Mezőgazdaság

Az agrárstatisztika a mezőgazdaság teljesítményének felmérését célozza. A növénytermesztéshez kapcsolódóan számba veszi a termőföld hasznosítását, árát, a megtermelt termékek értékesítését. Az állatállomány, valamint az állati termékek termelésének, értékesítésének adatait is magában foglalja. A mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásait jelentősen befolyásolja a termelés során használt technológia, így például a biogazdálkodásra, növényvédőszer-használatra vonatkozó adatokat is lefedi. Többévenként gazdaságszerkezeti adatgyűjtés is történik, amelynek során a gazdaságok számát, méretét, munkaerő-felhasználását írjuk össze. A mezőgazdasági folyamatok alakulását a Helyzetkép a mezőgazdaságról című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2022. I. negyedév

A mezőgazdasági termelői árak 2022 I. negyedévében 34%-kal emelkedtek, elsősorban a növényi termékek 38%-os drágulása következményeként. Az állatok és állati termékek ára 24%-kal nőtt. Bár a beruházások, illetve a termelőfelhasználás összetevői is jelentősen drágultak, a ráfordítási árak főként a műtrágyák (195%) és az ezek alapanyagául szolgáló földgáz árnövekedése miatt lettek 37%-kal magasabbak.

Fókuszban a megyék, 2021. I–IV. negyedév

2021 IV. negyedévében emelkedett a megyék többségében a 15-74 évesek foglalkoztatottsági rátája, a munkanélküliség pedig csökkent. A gazdasági növekedés egyik hajtómotorjának számító ipari termelés volumene 2021 folyamán Vas és Bács-Kiskun megye kivételével mindenütt bővült. A népességfogyás üteme Zala megye kivételével mindegyik megyében és a fővárosban is gyorsult. A Covid19-járvány hatása érezhető volt Budapest és a 19 megye társadalmi-gazdasági folyamatainak alakulásában.

Agrárcenzus-eredmények – Vidékfejlesztés

A gazdaságok 18%-a, mintegy 42 ezer részesült 2018 és 2020 között vidékfejlesztési támogatásban. Ezek a gazdaságok használták a mezőgazdasági terület 70, és tartották az állatállomány 72%-át. A tömegtakarmányt fogyasztó állatot tartók, a vegyesnövény- és a szántóföldinövény-termesztők jutottak leginkább vidékfejlesztési támogatáshoz. A Vidékfejlesztési Programban a 40 évesnél fiatalabb és a felsőfokú mezőgazdasági végzettségű gazdálkodók nagyobb arányban vettek részt.

Zöldgazdaság

A környezet védelme és az erőforrások hatékony felhasználása a fenntartható fejlődés egyik alappillére. A magyar gazdaság javuló tendenciát mutat az energiafelhasználásban, egységnyi energiával egyre nagyobb GDP-növekedést ér el. Az energiafogyasztásban a zöldenergia aránya 2020-ban a háztartásokban volt a legjelentősebb (22%), továbbá számottevőnek bizonyult a fa-, papír- és nyomdaiparban és az élelmiszeriparban. A környezetvédelmi ráfordítások túlnyomó többsége hulladékgazdálkodáshoz, szennyvízkezeléshez kapcsolódik.

Állatállomány, 2021. december 1.

2021. december 1-jén a szarvasmarhák száma 3,3, a sertéseké 4,4, a juhoké 6,0%-kal csökkent egy év alatt, viszont tyúkból az egy évvel korábbinál 11%-kal többet tartottak hazánkban. A felvásárolt vágómarha és vágósertés mennyisége emelkedett, a felvásárlási átlagár a marha esetében nőtt, a sertéseknél viszont csökkent. Az árak emelkedése mellett a kacsa- és libaállomány, valamint azok felvásárolt vágóállat-mennyisége a 2020. évi mélypont után jelentősen nőtt, a pulykáé viszont kevesebb lett.

Agrárcenzus-eredmények – Agrárdigitalizáció

A gazdaságok 38%-a használt valamilyen digitális eszközt 2020-ban; a gazdálkodók leginkább banki és e-kormányzattal kapcsolatos ügyeket intéztek elektronikusan – derül ki a 2020. évi Agárcenzusból. A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközöket 12%-uk használta, ezen belül a növényállapot-felmérésnek a legnagyobb az elterjedtsége: az összes gazdaság 5,6%-a alkalmazta. Szaktanácsadót a gazdaságok 15%-a vett igénybe, a termelők leggyakrabban növényvédelmi kérdésekben konzultáltak.

Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2021

Árpából történelmi rekordtermést, búzából pedig a megelőző évinél nagyobb mennyiséget takarítottak be 2021-ben. Napraforgóból a kissé nagyobb területről betakarított termés az előző évivel megegyező hozamot eredményezett. Repcéből mind a betakarított terület, mind a termés elmaradt az előző évitől. A nyári hőség az elmúlt három évtized legalacsonyabb kukoricaterméséhez vezetett. A felvásárlási árak minden főbb szántóföldi növény esetében jelentősen nőttek 2020-hoz képest.

