A kormányzati pénzügyek fontos információkat nyújtanak egy ország gazdaságának állapotáról, ezen belül a kormányzati szektorról. Az európai uniós tagállamokban a kormányzati szektor hiánya – főszabályként – legfeljebb a GDP 3%-a, az adóssága annak 60%-a lehet. A kormányzati szektorra vonatkozó statisztikákból a hiányra és az adósságra vonatkozó adatokon kívül a bevételek és a kiadások összegéről, valamint azok összetételéről is ismereteket lehet szerezni. A kormányzati pénzügyi folyamatok alakulását a Jelentés a kormányzati szektor egyenlegéről és adósságáról (EDP-jelentés) című elemzésünkben mutatjuk be.
A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1265 tanácsi irányelv szerint az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerében meghatározott módon számított negyedéves hiány- és adósságadatokat kell közzétennie a tagállamoknak. A hiányadatok a KSH negyedéves nem-pénzügyi kormányzati számlák összeállításának eredményeként adódnak, az adósságadatok forrása az MNB által összeállított pénzügyi számla adatai.
Egy adott negyedévben a kormányzati szektorba sorolt szervezetek összesített bevételének és kiadásának a különbsége a bruttó hazai termék arányában kifejezve.
A kormányzati szektorba sorolt szervezetek összesített bevételének változása az előző év azonos időszakához képest. Az indexet folyó áras forintadatokból számítjuk.
A kormányzati szektorba sorolt szervezetek összesített kiadásának változása az előző év azonos időszakához képest. Az indexet folyó áras forintadatokból számítjuk.
2025 I. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a pénzügyi vállalatok, a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények nettó hitelnyújtó, a nem pénzügyi vállalatok és a kormányzat nettó hitelfelvevő pozícióban voltak. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bruttó megtakarítási rátája 17, bruttó beruházási rátája 6,4%-ot tett ki. A nem pénzügyi vállalatok bruttó profitaránya 38, bruttó beruházási rátája 28%-ot ért el.
A magyar gazdaság teljesítménye 2025 I. negyedévében ugyanakkora volt, mint az előző év azonos időszakában. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor növekvő teljesítménye, valamint a fogyasztás bővülése. Ezek hatását ellensúlyozta az ipar és az építőipar elhúzódó visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás és a külkereskedelmi egyenleg romlása. A munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány – az I. negyedévi értékeket tekintve – az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta mérséklődött.
2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.
Az előzetes adatok szerint 824 milliárd forint, a GDP 3,9%-a volt a kormányzati szektor 2025. I. negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 234 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal lett kedvezőbb.
2023-ban a kormányzati szektor hiánya a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 5035 milliárd forint volt, a GDP 6,7%-a. A kormányzati szektor bevétele 32 111 milliárd, kiadása 37 146 milliárd forint volt. 2022-höz képest a bevételek 14,1, a kiadások 15,2%-kal növekedtek. A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2023 végén 55 142 milliárd forint volt, a GDP 73,4%-a.
