Nemzeti számlák, GDP

Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 III. negyedévében a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 0,6%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye stagnált. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 2025 II. negyedévében a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények nettó hitelnyújtó, a nem pénzügyi vállalatok, a pénzügyi vállalatok és a kormányzat nettó hitelfelvevő pozícióban voltak. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bruttó megtakarítási rátája 17, bruttó beruházási rátája 5,1%-ot tett ki. A nem pénzügyi vállalatok bruttó profitaránya 39, bruttó beruházási rátája 27%-ot ért el.

A magyar gazdaság teljesítménye 2025. I. félévben megegyezett az előző év azonos időszakival. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor és a fogyasztás növekedése. Ezek hatását viszont kioltotta az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás és a termék-külkereskedelmi egyenleg romlása. Tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene, a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma szintén nőtt.

2024-ben Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP-je) 81 447,7 milliárd forint volt, változatlan árakon számítva 0,6%-kal növekedett az előző évihez viszonyítva. Az egy főre jutó bruttó hazai termék összege 8,5 millió forint volt, vásárlóerő-paritáson számolva 30 391 euró. A kormányzati szektor hiánya a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 4 089,6 milliárd forint volt, a GDP 5,0%-a.

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben a korábbi évekhez képest újdonságnak számít, hogy 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba. Az alkalmazásban állók létszáma esetében a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók számbevétele is az alkalmazásban állók között történt. Ezenkívül a környezet témaköre kiegészítésre került az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított területekkel.

Elindult egy új aloldal a KSH honlapján, ahonnan ingyenesen letölthető több mint 400 évkönyv, zsebkönyv és adattár, összesen százezer oldalnyi, pdf-formátumú kiadvány, közel 150 ezer Excel-táblázat és többezer statikus és interaktív grafikon és térkép. Az aloldal lehetővé teszi az évkönyvek, zsebkönyvek és adattárak szűrését referenciaév, sorozatnév, formátum (PDF, XLS) és kiegészítő tartalmak (grafikonok, térképek) szerint. A felhasználóknak lehetősége van saját kiadványlistát összeállítani az érdeklődésüknek megfelelő év- és zsebkönyvekből, valamint adattárakból.

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

2022-ben hazánk gazdasági teljesítményének csaknem felét Budapesten és a növekvő súlyú Pest vármegyében állították elő (előbbiben 37, utóbbiban 12%-át). De történt-e az ezredforduló óta a vármegyék gazdasági teljesítményében lényegi átrendeződés? Melyek voltak a legnagyobb fejlődést felmutató és a legkevésbé előrehaladó vármegyék? Megvalósult-e az egymáshoz, illetve az Európai Unió átlagához viszonyított konvergencia az elmúlt több mint két évtizedben? Kiadványunkban erre keressük a választ.