Életkörülmények

A hazai Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia, valamint az ENSZ égisze alatt kialakított globális mutatórendszer egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét, és az erőforrásokkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzte ki célul. Ezen a felületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és távoli múlt tendenciáit összegezve, milyen folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

A nemzetközi tendenciák alapján hazánkban is rohamosan nő az internetes vásárlás népszerűsége, egyre többen ismerik fel előnyeit és élnek ezzel a lehetőséggel. 2024 IV. negyedévében a lakosság 56%-a rendelt online, átlagosan 84,7 ezer forintot költöttek az internetes vásárlások során. Az e-vásárlók leggyakrabban ruházati cikkeket és cipőt szereztek be (64%), ezt követték a műszaki cikkek (48%), a rezsifizetés és különféle pénzügyek intézése (42%), valamint a lakásfelszerelési cikkek rendelése (31%).

A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, amely az újjászületés és a remény szimbóluma. A húsvéti hagyományok közé tartozik a tojásfestés, locsolkodás, valamint a családi összejövetelek, ahol jellegzetes ételek, mint a sonka és a kalács kerülnek az asztalra. Az ünnep nemcsak vallási, hanem kulturális jelentőséggel is bír, összefonódva a tavaszi megújulás szellemével.

Magyarország népessége 2024. január 1-jén 9 millió 585 ezer fő volt, amelynek közel 18%-a a fővárosban, csaknem 53%-a a többi városban, 30%-a a községekben élt. 2023-ban hazánk termék-külkereskedelmi aktívuma 2016 utáni legmagasabb értékét (9,0 milliárd euró) érte el, miközben a szolgáltatások többlete is mindenkori rekordszintre (11,0 milliárd euró) növekedett. A főbb szántóföldi növények termésmennyisége és termésátlaga egyaránt emelkedett, az árpa hozama (2,2 millió tonna) korábban nem tapasztalt értékre nőtt.

Az ENSZ kezdeményezésére 1992 óta minden évben december 3-án tartják a fogyatékossággal élők világnapját. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint ma a világ népességének 16%-a, 1,3 milliárd ember él jelentős fogyatékossággal. Számuk növekszik, ami összefügg a nem fertőző betegségek nagyobb előfordulásával és az emberek hosszabb élettartamával. Magyarországon 2023-ban a 16 éves és annál idősebb népesség több mint ötöde élt valamilyen szintű fogyatékossággal, ami kisebb az uniós átlagnál.

2023-ban a háztartások nominális jövedelme nőtt. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem (3 millió 625 ezer forint) 17,45, nettó jövedelme 13,3%-kal nőtt. A reáljövedelem 3,6%-kal csökkent. A legfelső jövedelmi ötödhöz tartozók 4,0-szer többet költöttek egyéni fogyasztásra, mint a legalsó ötödben lévők. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma 1 millió 914 ezer fő, a lakosság 20,2%-a.

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

A KSH első alkalommal végzett a háztartások környezeti szokásaira vonatkozó kísérleti adatfelvételt 2023-ban. A kérdőív célja az volt, hogy megtudjuk, a háztartások hogyan viszonyulnak a környezeti problémákhoz. A legnagyobb veszélyt jelentő problémának a növekvő hulladékmennyiséget és a tömegközlekedést használók alacsony arányát ítélték. A komposztálás a községekben és egyéb városokban elterjedtebb mint a megyei jogú városokban és Budapesten. 2023-ban a háztartások 41%-a vásárolt rendszeresen környezetbarát terméket, a gyermekes háztartások nagyobb hajlandóságot mutatnak a környezetkímélő termékek vásárlására.

A takarékpénztárak 1924-es milánói pénzügyi konferenciájának állít emléket a Takarékossági Világnap, melyet minden évben október utolsó munkanapján ünneplünk. Célja, hogy felhívja a figyelmet a megtakarítások és ezáltal az öngondoskodás fontosságára. A takarékosság mindannyiunk számára alapvető jelentőségű, és nem csak a pénzügyi spórolásról szól. Segít összhangba hozni az igényeket a lehetőségekkel, miközben biztosítja a következő generációk számára a megfelelő életminőséget.