Mezőgazdaság

Az agrárstatisztika a mezőgazdaság teljesítményének felmérését célozza. A növénytermesztéshez kapcsolódóan számba veszi a termőföld hasznosítását, árát, a megtermelt termékek értékesítését. Az állatállomány, valamint az állati termékek termelésének, értékesítésének adatait is magában foglalja. A mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásait jelentősen befolyásolja a termelés során használt technológia, így például a biogazdálkodásra, növényvédőszer-használatra vonatkozó adatokat is lefedi. Többévenként gazdaságszerkezeti adatgyűjtés is történik, amelynek során a gazdaságok számát, méretét, munkaerő-felhasználását írjuk össze. A mezőgazdasági folyamatok alakulását a Helyzetkép a mezőgazdaságról című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2020. I–III. negyedév

A mezőgazdasági termelői árak 2020 I–III. negyedévében 7,3%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek áremelkedése (9,0%) jóval meghaladta az élő állatok és állati termékekét (4,6%). Az élénk kereslet és a gyengébb termésmennyiség a gyümölcsárakat 38%-kal emelte. Ugyanakkor a sertésárak a járvány okozta keresletcsökkenés miatt 2020 márciusa óta esnek.

A hazai mezőgazdaság teljesítménye 2019-ben (Mezőgazdasági számlarendszer, 2019)

Hazánkban a mezőgazdaság kibocsátása és bruttó hozzáadott értéke folyó áron 2012 óta nő. 2019-ben a kibocsátás meghaladta a 2,8 ezer milliárd, a bruttó hozzáadott érték pedig megközelítette az 1,2 ezer milliárd forintot. A kibocsátás volumene 0,4%-kal több volt az egy évvel korábbinál, a növekedéshez a gabonafélék járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Az agrárium élőmunka-felhasználása tovább csökkent. 2019-ben az uniós agrárkibocsátás 1,9, ezen belül a növényi termékek 2,1%-át adta hazánk.

Minden nap egy alma, az orvost távol tartja

Hazánkban a kertészeti termelésben és a gyümölcsfogyasztásban első számú alma betakarítása és felvásárlása az őszi hónapokra koncentrálódik. Mivel a szüret után akár 6–8 hónapig fogyasztható, így az egyik legfontosabb téli vitaminforrásunk. Magyarországon 2000–2019 között évente átlagosan 543 ezer tonna almát szüreteltek, ami az összes gyümölcstermés 68%-át adta. A legtöbb alma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében terem. Fogyasztása fő termőhelye vonzáskörzetében nagyobb, mint az ország többi részén.

Termőföldárak és bérleti díjak, 2019

2019-ben hazánkban 69 ezer hektár termőföld cserélt gazdát, 3,7%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Az értékesített mező- és erdőgazdasági terület közel háromnegyede szántó volt. A termőföldárak növekedési üteme (5,4%) lassult. A szántó hektáronkénti átlagára egy év alatt 6,4%-kal 1 581 500 forintra nőtt. A földbérleti díjak emelkedése minden művelési ágban meghaladta az előző évit. 2019-ben egy hektár szántót az előző évinél 7,7%-kal nagyobb összegért, átlagosan 60 000 forintért lehetett bérbe venni.

Augusztusban tovább gyorsult a mezőgazdasági termelői árak növekedése

A növényi termékek 13%-os drágulása miatt gyorsult a mezőgazdasági termelői árak emelkedése, amelyek így összességében augusztusban 6,7%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Kiemelkedő mértékben drágultak (46%) a gyümölcsök, főleg az ebben az időszakban jelentős súlyt képviselő őszibarack és szilva miatt. Az élő állatok és állati termékek ugyanakkor átlagosan 3,9%-kal olcsóbbak lettek, mivel a járvány által megváltozott piaci helyzet következtében a vágósertés felvásárlási ára csökkent.

A hazai borok iránt egyre nagyobb a kereslet külföldön is

A borászok hazánkban 2015 és 2019 között évente átlagosan 3,2 millió hektoliternyi egyszer fejtett hordós bort állítottak elő. A termelés nagyobb részét (2,8 millió hl) értékesítették, ennek közel harmadát külföldi vevők vásárolták meg. Az elmúlt években az exportkereslet egyre nagyobb tételt jelent, de számottevő hányadot (11%) képvisel a saját fogyasztás is. 2015–2019 átlagában 494 ezer tonna szőlőt szüreteltek, amelynek túlnyomó részét a borszőlő tette ki.

Az ökológiai gazdálkodás szerepe egyre nagyobb az agráriumban

Napjainkban a klímaváltozás, az iparszerű mezőgazdasági termelés kedvezőtlen hatásai és az egészségügyi kockázatok növekedése miatt a gazdálkodás és a fogyasztás terén egyre fontosabb a fenntarthatóság és a környezettudatosság. Hazánkban 2019-ben 5136 mezőgazdasági termelő foglalkozott biogazdálkodással, 2,6-szor több, mint 2015-ben. A Vidékfejlesztési Program támogatásai révén az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága az elmúlt évtized végére elérte a 300 ezer hektárt.

