Életkörülmények
A lakosság életkörülményeiről, életszínvonaláról többek között a szegénység, társadalmi kirekesztettség, társadalmi rétegek szerinti jövedelmi, fogyasztási adatok alapján is képet alkothatunk. Ide tartozik továbbá a háztartások, családok nagysága, összetétele. A lakosság életkörülményeinek, életszínvonalának alakulását A háztartások életszínvonala című éves elemzésünkben mutatjuk be. A háztartások, családok összetételével kapcsolatban a 2016. évi mikrocenzus adatai nyújtanak részletes információt.
Fontosabb adatok
Relatív jövedelmi szegénységi arány
A mutató leírása
A medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya. Medián ekvivalens jövedelem: a teljes népesség OECD 2 fogyasztási egységre jutó jövedelem alapján történő sorba rendezése után a sor közepén lévő jövedelem jelenti a mediánt, vagyis hozzá képest pontosan ugyanannyinak van kevesebb, illetve több jövedelme.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2019
Súlyos anyagi deprivációban élők aránya
A mutató leírása
Azon személyekre tekinthető érvényesnek a súlyos anyagi depriváció, akikre az alábbi kilenc problémából legalább négy jellemző:
- hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van;
- a lakás megfelelő fűtésének hiánya;
- váratlan kiadások fedezetének hiánya;
- kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya;
- évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya,
- anyagi okokból nem rendelkezik személygépkocsival;
- anyagi okokból nem rendelkezik mosógéppel;
- anyagi okokból nem rendelkezik színes televízióval;
- anyagi okokból nem rendelkezik telefonnal.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2019
A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya
A mutató leírása
Azon személyek aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korú (18–59 év közötti) tagok az előző évben teljes munkapotenciáljuk kevesebb mint 20%-át töltötték munkával.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2019
Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya
A mutató leírása
Azon személyek aránya, akik a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi depriváció vagy a munkaszegénység közül legalább egyben érintettek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2019
Ajánló
Apák,a hétköznapok hősei - Június harmadik vasárnapján az apákat ünnepeljük
Európában már a középkorban is ünnepelték az apák napját. Akkor még március 19-én, ma már a legtöbb európai országban, így hazánkban is június harmadik vasárnapján emlékezünk meg az apákról. Az érzelmi biztonság a férfiak számára különösen fontos, ez is magyarázhatja azt, miért a párkapcsolatban élő, gyermeket nevelő apák voltak elégedettebbek az életükkel, illetve érezték arányaiban a legtöbben mindig vagy többnyire boldognak magukat 2020-ban.
Húsvéti készülődés
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, melyhez számos népszokás is kötődik. Ilyenek a gasztronómiai vagy ajándékozási szokások is. A szinte elengedhetetlen húsvéti sonkát tavaly a háztartások 92%-ában fogyasztották, csokitojást, csokoládényulat a háztartások 74%-a vásárolt, és sokan díszítették fel a lakást az ünnep alkalmából. A húsvétra a háztartások összességében átlagosan 17 ezer forintot fordítottak 2020-ban.
A háztartások életszínvonala, 2019
2019-ben tovább javult a magyar háztartások jövedelmi helyzete: egy főre jutó éves nettó jövedelmük 1 millió 611 ezer forint volt, az előző évinél 12,5%-kal több. Nőtt a háztartások fogyasztási kiadása is. Leginkább vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra, valamint kultúrára, szórakozásra költöttünk többet. 118 ezer fővel csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya: kevesebben éltek jövedelmi szegénységben, valamint súlyos anyagi nélkülözésben, mint 2018-ban.
Magyarország, 2019
A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.
Mikrocenzus 2016 – 11. Szubjektív jóllét
A Központi Statisztikai Hivatal 2016 október–novemberében a háztartások 10%-os mintáján mikrocenzust hajtott végre. A „kis népszámlálás” során az ország 2148 településén mintegy 440 ezer háztartást kerestünk meg, hogy információt gyűjtsünk társadalmunk aktuális jellemzőiről. A mikrocenzus eredményeinek közlését most az életminőség felméréséből származó adatok elemzésével folytatjuk. A szubjektív jóllétre vonatkozó kutatás a mikrocenzus egyik kiegészítő felvétele volt, amelyet a cenzusra kijelölt címek 10%-án élő 16 éves vagy idősebb népesség körében vettek fel.
Kapcsolódó témakörök
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
Közzétételi és revíziós naptárKiadványtár
Cenzusok adatai |
Cenzus |
|---|---|
| 11. Szubjektív jóllét | Mikrocenzus 2016 |
Adatvizualizációk
