Mezőgazdaság

Az agrárstatisztika a mezőgazdaság teljesítményének felmérését célozza. A növénytermesztéshez kapcsolódóan számba veszi a termőföld hasznosítását, árát, a megtermelt termékek értékesítését. Az állatállomány, valamint az állati termékek termelésének, értékesítésének adatait is magában foglalja. A mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásait jelentősen befolyásolja a termelés során használt technológia, így például a biogazdálkodásra, növényvédőszer-használatra vonatkozó adatokat is lefedi. Többévenként gazdaságszerkezeti adatgyűjtés is történik, amelynek során a gazdaságok számát, méretét, munkaerő-felhasználását írjuk össze. A mezőgazdasági folyamatok alakulását A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2019

Magyarországon 2019-ben a mezőgazdasági kibocsátás volumene 0,3%-kal mérséklődött 2018-hoz képest. A főbb szántóföldi kultúrák közül kukoricából és a legtöbb kalászosból az előző évinél több termett. A burgonya, a cukorrépa és az olajos magvúak (napraforgó, repce) betakarított területe és hozama csökkent. 2019. december 1-jén a szarvasmarhák egyedszáma nagyobb, a tyúkoké majdnem ugyanakkora, a juhoké, a sertéseké, a pulykáké és a víziszárnyasoké kisebb volt, mint az előző év azonos időpontjában.

Agrárcenzus – Hogyan változott a mezőgazdaság térképe?

2020. június 5-30. között van lehetőség az Agrárcenzus2020 kérdőívének az online kitöltésére. A pontos adatszolgáltatás fontos ahhoz, hogy hiteles képet kapjunk a magyar mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokról. Ezek az adatok nélkülözhetetlenek a hazai és az EU-s támogatáspolitika megtervezéséhez, ezek hatásainak méréséhez. Az előző összeírás eredményeit felhasználva készült interaktív felületen bemutatjuk, mi jellemezte a magyar gazdaságokat 2016-ban.
További információ az Agrárcenzus 2020 mezőgazdasági összeírásról

Jelentősen drágultak a gyümölcsök

2018 júliusa óta folyamatosan emelkednek a mezőgazdasági termelői árak. 2020 áprilisában kimagaslóan, 13%-kal drágultak a mezőgazdasági termékek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedést elsősorban a növényi termékek 16%-os áremelkedése okozta, de az élő állatok és állati termékek ára is 6,6%-kal lett magasabb. Jelentősen, 74%-kal emelkedett a gyümölcsök ára az – értékesítésben ebben az időszakban döntő súlyt képviselő – alma drágulása miatt.

Trendforduló a vágósertés felvásárlási árában

2020 áprilisában a vágósertés ára az előző havi rekordszinthez képest 5,3%-kal csökkent, ennek ellenére a 2019.áprilisit 21%-kal meghaladta. 2019 tavasza óta jellemzően emelkedett a vágósertés felvásárlási ára az afrikai sertéspestisjárvány miatt, de idén áprilisban már jelentkeztek a koronavírus-járvány miatti értékesítési problémák. Utóbbi miatt a vágókacsa felvásárlási ára is az egy évvel korábbihoz képest 7,3%-kal, 302 forintra csökkent, ennél legutóbb 2016 decemberében volt alacsonyabb.

A koronavírus-járvány lehetséges hatásai a mezőgazdasági idénymunkára

A koronavírus-járvány miatt a mezőgazdasági munkák elvégzése hazánkban is gondot jelenthet, mivel nehezebb időszaki alkalmazottakat találni, részben a bevezetett határlezárások miatt is. A legnagyobb mértékben a gyümölcs- és szőlőtermesztők, valamint a kertészetek foglalkoztatnak idénymunkásokat. Az egyes ágazatokban a munkacsúcs az év során más-más időszakban jelentkezik, így eltérő a gazdaságok kitettsége attól függően, hogy a korlátozó intézkedések hatása, az esetleges munkaerőhiány meddig tart.

Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2020 I. negyedév

A mezőgazdasági termelői árak 2020 I. negyedévében 6,2%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élő állatok és állati termékek drágulása (16%) jelentősebb volt, mint a növényi termékeké (1,2%). A gabonafélék, a burgonya és a zöldségféléké ára csökkent, a gyümölcsöké erőteljesen emelkedett. Az élő állatok ára 21, ezen belül a sertésé 50%-kal nőtt. A ráfordítási árak (0,4%) a termelői áraknál kevésbé emelkedtek, az agrárolló értéke 105,8% volt.

Tavaszi zsongás - A méhek napja, április 30.

A Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére 1994-től minden év április 30-án tartjuk a méhek napját. A méhek kiemelt szereplői a gyümölcstermesztésnek, a virágos növények legfontosabb megporzói – vigyázzunk rájuk! Tevékenységük során a nektárból mézet készítenek, propoliszt gyűjtenek, méhviaszt, méhpempőt és az orvoslásban használt méhmérget termelnek. A gazdálkodóknál tartott méhcsaládok száma Magyarországon az utóbbi években 800 ezer felett állandósult.

Állatállomány, 2019. december 1.

Hazánkban 2019. december 1-jén szarvasmarhából többet, tyúkból közel ugyanannyit, juhból és sertésből kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál. 2019-ben a felvásárolt vágómarha, vágótyúk, tehéntej és étkezési tyúktojás mennyisége meghaladta, a vágójuhé és vágósertésé nem érte el az előző évit. Az egyes élő állatok és állati termékek felvásárlási átlagára különbözőképpen változott 2018-hoz képest. A drágulás a vágósertésnél (22%), az árcsökkenés a vágókacsánál (–3,0%) volt a legnagyobb mértékű.

Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2019

A májusi csapadék jótékony hatást gyakorolt a kalászos gabonafélék terméseredményére, a nyár közepi aszály azonban kedvezőtlenül befolyásolta a legtöbb őszi betakarítású szántóföldi kultúra hozamát. A főbb zöldségfélékből az előző évinél kevesebb termett. Az alma és a meggy mennyisége nagymértékben csökkent a szélsőséges időjárási hatások és az előző évi kimagasló termés bázishatása miatt. Hazánk továbbra is a kukorica- és a napraforgó-termesztésben tölt be fontos szerepet az Európai Unióban.

A mezőgazdaság teljesítménye, 2019 (Mezőgazdasági számlarendszer, 2019 – második becslés)

Hazánkban a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron 2012 óta nő, 2019-ben elérte a 2789 milliárd forintot. A növénytermesztés 57, az állattenyésztés 36%-kal járult hozzá a teljesítményhez, előbbi termelési volumene kisebb, utóbbié nagyobb volt az előző évinél. A bruttó hozzáadott érték 3,0%-kal nőtt. Az agrárium élőmunka-felhasználása tovább zsugorodott. A magyar mezőgazdaság 2019-ben az előző évihez hasonlóan az Európai Unió agrárkibocsátásának megközelítőleg 2,0%-át adta.

Két év után újra nőtt a tehéntej felvásárolt mennyisége

Az étkezésünkben kiemelt szerepet betöltő tehéntejből 2019-ben 2,1%-kal többet vásároltak fel a gazdasági szervezetektől. Ezzel a volumen kétévnyi mérséklődést követően újra emelkedett, és az elmúlt évek legmagasabb szintjét érte el. A tej főbb beltartalmi jellemzői – fehérje és zsírtartalma – alig változtak. 2019-ben a fontosabb tejtermékekből a vaj kivételével többet gyártottak, mint egy évvel korábban, ezen belül az előállított tejszín, valamint a sajt és a túró együttes tömege nőtt jelentősebben.

Emelkedett a kibocsátási érték, A mezőgazdaság teljesítménye, 2019 (első becslés)

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 3,1%-kal nőtt 2019-ben. Ehhez a termelési volumen 0,7%-os csökkenése, valamint a termelői árak 3,8%-os emelkedése járult hozzá. A növénytermesztés volumene 2,3%-kal mérséklődött, az állattenyésztésé 1,7, a szolgáltatásoké 1,0%-kal nőtt. A gabonafélék, az élő állatok és a burgonya kivételével a mezőgazdasági termékek termelése stagnált vagy csökkent.

A fontosabb növények vetésterülete, 2019. június 1.

2019. június 1-jén az ország területének közel 79%-át kitevő termőterület nagysága 7 millió 319 ezer hektár volt, 36,5 ezer hektárral kisebb az egy évvel korábbinál. A szántók termelésből történő kivonása mellett a kisebb részesedésű konyhakertek területe is 15%-kal zsugorodott. A gyümölcsösök kiterjedése 449 hektárral nőtt, ennek több mint háromszorosa fordult termőre 2018-hoz képest. A vetésszerkezetben tovább erősödött a gabonafélék szerepe.

A mezőgazdaság teljesítménye, 2018

A mezőgazdaság kibocsátási volumene 2018-ban 3,1%-kal növekedett, a növénytermesztési termékek volumene 1,8, az állattenyésztésé 5,7%-kal haladta meg a 2017. évit. Az ipari növények és a kertészeti termékek kivételével minden termékcsoportban bővülés történt.

Gyümölcstermesztés Magyarországon

A grafikon a Magyarországon megtermelt főbb gyümölcsfajták termésmennyiségének, felvásárlási és piaci átlagárának változását mutatja be. A termésmennyiség alakulása nyomon követhető megyénként, majd 1959-től 2016-ig – az árváltozásokkal együtt – gyümölcsfajonként is.