A kormányzati pénzügyek fontos információkat nyújtanak egy ország gazdaságának állapotáról, ezen belül a kormányzati szektorról. Az európai uniós tagállamokban a kormányzati szektor hiánya – főszabályként – legfeljebb a GDP 3%-a, az adóssága annak 60%-a lehet. A kormányzati szektorra vonatkozó statisztikákból a hiányra és az adósságra vonatkozó adatokon kívül a bevételek és a kiadások összegéről, valamint azok összetételéről is ismereteket lehet szerezni. A kormányzati pénzügyi folyamatok alakulását a Jelentés a kormányzati szektor egyenlegéről és adósságáról (EDP-jelentés) című elemzésünkben mutatjuk be.
A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1265 tanácsi irányelv szerint az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerében meghatározott módon számított negyedéves hiány- és adósságadatokat kell közzétennie a tagállamoknak. A hiányadatok a KSH negyedéves nem-pénzügyi kormányzati számlák összeállításának eredményeként adódnak, az adósságadatok forrása az MNB által összeállított pénzügyi számla adatai.
Egy adott negyedévben a kormányzati szektorba sorolt szervezetek összesített bevételének és kiadásának a különbsége a bruttó hazai termék arányában kifejezve.
A kormányzati szektorba sorolt szervezetek összesített bevételének változása az előző év azonos időszakához képest. Az indexet folyó áras forintadatokból számítjuk.
A kormányzati szektorba sorolt szervezetek összesített kiadásának változása az előző év azonos időszakához képest. Az indexet folyó áras forintadatokból számítjuk.
2024-ben a kormányzati szektor hiánya Magyarországon 4090 milliárd forint volt, a GDP 5,0%-a. A szektor bevételei 6,7, a kiadásai 3,1%-kal növekedtek 2023-hoz képest. A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2024 végén 59 879 milliárd forintot, a GDP 73,5%-át érte el.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 2025 II. negyedévében a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények nettó hitelnyújtó, a nem pénzügyi vállalatok, a pénzügyi vállalatok és a kormányzat nettó hitelfelvevő pozícióban voltak. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bruttó megtakarítási rátája 17, bruttó beruházási rátája 5,1%-ot tett ki. A nem pénzügyi vállalatok bruttó profitaránya 39, bruttó beruházási rátája 27%-ot ért el.
A magyar gazdaság teljesítménye 2025. I. félévben megegyezett az előző év azonos időszakival. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor és a fogyasztás növekedése. Ezek hatását viszont kioltotta az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás és a termék-külkereskedelmi egyenleg romlása. Tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene, a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma szintén nőtt.
Előzetes adatok szerint 310 milliárd forint, a GDP 0,7%-a volt a kormányzati szektor 2025. I. féléves hiánya. A 2025. II. negyedévi többlet 480 milliárd forint, a GDP 2,2%-a.
Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben a korábbi évekhez képest újdonságnak számít, hogy 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba. Az alkalmazásban állók létszáma esetében a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók számbevétele is az alkalmazásban állók között történt. Ezenkívül a környezet témaköre kiegészítésre került az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított területekkel.
Elindult egy új aloldal a KSH honlapján, ahonnan ingyenesen letölthető több mint 400 évkönyv, zsebkönyv és adattár, összesen százezer oldalnyi, pdf-formátumú kiadvány, közel 150 ezer Excel-táblázat és többezer statikus és interaktív grafikon és térkép. Az aloldal lehetővé teszi az évkönyvek, zsebkönyvek és adattárak szűrését referenciaév, sorozatnév, formátum (PDF, XLS) és kiegészítő tartalmak (grafikonok, térképek) szerint. A felhasználóknak lehetősége van saját kiadványlistát összeállítani az érdeklődésüknek megfelelő év- és zsebkönyvekből, valamint adattárakból.
2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.
