Nemzeti számlák, GDP
A nemzeti számlák az adott ország gazdasági tevékenységét összefoglaló olyan makrogazdasági statisztikai számlarendszer, amely a forrásokat veti össze a felhasználásukkal. Az adatok, amelyeket a nemzeti számlák európai rendszere módszertana szerint állítanak elő, nemzetközi összehasonlításra is alkalmasak. A számlarendszer leginkább ismert és használt mutatója a bruttó hazai termék (GDP), amelynek szintje és volumenváltozása az egyik kulcsindikátor a gazdaság fejlettségének, illetve növekedésének értékeléséhez. A nemzeti számlák alakulását a Magyarország nemzeti számlái című éves elemzésünkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
GDP volumenváltozása
A mutató leírása
A GDP volumenének változása az előző év azonos időszakához képest. Az itt közölt volumenadat kiigazítatlan.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2022. IV. negyedév
Egy főre jutó GDP értéke, vásárlóerő-paritáson számolva
A mutató leírása
A GDP értékének és a lakosságszámnak a hányadosa, vásárlóerő-paritáson számolva. A mutató a gazdasági fejlettség elemzésére alkalmas.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2021
GNI/GDP arány
A mutató leírása
A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) és a bruttó hazai termék (GDP) hányadosa. A GNI a GDP-ből származtatható. Ha a GNI értéke meghaladja a GDP-ét, akkor külföldről több jövedelem áramlik az országba, mint az országból külföldre, fordított esetben pedig jövedelemkiáramlás történik.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2021
A kormányzati szektor egyenlege a GDP arányában
A mutató leírása
Egy adott negyedévben a kormányzati szektorba sorolt szervezetek összesített bevételének és kiadásának a különbsége a bruttó hazai termék arányában kifejezve.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2022. III. negyedév
Ajánló
Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.
A IV. negyedévben 0,4%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye, Bruttó hazai termék (GDP), 2022. IV. negyedév (második becslés)
A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2022 IV. negyedévében 0,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 0,8%-kal emelkedett, míg az előző negyedévhez mérten 0,4%-kal csökkent. 2022-ben a gazdaság teljesítménye – a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján egyaránt – 4,6%-kal meghaladta az előző évit.
Uniós összehasonlításban is jelentős a magyar gazdaság növekedése
A globális kihívások ellenére 2022 III. negyedévében is nőtt az Európai Unió gazdasági teljesítménye, a GDP-jének volumene 2,5%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. A megelőző negyedévekhez képest a legtöbb tagállamban számottevően lassult a növekedés üteme. Hazánk gazdasági teljesítménye ezúttal is jóval az uniós átlag feletti mértékben bővült, míg a legjelentősebb külgazdasági partnerünknek számító Németországban továbbra is meglehetősen visszafogott volt a növekedés.
Továbbra is jelentősek a fejlettségbeli különbségek az országon belül
A Covid19-járvány és az azt követő gazdasági fellendülés eltérően érintette az ország egyes térségeit, de a régóta meglévő fejlettségbeli különbségeket nem rajzolta át. Budapesten az egy főre jutó GDP 2021-ben is több mint kétszerese, míg Nógrád vármegyében továbbra is kevesebb, mint fele volt az 5,7 millió forintos országos átlagnak. Az egy évvel korábbihoz képest Fejér vármegye átlaghoz viszonyított egy főre eső GDP-je emelkedett a legjelentősebben, míg Győr-Moson-Soproné csökkent a leginkább.
Negyedéves nem pénzügyi szektorszámlák, 2022. III. negyedév
2022 III. negyedévében a magyarországi GDP 17 579 milliárd forintot tett ki. A negyedév során egyedül a pénzügyi vállalatok voltak nettó hitelnyújtó pozícióban, a többi szektor nettó hitelfelvevő volt. A háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények megtakarítási rátája 3,8%-ot ért el. A teljes nemzetgazdaság bruttó állóeszköz-felhalmozási rátája az előző negyedévekhez hasonlóan magas szinten maradt (33%).
Magyarország, 2022. I–III. negyedév
A meredeken emelkedő energia- és nyersanyagárak, illetve az energiaellátás körüli bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak az I–III. negyedévi folyamatoknak. A kedvezőtlen hatások a gazdaság egyre több területén jelentkeztek, ennek ellenére a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is jóval az uniós átlag feletti mértékben bővült.
