Mezőgazdaság

Az agrárstatisztika a mezőgazdaság teljesítményének felmérését célozza. A növénytermesztéshez kapcsolódóan számba veszi a termőföld hasznosítását, árát, a megtermelt termékek értékesítését. Az állatállomány, valamint az állati termékek termelésének, értékesítésének adatait is magában foglalja. A mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásait jelentősen befolyásolja a termelés során használt technológia, így például a biogazdálkodásra, növényvédőszer-használatra vonatkozó adatokat is lefedi. Többévenként gazdaságszerkezeti adatgyűjtés is történik, amelynek során a gazdaságok számát, méretét, munkaerő-felhasználását írjuk össze. A mezőgazdasági folyamatok alakulását a Helyzetkép a mezőgazdaságról című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Június 29., Péter–Pál napja, az aratás kezdete

A néphagyomány szerint június 29-e Péter–Pál napja, az aratás kezdete, a búza e nap környékén válik vágáséretté. Magyarország Európa egyik éléskamrája, a belső szükségleteket bőven meghaladó mennyiségű termés jelentős része (a búzának jellemzően mintegy fele) külpiacokon kerül értékesítésre. A rendszerváltás utáni visszaesést követően dinamikusan emelkedtek a kalászos gabonák hazai termésátlagai, amit az is bizonyít, hogy az árpánál és a rozsnál a 10 legmagasabb fajlagos hozamú év mindegyike, a búzánál pedig hét év – közte a rekord, 2021 – 2010 utáni.

Méhek napja, április 30.

A méhek nemcsak a méztermelés céljából hasznosak, hanem a világ mezőgazdaságának nagy része is tőlük függ: beporzó tevékenységük kapcsán számos növény szaporodását befolyásolják. A méhek napját az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezésére 1994-től április 30-án tartják Magyarországon, mivel ez idő tájt teljesedik ki az élet a kaptárban. Az ENSZ 2018-tól május 20-át nyilvánította a méhek világnapjának, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a méhészet fontosságára. Étkezési célú felhasználása mellett a méz az egyik legrégebbi természetes gyógyhatású termék, a mai tudásunk szerint közel 70-féle gyógyhatással bír.

Helyzetkép, 2024 - Mezőgazdaság

Az előzetes adatok szerint 2024-ben a magyar mezőgazdaság a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez az uniós átlagnál (1,6%) nagyobb mértékben, 2,8%-kal járult hozzá. 2,2 millió hektáron összesen 12,6 millió tonna gabonát takarítottak be, 16%-kal kevesebbet, mint 2023-ban. Napraforgóból 1,8 millió tonna termett, amellyel hazánk az Európai Unió legnagyobb napraforgótermelője lett.

Fókuszban a vármegyék, 2024. I–IV. negyedév

2024 IV. negyedévében 23 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben a munkanélküliek száma 1,6 ezer fővel csökkent. 2024-ben a nettó átlagkereset 13,2%-kal emelkedett. A 9,1%-kal kevesebb születés és 0,5%-kal kevesebb halálozás eredőjeként a természetes fogyás 16%-kal meghaladta a 2023-ast. Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,3%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom országosan 2,6%-kal bővült.

Állatállomány, 2024. december 1.

A mezőgazdasági haszonállatok közül Magyarországon 2024 decemberében az egy évvel korábbinál több sertést és tyúkot, ugyanakkor kevesebb juhot és majdnem ugyanannyi szarvasmarhát tartottak. Összesen közel 4,9 millió sertést vágtak le 2024-ben, ami 311 ezer darabos (6,8%-os) növekedést jelent az előző évhez képest. 2024 év végén Magyarország 1,2, illetve 2,1%-kal részesedett az Európai Unió szarvasmarha- és sertésállományából.

A mezőgazdaság teljesítménye (Mezőgazdasági számlarendszer, 2024, második becslés)

A mezőgazdaság kibocsátása 2024-ben meghaladta a 4,1 ezer milliárd forintot, ami 6,1%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A szűkülést a teljes termelési volumen 3,7 és az árszínvonal 2,4%-os mérséklődése eredményezte. A növénytermesztés volumene 9,9%-kal kisebb, az állattenyésztésé 4,9%-kal nagyobb lett. Hazánk 2,0%-kal részesedett az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából 2024-ben. Több szántóföldi növény nagymértékű volumencsökkenése az előző év magas bázisával és a klímaváltozás okozta nehezítő tényezőkkel hozható összefüggésbe.

Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2024

A hazai termelők 2024-ben búzából és kukoricából egyaránt 5,3 millió tonnát takarítottak be, előbbi 10, utóbbi 16%-kal maradt el a 2023. évitől. Az Európai Unió országai közül Magyarországon termett a legtöbb napraforgó, összesen 1,8 millió tonna. A burgonya hektáronkénti termésátlaga magyarországi rekordszintre (26,4 tonna), a búza hozama (5,8 tonna hektáronként) az utóbbi mintegy száz év második legmagasabb értékére nőtt.

TÉR-KÉP, 2023 – Kiemelt térség – Tokaji borvidék

A TÉR-KÉP, 2023 kiadvány kiemelt térségként a Tokaji borvidéket mutatja be. A 27 települést magába foglaló kultúrtáj a 22 borvidékünk közül a 4. legnagyobb, ezzel itt található Magyarország szőlőtermő területeinek 7%-a. A borvidéken 2023 végén tízezer lakosra 43 termelői borkimérés jutott, míg országosan mindössze 2. A térség turisztikai vonzerejét mutatja, hogy népességarányosan a hazai átlagnál (47) lényegesen magasabb volt a vendéglátóhelyek száma (78 vendéglátóhely/tízezer lakos). A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2023.

TÉR-KÉP, 2023

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

Magyarország számokban, 2023

Magyarország népessége 2024. január 1-jén 9 millió 585 ezer fő volt, amelynek közel 18%-a a fővárosban, csaknem 53%-a a többi városban, 30%-a a községekben élt. 2023-ban hazánk termék-külkereskedelmi aktívuma 2016 utáni legmagasabb értékét (9,0 milliárd euró) érte el, miközben a szolgáltatások többlete is mindenkori rekordszintre (11,0 milliárd euró) növekedett. A főbb szántóföldi növények termésmennyisége és termésátlaga egyaránt emelkedett, az árpa hozama (2,2 millió tonna) korábban nem tapasztalt értékre nőtt.

8,0%-kal elmaradt a mezőgazdasági kibocsátási érték az előző évitől, A mezőgazdaság teljesítménye, 2024 (első becslés)

2024-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátása 4,0 ezer milliárd forint felett alakult, az előző évitől 8,0%-kal maradt el. A mérséklődéshez a teljes termelési volumen 4,4 és az árszínvonal 3,8%-os együttes szűkülése vezetett. A növénytermesztés volumene 11%-kal kisebb, az állattenyésztésé 4,9%-kal nagyobb volt. A termelés mérséklődése szinte minden termékcsoportot érintett, kivéve a burgonyát, az élő állatokat és az állati termékeket. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a csapadékhiányos időjárás és a nyári aszály miatt lett kisebb, ezek a tényezők hátráltatták a növénytermesztést. Az állattenyésztés bővülő volumene nem kompenzálta az ágazat mérséklődő termelőiár-színvonalának hatását.

Termőföldárak és bérleti díjak, 2023

2023-ban kismértékben lassult a termőföldárak emelkedésének üteme. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 7,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb művelési ág, a szántó hektáronkénti átlagára 11%-kal, 2,3 millió forintra nőtt. A földbérleti díjak emelkedésének mértéke jelentősen elmaradt az előző évekétől: 2023-ban egy hektár szántót az előző évinél 1,4%-kal magasabb áron, 82 700 forintért lehetett bérbe venni.

Agrárium, 2023, végleges adatok

2023. június 1-jén az országban 198 ezer gazdaság működött, ami 2020-hoz képest 18%-os csökkenést jelent. A 2023-ban végrehajtott mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás végleges adatai alapján elsősorban a kisméretű, kevesebb termelési értéket előállító gazdaságok fejezték be tevékenységüket. Ezzel párhuzamosan nőttek az átlagos birtokméretek, a növénytermesztés dominanciája pedig tovább erősödött.

A fontosabb növények vetésterülete, 2024. június 1.

2024. június 1-jén az ország mezőgazdasági területének nagysága mintegy 5,1 millió hektár volt, ennek 81%-a szántóként, 16%-a gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület 2,8%-át borították. A vetésszerkezetben a gabonafélék és az olajos magvú növények szerepe a meghatározó. A zöldségfélék közül a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete volt a legnagyobb. Jelentősen növekedett a nagyrészt gyógy-, aroma- és illóolajnövényként termesztett édeskömény területe.

Magyar statisztikai évkönyv, 2023

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

Magyarország, 2023

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.

Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2023

A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16%-kal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28%-kal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12%-kal nőtt. A ráfordítási árak 1,1%-os mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5%-os csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10%-kal emelkedett. Az agrárolló értéke 85%-os volt.