Élelmiszer-kínálat, 2018

Magyarországon a lakosság számára rendelkezésre álló összes élelmiszer mennyisége 2018-ban 2,2%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva és 9,1%-kal múlta felül a tíz évvel korábbit. Ezt megelőzően 2000-ben volt nagyobb az egy főre jutó felhasználás. Az élelmiszer-kínálat szerkezete a korábbi évekhez képest lényegesen nem módosult, a fogyasztás háromtizedét zöldségek, gyümölcsök és egyéb növényi eredetű élelmiszerek, egynegyedét hús- és gabonafélék, szintén közel egynegyedét tej és tejtermékek adták.

Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2019

Magyarországon 2019-ben a mezőgazdasági kibocsátás volumene 0,3%-kal mérséklődött 2018-hoz képest. A főbb szántóföldi kultúrák közül kukoricából és a legtöbb kalászosból az előző évinél több termett. A burgonya, a cukorrépa és az olajos magvúak (napraforgó, repce) betakarított területe és hozama csökkent. 2019. december 1-jén a szarvasmarhák egyedszáma nagyobb, a tyúkoké majdnem ugyanakkora, a juhoké, a sertéseké, a pulykáké és a víziszárnyasoké kisebb volt, mint az előző év azonos időpontjában.

A koronavírus-járvány lehetséges hatásai a mezőgazdasági idénymunkára

A koronavírus-járvány miatt a mezőgazdasági munkák elvégzése hazánkban is gondot jelenthet, mivel nehezebb időszaki alkalmazottakat találni, részben a bevezetett határlezárások miatt is. A legnagyobb mértékben a gyümölcs- és szőlőtermesztők, valamint a kertészetek foglalkoztatnak idénymunkásokat. Az egyes ágazatokban a munkacsúcs az év során más-más időszakban jelentkezik, így eltérő a gazdaságok kitettsége attól függően, hogy a korlátozó intézkedések hatása, az esetleges munkaerőhiány meddig tart.

Tavaszi zsongás - A méhek napja, április 30.

A Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére 1994-től minden év április 30-án tartjuk a méhek napját. A méhek kiemelt szereplői a gyümölcstermesztésnek, a virágos növények legfontosabb megporzói – vigyázzunk rájuk! Tevékenységük során a nektárból mézet készítenek, propoliszt gyűjtenek, méhviaszt, méhpempőt és az orvoslásban használt méhmérget termelnek. A gazdálkodóknál tartott méhcsaládok száma Magyarországon az utóbbi években 800 ezer felett állandósult.

Állatállomány, 2019. december 1.

Hazánkban 2019. december 1-jén szarvasmarhából többet, tyúkból közel ugyanannyit, juhból és sertésből kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál. 2019-ben a felvásárolt vágómarha, vágótyúk, tehéntej és étkezési tyúktojás mennyisége meghaladta, a vágójuhé és vágósertésé nem érte el az előző évit. Az egyes élő állatok és állati termékek felvásárlási átlagára különbözőképpen változott 2018-hoz képest. A drágulás a vágósertésnél (22%), az árcsökkenés a vágókacsánál (–3,0%) volt a legnagyobb mértékű.

Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2019

A májusi csapadék jótékony hatást gyakorolt a kalászos gabonafélék terméseredményére, a nyár közepi aszály azonban kedvezőtlenül befolyásolta a legtöbb őszi betakarítású szántóföldi kultúra hozamát. A főbb zöldségfélékből az előző évinél kevesebb termett. Az alma és a meggy mennyisége nagymértékben csökkent a szélsőséges időjárási hatások és az előző évi kimagasló termés bázishatása miatt. Hazánk továbbra is a kukorica- és a napraforgó-termesztésben tölt be fontos szerepet az Európai Unióban.

Két év után újra nőtt a tehéntej felvásárolt mennyisége

Az étkezésünkben kiemelt szerepet betöltő tehéntejből 2019-ben 2,1%-kal többet vásároltak fel a gazdasági szervezetektől. Ezzel a volumen kétévnyi mérséklődést követően újra emelkedett, és az elmúlt évek legmagasabb szintjét érte el. A tej főbb beltartalmi jellemzői – fehérje és zsírtartalma – alig változtak. 2019-ben a fontosabb tejtermékekből a vaj kivételével többet gyártottak, mint egy évvel korábban, ezen belül az előállított tejszín, valamint a sajt és a túró együttes tömege nőtt jelentősebben.

Gyümölcstermesztés Magyarországon

A grafikon a Magyarországon megtermelt főbb gyümölcsfajták termésmennyiségének, felvásárlási és piaci átlagárának változását mutatja be. A termésmennyiség alakulása nyomon követhető megyénként, majd 1959-től 2016-ig – az árváltozásokkal együtt – gyümölcsfajonként is.