Életkörülmények

Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Ezen az önálló webfelületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy Magyarországot milyen folyamatok jellemzik az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. A közelmúlt és a hosszabb időtáv tendenciáit együttesen tekintve emberi, gazdasági és környezeti erőforrások változásai figyelhetők meg.

A Covid19-járvány ellenére 2020-ban is nőtt a háztartások jövedelme, javult a jövedelemszerkezet is. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 8,8%-os emelkedés mellett 2 millió 190 ezer forintra, a munkajövedelem 9,3%-kal, 1 millió 634 ezer forintra nőtt. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya némileg emelkedett, a mindhárom szegénységi dimenzióban egyszerre érintettek száma viszont 112 ezer főről 93 ezer főre csökkent. Mérséklődtek a jövedelmi egyenlőtlenségek.

Európában már a középkorban is ünnepelték az apák napját. Akkor még március 19-én, ma már a legtöbb európai országban, így hazánkban is június harmadik vasárnapján emlékezünk meg az apákról. Az érzelmi biztonság a férfiak számára különösen fontos, ez is magyarázhatja azt, miért a párkapcsolatban élő, gyermeket nevelő apák voltak elégedettebbek az életükkel, illetve érezték arányaiban a legtöbben mindig vagy többnyire boldognak magukat 2020-ban.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, melyhez számos népszokás is kötődik. Ilyenek a gasztronómiai vagy ajándékozási szokások is. A szinte elengedhetetlen húsvéti sonkát tavaly a háztartások 92%-ában fogyasztották, csokitojást, csokoládényulat a háztartások 74%-a vásárolt, és sokan díszítették fel a lakást az ünnep alkalmából. A húsvétra a háztartások összességében átlagosan 17 ezer forintot fordítottak 2020-ban.

A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.

A Központi Statisztikai Hivatal 2016 október–novemberében a háztartások 10%-os mintáján mikrocenzust hajtott végre. A „kis népszámlálás” során az ország 2148 településén mintegy 440 ezer háztartást kerestünk meg, hogy információt gyűjtsünk társadalmunk aktuális jellemzőiről. A mikrocenzus eredményeinek közlését most az életminőség felméréséből származó adatok elemzésével folytatjuk. A szubjektív jóllétre vonatkozó kutatás a mikrocenzus egyik kiegészítő felvétele volt, amelyet a cenzusra kijelölt címek 10%-án élő 16 éves vagy idősebb népesség körében vettek fel.