Mezőgazdaság

Az agrárstatisztika a mezőgazdaság teljesítményének felmérését célozza. A növénytermesztéshez kapcsolódóan számba veszi a termőföld hasznosítását, árát, a megtermelt termékek értékesítését. Az állatállomány, valamint az állati termékek termelésének, értékesítésének adatait is magában foglalja. A mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásait jelentősen befolyásolja a termelés során használt technológia, így például a biogazdálkodásra, növényvédőszer-használatra vonatkozó adatokat is lefedi. Többévenként gazdaságszerkezeti adatgyűjtés is történik, amelynek során a gazdaságok számát, méretét, munkaerő-felhasználását írjuk össze. A mezőgazdasági folyamatok alakulását a Helyzetkép a mezőgazdaságról című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

A búza és a kukorica ára csúcsokat döntött

A mezőgazdasági termelői árak január–áprilisi emelkedése utoljára 2013-ban volt nagyobb (16%) az ideinél (13%). A növényi termékek január–áprilisban 24%-kal drágultak, ezen belül az élénk nemzetközi kereslet jelentősen emelte az olajos növények (40%), a kukorica (37%) és a búza (34%) árát. Az állatok és állati termékek ára mérséklődött (–6,1%), a sertésárak egyéves csökkenő trendje azonban márciusban megfordult, de még áprilisban sem érte el az előző év azonos időszakának szintjét.

Közel egy éves csökkenés után március óta emelkedik a vágósertés ára

A vágósertés árának a járvány miatti értékesítési problémák hatására kialakult, közel egy évig tartó csökkenése márciusban növekedésbe fordult. A 2021. áprilisi, 424 forintos ár az előző év márciusi csúcsnál 22%-kal alacsonyabb volt, a 2021. februári mélypontnál azonban 23%-kal magasabb. Áprilisban az előző év azonos időszakihoz képest jelentősen drágult a vágójuh (27%), a liba (33%) és a méz (45%), a fogyasztásban nagy súlyt képviselő vágócsirke ára pedig 9,0%-kal lett nagyobb.

Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2020

Magyarországon 2020-ban a mezőgazdasági kibocsátás volumene 2,2%-kal mérséklődött 2019-hez képest. A főbb szántóföldi növények közül árpából és kukoricából az előző évinél több, napraforgóból és repcéből kevesebb termett. December 1-jén a szarvasmarhák, a sertések és a tyúkok egyedszáma nagyobb, a juhoké kisebb volt, mint az előző év azonos időpontjában. Az agrárium éves munkaerő-ráfordítása 5,9%-kal csökkent. Kukoricatermesztésben hazánk az uniós országok élmezőnyébe tartozik.

Növényvédőszer-felhasználás, 2019

A gyomok, a kórokozók és a kártevők elleni védekezéshez, a megfelelő mennyiségű és minőségű termés eléréséhez a mezőgazdaságban növényvédő szerek használata szükséges. Hazánkban a mezőgazdaság folyó termelőfelhasználásán belül a növényvédőszer-felhasználás 7,7%-kal részesedett 2019-ben. Az értékesített 26 783 tonna növényvédő szer 33%-a gyomirtó, 19%-a gombaölő, 18%-a rovarölő, 30%-a egyéb szer volt. Egy hektár mezőgazdasági területre 1,5 kilogramm hatóanyag jutott átlagosan.

Agrárcenzus 2020, előzetes adatok

A Központi Statisztikai Hivatal európai uniós és hazai jogszabályi felhatalmazás alapján 2020-ban teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre, „Agrárcenzus 2020” elnevezéssel. Az összeírás részletes adatokat szolgáltat a magyar agrárium helyzetéről, elősegítve többek között az ágazatot érintő döntések megalapozását. Az agrárcenzus adataiból készülő kiadványsorozat első elemzése 234 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság adatai alapján mutatja be az adatgyűjtés főbb előzetes eredményeit.

Állatállomány, 2020. december 1.

Hazánkban 2020. december 1-jén sertésből 8,2%-kal, szarvasmarhából és tyúkból egyaránt 2,6%-kal többet, juhból tizedével kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál. A felvásárolt vágómarha és vágósertés mennyisége nem változott, a vágótyúké, a tejé és a tojásé viszont emelkedett. A szarvasmarha felvásárlási ára 3,7%-kal nőtt, a sertésé és a tyúké enyhén csökkent. A juhok állománya és felvásárolt mennyisége is több mint tizedével kevesebb lett, ára viszont közel 15%-kal magasabb volt.