TÉR-KÉP, 2021
A gazdaság járvány utáni újraindulása 2021 folyamán az ország legtöbb térségében éreztette kedvező hatását, ugyanakkor számos gazdasági-társadalmi szegmensben jelentős területi különbségek mutatkoztak. A pandémia megváltoztatta a belföldi vándorlási folyamatokat, népszerű célponttá váltak ebben az időszakban a tóparti települések. A szabad vállalkozási zónába tartozó helységeket – kedvezőtlen relatív helyzetük miatt – kiemelten kezelték a területfejlesztési programokban.
Magyar statisztikai évkönyv, 2021
A Magyar Statisztikai Évkönyv köteteiben található mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép és több tízezer adat közel másfél évszázada ad áttekintést az országban adott évben zajló társadalmi és gazdasági folyamatokról. A folyamatosan változó környezet és felhasználói igények szem előtt tartása mellett mindig törekszünk új információk megosztására: idén az egészségügyi fejezet bővült a járóbeteg-szakellátás, az egészségügyi kiadások idősoraival, az egészségesen várható élettartam és a Covid19-fertőzöttek mutatóival.
Magyarország nemzeti számlái, 2021 (2. előzetes adatok)
Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP-je) 2021-ben 55 ezer milliárd forint volt, változatlan árakon számítva 7,1%-kal nőtt az előző évihez viszonyítva. Az egy főre jutó bruttó hazai termék összege 5,7 millió forint, vásárlóerő-paritáson számolva 24 ezer euró. A kormányzati szektor hiánya 3,9 ezer milliárd forint volt, a GDP 7,1%-a.
Magyarország, 2021
2021-ben a járvány miatti korlátozások gazdasági hatásai jóval kisebbek voltak, mint 2020-ban, ám 2022 februárjában újabb veszélyhelyzetet teremtett az orosz–ukrán háborús konfliktus. A bruttó hazai termék (GDP) volumene 2021-ben 7,1%-kal nagyobb volt a 2020. évinél, és a járványt megelőző, 2019. évit is felülmúlta. A gazdaság újraindulásával a foglalkoztatottsági ráta a járvány előtti, rekordmagas szintet is meghaladta. A gyermekvállalási kedv 27 éves csúcsot ért el, a népességfogyás üteme viszont gyorsult az előző évhez képest.
Magyarország számokban, 2021
A GDP 7,1%-kal növekedett, amivel az unió élmezőnyébe tartozunk – derül ki hazánk társadalmi, gazdasági folyamatainak alakulását bemutató kiadványunkból. A Covid19-járvány hatásai azonban továbbra is érződtek, a kereskedelmi szálláshelyek forgalma kevesebb mint fele volt a 2019. évinek, valamint ismét csökkent az első alkalommal forgalomba helyezett új személygépkocsik száma, ugyanakkor az előző évi rekord után a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma tovább bővült.
A járvány alatt folytatódott a magyar gazdaság konvergenciája
Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolt értéke alapján – az Eurostat gyorsbecslése szerint – Magyarország fejlettségi szintje az uniós átlag 76%-ának felelt meg 2021-ben. Ezzel a tagállamok rangsorának 20. helyén álltunk, az egy évvel korábbihoz képest – Portugáliát megelőzve – egy pozíciót javítottunk. Az uniós átlaghoz mért lemaradásunk az elmúlt években fokozatosan csökkent, a felzárkózás a járvány alatt is folytatódott, abból adódóan, hogy 2020-ban a magyar gazdaság kevésbé csökkent, mint az EU átlaga, 2021-ben pedig annál nagyobb mértékben bővült.
Kapcsolódó témakörök
- Beruházás
- Kormányzati pénzügyek
- Külkereskedelem és fizetési mérleg
- Kultúra, sport
- Oktatás
- Tudomány és technológia
- Területi adatok
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
Gyorstájékoztatók |
Legutóbbi megjelenés | Következő megjelenés |
---|---|---|
A kormányzati szektor egyenlege, 2022. I–III. negyedév és 2022. III. negyedév | 2023.01.03. | 2023.04.04. |
Bruttó hazai termék (GDP), 2022. IV. negyedév (első becslés) | 2023.02.14. | 2023.05.16. |
Bruttó hazai termék (GDP), 2022. IV. negyedév (második becslés) | 2023.03.02. | 2023.06.01. |
Kiadványok |
Megjelent |
---|---|
Magyarország, 2022. III. negyedév | 2023.01.12. |
Területi statisztikai évkönyv, 2021 | 2023.01.10. |
Közzétételi és revíziós naptárKiadványtár