bevétele 32 111 milliárd, kiadása 37 146 milliárd forint volt. 2022-höz képest a bevételek 14,1, a kiadások 15,2%-kal növekedtek. A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2023 végén 55 142 milliárd forint volt, a GDP 73,4%-a.