A mezőgazdaság teljesítménye, 2021 (Mezőgazdasági számlarendszer, második becslés)

A mezőgazdaság kibocsátása 2021-ben elérte a 3378 milliárd forintot. A növénytermesztés 61, az állattenyésztés 32%-kal járult hozzá a teljesítményhez, előbbi kibocsátási értéke 19, utóbbié 8,5%-kal nőtt 2020-hoz képest. A bruttó hozzáadott érték volumene 5,3%-kal csökkent, folyó áron 14%-kal nagyobb volt az előző évinél. Hazánk 2021-ben 2,1%-kal részesedett az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából.

TÉR-KÉP, 2020

2020 elején megváltozott az életünk, márciusra hazánkat is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami nemcsak az ország térségeit, hanem a gazdaság területeit is eltérően érintette. A turizmus, vendéglátás szenvedte el a legnagyobb teljesítménykiesést. A 2020-ban létrehozott Közép-Duna Menti Kiemelt Térség társas vállalkozásainak tőkeellátottsága országos összehasonlításban is kedvező.

Agrárcenzus-eredmények – Mezőgazdasági munkaerő, generációváltás

2020-ban a tíz évvel korábbinál magasabb volt a gazdaságok irányítóinak átlagéletkora, 10%-uk 40 évesnél fiatalabb, és arányaiban többen rendelkeztek mezőgazdasági képzettséggel. Az egyéni gazdaságokban a gazdálkodó és az őt segítő családtagok által végzett munka mennyisége kissé csökkent, de így is meghaladta az összmunkaidő 80%-át. A hosszú távú jövőképpel rendelkező, főként fiatal gazdálkodók többsége a családon belül képzelte el gazdasága továbbélését, ha ő felhagyna a gazdálkodással.

Agrárcenzus-eredmények – Gazdaságtipológia

A 241 ezer hazai agrárgazdaság 40%-a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott. A kis gazdaságok visszaszorulásával a termelés koncentrálódott, a gazdaságok mérete nőtt. A standard termelési érték 45%-át az összes gazdaság mintegy 1%-át kitevő, legnagyobb méretű gazdaságok csoportja állítja elő. Az irányítók egytizede 40 év alatti volt, 28%-uk rendelkezett legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel. A gazdaságok 18%-a vett részt vidékfejlesztési programokban.

Agrárcenzus-eredmények – Földtulajdon, földbérlet

216 ezer gazdaság mintegy 4,9 millió hektáron gazdálkodott hazánkban 2020. június 1-jén. A mezőgazdasági terület 45%-át tulajdonosként, 50%-át bérlőként, 5%-át egyéb jogcímen (részes művelés, szívességi földhasználat) használták. A szántó esetében volt a legmagasabb (53%) a bérelt területek aránya. A gyümölcsöst és szőlőt művelő gazdaságok alapvetően saját ültetvényeiket gondozták. A földek 61%-át művelő egyéni gazdaságok által használt terület 68%-a saját tulajdonban volt.

Agrárcenzus-eredmények – Földhasználat, állattartás

Az agrárgazdaságok száma 2020. június 1-jén 241 ezer volt, 2010 óta 31%-kal csökkent, a mezőgazdasági területet használóké kevésbé, mint az állattartóké. A gabonafélék aránya a vetésszerkezetben kisebb, az ipari növényeké, a takarmánynövényeké és a zöldségféléké nagyobb lett. Az állatállomány mérete nem változott, ám a háztáji állattartás visszaszorulása miatt koncentrálódott.

Szőlőültetvények, 2020

Közel harmadával kevesebb, 62 ezer hektár volt 2020-ban az ország szőlőterülete 2001-hez képest. A területek csaknem felét érintő újratelepítéseknek köszönhetően a legtöbb borvidéki ültetvény alkalmas minőségi bor előállítására. A területek 70%-a 5 hektár feletti birtokokon koncentrálódik, ezeket a gazdaságok egytizede műveli. Ültetvényeink 70%-a fehér borszőlővel van telepítve, de a kékfrankos foglalja el a legnagyobb területet. 2015 óta jellemzően bővül a hazai borexport.

Termőföldárak és bérleti díjak, 2020

2020-ban az előző évit meghaladó ütemben, 8,2%-kal nőtt a mező- és erdőgazdasági területek ára. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 1,7 millió forint volt hektáronként. Az értékesített termőföldek területe tovább csökkent, 8,4%-kal maradt el az előző évitől. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb termőföldforgalom. A földbérleti díjak emelkedése nem állt meg: 2020-ban egy hektár szántó éves bérleti díja 64 400 forint volt, 7,3%-kal több a 2019. évinél.