Mezőgazdaság

Az agrárstatisztika a mezőgazdaság teljesítményének felmérését célozza. A növénytermesztéshez kapcsolódóan számba veszi a termőföld hasznosítását, árát, a megtermelt termékek értékesítését. Az állatállomány, valamint az állati termékek termelésének, értékesítésének adatait is magában foglalja. A mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásait jelentősen befolyásolja a termelés során használt technológia, így például a biogazdálkodásra, növényvédőszer-használatra vonatkozó adatokat is lefedi. Többévenként gazdaságszerkezeti adatgyűjtés is történik, amelynek során a gazdaságok számát, méretét, munkaerő-felhasználását írjuk össze. A mezőgazdasági folyamatok alakulását a Helyzetkép a mezőgazdaságról című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

A hazai mezőgazdaság teljesítménye 2020-ban (Mezőgazdasági számlarendszer, 2020)

Hazánkban a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron 2012, bruttó hozzáadott értéke 2013 óta növekszik. 2020-ban a kibocsátás meghaladta a 2,9 ezer milliárd forintot, ami 4,6%-kal több az egy évvel korábbinál. A bővüléshez leginkább a szemes kukorica és a tejtermelés járult hozzá. Magyarország az uniós agrárkibocsátás 2,1, ezen belül a növényi termékek 2,3%-át adta. A hazai termelési támogatások nettó összege 603 milliárd forint volt, ami 44 milliárddal több az előző évinél.

Fókuszban a megyék, 2021. I. félév

A kiadvány negyedévente áttekintést nyújt Budapest, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról. 2021-ben számos folyamatra hatással volt a koronavírus okozta járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések, ezért az ezekkel összefüggő változásokat is bemutatjuk. A folyamatok alakulását és a térségek közötti különbségeket térképekkel és több száz interaktív grafikonnal szemléltetjük, a megértést rövid, lényegre törő magyarázatokkal és részletes táblázatokkal segítjük.

A búza és az árpa termésátlaga soha nem volt ilyen magas

7,4 millió tonna kalászos gabona termett 2021-ben közel 1,3 millió hektáron. Az előzetes adatok szerint az összes termés 71%-át adó búza mennyisége 3,8, az árpáé 14%-kal nagyobb volt az előző évinél. Az előbbieknél jóval kisebb területen termesztett rozsból 3,0, tritikáléból 9,6, zabból 14%-kal kevesebbet takarítottak be, mint 2020-ban. A hektáronkénti hozamok a rozs kivételével nőttek, a búza és az árpa átlagtermése (6,0, illetve 6,4 tonna/hektár) rekordszintre emelkedett.

A fontosabb növények vetésterülete, 2021. június 1.

2021. június 1-jén az ország mezőgazdasági területének nagysága 5 millió 47 ezer hektár volt. Ennek 82%-a szántóként, 15%-a gyepként hasznosult, a szőlők és gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület mintegy 3%-át borították. A vetésszerkezetben a gabonafélék és az olajnövények szerepe a meghatározó. A zöldségfélék közül a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete volt a legnagyobb. 2020-ban mintegy 2 ezer hektár mezőgazdasági területen folyt fólia és üvegház alatti növénytermesztés.

Június 1-jére a szarvasmarhák száma megközelítette a juhokét

Hazánkban 2021. június 1-jén szarvasmarhából és tyúkból többet, sertésből és juhból kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál. Az előzetes adatok szerint a szarvasmarha-állomány egy év alatt kismértékben (0,7%-kal) gyarapodott, a növekmény fele tehén volt. Tyúkból 4,2%-kal többet gondoztak, a tojók száma viszont alig (0,5%-kal) változott. A sertések száma 1,1, ezen belül az anyakocáké 2,3%-kal lett kevesebb. A juhállomány 2,2%-os csökkenését az anyajuhok számának visszaesése okozta.

2020-ban megtorpant a biogazdálkodásra történő átállás

Hazánkban 2015 és 2019 között gyors ütemben emelkedett a biogazdálkodással foglalkozók száma. Ez a folyamat 2020-ban megállt, de ebben az évben így is a 2005. évinél háromszor több, összesen 5128 gazdálkodó folytatott organikus szemléletű agrártermelést. Az elmúlt évtized második felében a támogatások révén az ökológiai módon művelt mezőgazdasági terület nőtt, 2020-ban viszont közel 2 ezer hektárral, 301 ezer hektárra mérséklődött, az átállási területek méretének csökkenése miatt.

Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2020

Magyarországon 2020-ban a mezőgazdasági kibocsátás volumene 2,2%-kal mérséklődött 2019-hez képest. A főbb szántóföldi növények közül árpából és kukoricából az előző évinél több, napraforgóból és repcéből kevesebb termett. December 1-jén a szarvasmarhák, a sertések és a tyúkok egyedszáma nagyobb, a juhoké kisebb volt, mint az előző év azonos időpontjában. Az agrárium éves munkaerő-ráfordítása 5,9%-kal csökkent. Kukoricatermesztésben hazánk az uniós országok élmezőnyébe tartozik.

Agrárcenzus 2020, előzetes adatok

A Központi Statisztikai Hivatal európai uniós és hazai jogszabályi felhatalmazás alapján 2020-ban teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre, „Agrárcenzus 2020” elnevezéssel. Az összeírás részletes adatokat szolgáltat a magyar agrárium helyzetéről, elősegítve többek között az ágazatot érintő döntések megalapozását. Az agrárcenzus adataiból készülő kiadványsorozat első elemzése 234 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság adatai alapján mutatja be az adatgyűjtés főbb előzetes eredményeit.

2020-ban hazánk kis részét érintette az aszály

2000 óta csupán 5 esztendő akadt, amikor nem volt aszály Magyarországon. Ugyanakkor ez alatt a két évtized alatt 6 évben érte el az aszállyal érintett területek aránya a 80%-ot. 2017 és 2019 között különösen csapadékhiányos évek voltak. 2020 tavaszán szintén szárazság uralkodott, ám a nyári hónapokban lehullott, átlagosnál több csapadék a későbbiekben jobbára pótolta a vízhiányt. 2020-ban összességében 310 ezer hektáron jelentkezett aszály, így az aszállyal érintett területek aránya 3,3% volt.