TÉR-KÉP, 2019

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.

A mezőgazdaság teljesítménye, 2020 (Mezőgazdasági számlarendszer, 2020 – második becslés)

A hazai mezőgazdaság kibocsátása 2020-ban elérte a 2973 milliárd forintot. A növénytermesztés 58, az állattenyésztés 34%-kal járult hozzá a teljesítményhez, előbbi volumene 3,3, utóbbié 1,3%-kal mérséklődött 2019-hez képest. A bruttó hozzáadott érték előző évi áron 6,6%-kal csökkent, folyó áron 9,9%-kal nagyobb az előző évinél. Előzetes adatok szerint a teljes mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág 3,5%-kal járult hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP).

2020-ban hazánk kis részét érintette az aszály

2000 óta csupán 5 esztendő akadt, amikor nem volt aszály Magyarországon. Ugyanakkor ez alatt a két évtized alatt 6 évben érte el az aszállyal érintett területek aránya a 80%-ot. 2017 és 2019 között különösen csapadékhiányos évek voltak. 2020 tavaszán szintén szárazság uralkodott, ám a nyári hónapokban lehullott, átlagosnál több csapadék a későbbiekben jobbára pótolta a vízhiányt. 2020-ban összességében 310 ezer hektáron jelentkezett aszály, így az aszállyal érintett területek aránya 3,3% volt.

Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2020

2020-ban a tavaszi aszály és a betakarításkor lehullott nagy mennyiségű csapadék sem vetette vissza a szántóföldi növénykultúrák többségének hektáronkénti hozamait hazánkban. Az árpa és a kukorica termésátlaga rekordközeli volt, de a búzáé és a burgonyáé is meghaladta az előző évit. Napraforgóból és repcéből egységnyi területről ugyanakkora magmennyiséget gyűjtöttek be. Hazánk változatlanul a kukorica- és a napraforgó-termesztésben tölt be fontos szerepet az Európai Unióban.

2020-ban tovább nőtt a felvásárolt tehéntej mennyisége

A tehéntej felvásárlásával, feldolgozásával foglalkozó gazdasági szervezetek 2020-ban mintegy 1,6 millió tonna tejet vettek át feldolgozásra vagy továbbértékesítésre a mezőgazdasági termelőktől, 2,7%-kal többet, mint az előző évben. A felvásárolt tejmennyiség minden hónapban felülmúlta az előző év azonos időszakit. A fontosabb tehéntejalapú termékekből a 2019. évinél nagyobb mennyiséget gyártottak, ezen belül az előállított tejszín és vaj együttes tömege nőtt jelentősebben.

Termőföldárak és bérleti díjak, 2019

2019-ben hazánkban 69 ezer hektár termőföld cserélt gazdát, 3,7%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Az értékesített mező- és erdőgazdasági terület közel háromnegyede szántó volt. A termőföldárak növekedési üteme (5,4%) lassult. A szántó hektáronkénti átlagára egy év alatt 6,4%-kal 1 581 500 forintra nőtt. A földbérleti díjak emelkedése minden művelési ágban meghaladta az előző évit. 2019-ben egy hektár szántót az előző évinél 7,7%-kal nagyobb összegért, átlagosan 60 000 forintért lehetett bérbe venni.

Az ökológiai gazdálkodás szerepe egyre nagyobb az agráriumban

Napjainkban a klímaváltozás, az iparszerű mezőgazdasági termelés kedvezőtlen hatásai és az egészségügyi kockázatok növekedése miatt a gazdálkodás és a fogyasztás terén egyre fontosabb a fenntarthatóság és a környezettudatosság. Hazánkban 2019-ben 5136 mezőgazdasági termelő foglalkozott biogazdálkodással, 2,6-szor több, mint 2015-ben. A Vidékfejlesztési Program támogatásai révén az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága az elmúlt évtized végére elérte a 300 ezer hektárt.

A koronavírus-járvány lehetséges hatásai a mezőgazdasági idénymunkára

A koronavírus-járvány miatt a mezőgazdasági munkák elvégzése hazánkban is gondot jelenthet, mivel nehezebb időszaki alkalmazottakat találni, részben a bevezetett határlezárások miatt is. A legnagyobb mértékben a gyümölcs- és szőlőtermesztők, valamint a kertészetek foglalkoztatnak idénymunkásokat. Az egyes ágazatokban a munkacsúcs az év során más-más időszakban jelentkezik, így eltérő a gazdaságok kitettsége attól függően, hogy a korlátozó intézkedések hatása, az esetleges munkaerőhiány meddig tart.