Mezőgazdaság

Az agrárstatisztika a mezőgazdaság teljesítményének felmérését célozza. A növénytermesztéshez kapcsolódóan számba veszi a termőföld hasznosítását, árát, a megtermelt termékek értékesítését. Az állatállomány, valamint az állati termékek termelésének, értékesítésének adatait is magában foglalja. A mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásait jelentősen befolyásolja a termelés során használt technológia, így például a biogazdálkodásra, növényvédőszer-használatra vonatkozó adatokat is lefedi. Többévenként gazdaságszerkezeti adatgyűjtés is történik, amelynek során a gazdaságok számát, méretét, munkaerő-felhasználását írjuk össze. A mezőgazdasági folyamatok alakulását A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Folytatódott a mezőgazdasági termékek áremelkedése

2018 júliusa óta folyamatosan emelkednek a mezőgazdasági termelői árak. 2020 januárjában 4,3%-kal drágultak a mezőgazdasági termékek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedést az élő állatok és állati termékek 14%-os áremelkedése okozta, ebben a vágósertés drágulása jelentős szerepet játszott. A növényi termékek árai átlagosan 0,8, ezen belül a búzáé a magas bázis miatt 13%-kal csökkent.

Jelentősen emelkedett a vágósertés felvásárlási ára

2020 januárjában folytatódott a vágósertés felvásárlási átlagárának a 2019-et is jellemző emelkedése. A jelentős keresletnövekedés következtében a felvásárlási átlagár 44%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, ami illeszkedik a globális trendbe. A termelésben szintén meghatározó részarányt jelentő vágócsirke kismértékben, 0,8%-kal drágult.

Állatállomány, 2019. december 1.

Hazánkban 2019. december 1-jén szarvasmarhából többet, tyúkból közel ugyanannyit, juhból és sertésből kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál. 2019-ben a felvásárolt vágómarha, vágótyúk, tehéntej és étkezési tyúktojás mennyisége meghaladta, a vágójuhé és vágósertésé nem érte el az előző évit. Az egyes élő állatok és állati termékek felvásárlási átlagára különbözőképpen változott 2018-hoz képest. A drágulás a vágósertésnél (22%), az árcsökkenés a vágókacsánál (–3,0%) volt a legnagyobb mértékű.

Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2019

A mezőgazdasági termelői árak 2019-ben 5,4%-kal emelkedtek az előző évihez viszonyítva. Az élő állatok és állati termékek drágulása (7,7%) jelentősebb volt, mint a növényi termékeké (4,1%). A gabonafélék ára nem változott, a burgonyáé, zöldségféléké és gyümölcsöké is jelentősen emelkedett. Az élő álatok ára tizedével, ezen belül a sertésé 22%-kal nőtt. A ráfordítási árak (3,5%) a termelői áraknál kevésbé emelkedtek, az agrárolló értéke 101,8% volt.

Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2019

A májusi csapadék jótékony hatást gyakorolt a kalászos gabonafélék terméseredményére, a nyár közepi aszály azonban kedvezőtlenül befolyásolta a legtöbb őszi betakarítású szántóföldi kultúra hozamát. A főbb zöldségfélékből az előző évinél kevesebb termett. Az alma és a meggy mennyisége nagymértékben csökkent a szélsőséges időjárási hatások és az előző évi kimagasló termés bázishatása miatt. Hazánk továbbra is a kukorica- és a napraforgó-termesztésben tölt be fontos szerepet az Európai Unióban.

Jelentkezzen összeírónak

A Központi Statisztikai Hivatal 2020 júniusában teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre Agrárcenzus, 2020 elnevezéssel. A feladat elvégzésére az ország valamennyi településére összeírókat keresünk, akik tableteken végzik majd munkájukat. A toborzás 2020. március végéig tart. Várjuk jelentkezését!

A mezőgazdaság teljesítménye, 2019 (Mezőgazdasági számlarendszer, 2019 – második becslés)

Hazánkban a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron 2012 óta nő, 2019-ben elérte a 2789 milliárd forintot. A növénytermesztés 57, az állattenyésztés 36%-kal járult hozzá a teljesítményhez, előbbi termelési volumene kisebb, utóbbié nagyobb volt az előző évinél. A bruttó hozzáadott érték 3,0%-kal nőtt. Az agrárium élőmunka-felhasználása tovább zsugorodott. A magyar mezőgazdaság 2019-ben az előző évihez hasonlóan az Európai Unió agrárkibocsátásának megközelítőleg 2,0%-át adta.

Két év után újra nőtt a tehéntej felvásárolt mennyisége

Az étkezésünkben kiemelt szerepet betöltő tehéntejből 2019-ben 2,1%-kal többet vásároltak fel a gazdasági szervezetektől. Ezzel a volumen kétévnyi mérséklődést követően újra emelkedett, és az elmúlt évek legmagasabb szintjét érte el. A tej főbb beltartalmi jellemzői – fehérje és zsírtartalma – alig változtak. 2019-ben a fontosabb tejtermékekből a vaj kivételével többet gyártottak, mint egy évvel korábban, ezen belül az előállított tejszín, valamint a sajt és a túró együttes tömege nőtt jelentősebben.

Emelkedett a kibocsátási érték, A mezőgazdaság teljesítménye, 2019 (első becslés)

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 3,1%-kal nőtt 2019-ben. Ehhez a termelési volumen 0,7%-os csökkenése, valamint a termelői árak 3,8%-os emelkedése járult hozzá. A növénytermesztés volumene 2,3%-kal mérséklődött, az állattenyésztésé 1,7, a szolgáltatásoké 1,0%-kal nőtt. A gabonafélék, az élő állatok és a burgonya kivételével a mezőgazdasági termékek termelése stagnált vagy csökkent.

A fontosabb növények vetésterülete, 2019. június 1.

2019. június 1-jén az ország területének közel 79%-át kitevő termőterület nagysága 7 millió 319 ezer hektár volt, 36,5 ezer hektárral kisebb az egy évvel korábbinál. A szántók termelésből történő kivonása mellett a kisebb részesedésű konyhakertek területe is 15%-kal zsugorodott. A gyümölcsösök kiterjedése 449 hektárral nőtt, ennek több mint háromszorosa fordult termőre 2018-hoz képest. A vetésszerkezetben tovább erősödött a gabonafélék szerepe.

A mezőgazdaság teljesítménye, 2018

A mezőgazdaság kibocsátási volumene 2018-ban 3,1%-kal növekedett, a növénytermesztési termékek volumene 1,8, az állattenyésztésé 5,7%-kal haladta meg a 2017. évit. Az ipari növények és a kertészeti termékek kivételével minden termékcsoportban bővülés történt.

Gyümölcstermesztés Magyarországon

A grafikon a Magyarországon megtermelt főbb gyümölcsfajták termésmennyiségének, felvásárlási és piaci átlagárának változását mutatja be. A termésmennyiség alakulása nyomon követhető megyénként, majd 1959-től 2016-ig – az árváltozásokkal együtt – gyümölcsfajonként is.