Fogyatékosság, korlátozottság

A fogyatékosság és a hosszantartó egészségi problémák jelentősen befolyásolhatják az életminőséget, a társadalmi életben való részvétel lehetőségét, valamint hatással lehetnek a jogképességre is. A fogyatékosság statisztikája a fogyatékossággal élő emberek demográfiai, társadalmi jellemzőit és helyzetét írja le. A korlátozottság statisztikai fogalma arra vonatkozik, hogy az érintettek milyen nehézségeket tapasztalnak meg mindennapi életük során az egészségi állapotuk, fogyatékosságuk miatt (egy betegség, fogyatékosság miatt megtapasztalt nehézség függ a kapott egészségügyi ellátástól, az igénybe vehető segédeszközöktől és a környezet támogatásától is). Tartós betegségnek a legalább fél évig fennálló egészségi problémát tekintjük. A fogyatékossággal, korlátozottsággal, tartós betegséggel élő személyek helyzetéről, életkörülményeiről a legátfogóbb információk a népszámlálásokból származnak.

Ajánló

Fogyatékosság és egészségi okból fakadó korlátozottság

Az elmúlt közel tizenöt évben némi csökkenést mutatott azok aránya, akik korlátozottnak érezték magukat a mindennapi tevékenységeik elvégzésében egészségi állapotuk miatt. 2024-ben a lakosság valamivel több mint egyötöde volt érintett. Azokon a településeken, ahol magasabb az idősek aránya – például az idősek számára fenntartott intézmények jelenléte miatt – a korlátozottak aránya is magasabb. Ezzel szemben alacsonyabb a korlátozott népesség aránya a fővárosi és nagyvárosi agglomerációkban, ahol nagyobb arányban élnek fiatalabbak.

Helyzetkép, 2024 - Támogatások és segélyek

Magyarországon az elmúlt öt évben a családpolitikai célú juttatások (a közvetlen és a közvetett együtt) meghaladták a GDP 4%-át. 2024-ben a közvetlen családtámogatási ellátások közül családi pótlékban 1 millió 50 ezer család részesült. 858 ezren kaptak települési támogatást, összesen 25,3 milliárd forintot fordítottak segélyezésre az önkormányzatok, ez éves átlagban közel 29 500 forintot jelentett egy főnek. Családi adókedvezményt közel 1 millió szülő vett igénybe összesen 360 milliárd forintot meghaladó összegben.

Helyzetkép, 2024 - Szociális védelem

Az alanyi jogon járó családi pótlékot több mint 1 millióan vették igénybe 2024-ben. A családtámogatási ellátások közül egyre nagyobb a gyed szerepe, köszönhetően annak is, hogy a gyed melletti munkavégzés lehetősége kiteljesedett. Közel 70 ezer gyermeket tartottak nyilván veszélyeztetettként, közülük a gyámhatóságok 31 ezer kiskorút vettek védelembe, amely az elmúlt 10 év legmagasabb értéke. Az intézményi ellátásról a nevelőszülői elhelyezésre került a hangsúly, amelyben jelentősen megnőtt az egyházak szerepe.

A fogyatékossággal élő emberek világnapja, 2024. december 3.

Az ENSZ kezdeményezésére 1992 óta minden évben december 3-án tartják a fogyatékossággal élők világnapját. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint ma a világ népességének 16%-a, 1,3 milliárd ember él jelentős fogyatékossággal. Számuk növekszik, ami összefügg a nem fertőző betegségek nagyobb előfordulásával és az emberek hosszabb élettartamával. Magyarországon 2023-ban a 16 éves és annál idősebb népesség több mint ötöde élt valamilyen szintű fogyatékossággal, ami kisebb az uniós átlagnál.

Népszámlálási atlasz, 2022

A népszámlálási adatok talán legnagyobb értéke a teljes körű adatgyűjtésnek köszönhető területi részletesség. Népszámlálási atlasz című kiadványunk a 2022. évi, valamint korábbi cenzusok adatainak felhasználásával, térképek és diagramok segítségével nyújt részletes területi képet hazánk népességének társadalmi helyzetéről és életkörülményeiről. A kiadvány 8 tematikus fejezete több mint 130 térképpel és ábrával segíti térben és időben nyomon követni az elmúlt időszak változásait.

Népszámlálás 2022 – Végleges adatok: A népesség főbb jellemzői

A népszámlálás végleges adatai alapján 2022. október 1-jén Magyarországon 9 603 634 fő élt, 98%-uk magyar állampolgár. Az előző, 2011. évi népszámlálás óta a népesség 334 ezer fővel csökkent, az idősebb korcsoportok létszáma tovább nőtt. A munkaerőpiaci helyzet átrendeződése mellett jelentősen bővült a foglalkoztatottság. Tovább javult az iskolázottság, és többen beszélnek idegen nyelveket.

Egészségi okból fakadó korlátozottság, 2019

2009 és 2019 között az egészségi okok miatt tartósan, legalább fél éve korlátozottak aránya hazánkban 41-ről 26%-ra csökkent. Az idősebbek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és jövedelműek között magasabb a korlátozottak aránya, és földrajzi értelemben is létezik megosztottság: Nyugat-Dunántúlon minden 5., Észak-Magyarországon minden 3. ember szembesült nehézséggel a mindennapi tevékenységei ellátása során.

Mikrocenzus 2016 – 8. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői

Kiadványunkban a 2016-os mikrocenzus alapadatai és a hozzá kapcsolódó kiegészítő önkéntes adatgyűjtés eredményei alapján a szokásosnál több szempontból vizsgáljuk az egészségi állapotuk miatt nehézségekkel küzdők, korlátozottak életkörülményeit.