Ipar

Az iparstatisztika három nemzetgazdasági ágat (bányászat, feldolgozóipar, energiaipar) foglal magába. A természetben előforduló ásványok kitermelése, az alapanyagok, termékek új termékké történő átalakítása, a villamosenergia-, földgáz-, gőz-, melegvízellátás ipari tevékenységnek minősül. Az ipari termelés alakulása nagymértékben befolyásolja a gazdaság teljesítményét, és az ágazatcsoport foglalkoztatási szerepe is jelentős. Az iparstatisztika a termelési adatokon kívül információkat szolgáltat a belföldi és az exporteladásokról, valamint az ipari termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó megrendelésekről. Az ipari folyamatok éves alakulását a Helyzetkép az iparról című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Böngéssze a KSH koronavírus-helyzettel összefüggő adatait!

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.

A sör az egyik legnépszerűbb alkoholtartalmú ital a magyarok körében

Bár a borfogyasztásnak hazánkban tekintélyes hagyománya van, az utóbbi években sörből iszunk nagyobb mennyiséget, aminek következtében nő az import és a hazai nagyüzemi gyártás. Az itthoni kínálatot a reneszánszukat élő kisüzemi, kézműves termékeket gyártó sörfőzdék egészítik ki. A 15 éves és annál idősebb magyarok heti átlagos sörfogyasztása 2,6 liter volt 2019-ben.

58,8%-kal nőtt az ipari termelés, Ipar, 2021. április (második becslés)

2021 áprilisában az ipari termelés volumene 58,8%-kal meghaladta az előző év áprilisának rendkívül alacsony bázisszintjét, amely a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedésekkel volt összefüggésben. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 59,2%-kal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021. márciushoz képest 3,2%-kal csökkent. A termelés volumene kissé meghaladta a járvány előtti, 2019. áprilisi szintet.

Magyar statisztikai zsebkönyv, 2020

A Covid19-járvány jelentős hatással volt hazánk 2020. évi társadalmi-gazdasági folyamataira. A legfrissebb zsebkönyvből megtudhatjuk például, hogy az előző évihez képest 5%-kal mérséklődött a nemzetgazdaság teljesítménye, 103 ezerre nőtt a tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozások száma, a korábbiaknál többen végeztek távmunkát, kevesebb közlekedési baleset történt, több postai és futárpostai küldeményt küldtünk, és ugyan kevesebbszer, de hosszabb ideig beszéltünk telefonon.

Magyarország számokban, 2020

Kiadványunkból – amely a pandémia főbb hatásait is bemutatja – képet kaphatnak hazánk 2020. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak az alakulásáról, többek között arról, hogy a GDP 5%-kal csökkent, ezzel az uniós középmezőnyhöz tartozunk, 28 ezer új lakást vettek használatba, ennél többet legutóbb 2009-ben, az elmúlt 10 év átlagának közel 3-szorosára nőtt a távmunkában vagy home office-ban dolgozók aránya, 8,6%-kal bővült a csomagküldő és internetes kiskereskedelem értéke, valamint kevesebb baleset történt az utakon.

Fókuszban a megyék, 2020. I–IV. negyedév

A KSH „Fókuszban a megyék” című kiadványa negyedévről negyedévre önálló webfelületen ad tájékoztatást az érdeklődők számára a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról. A kiadvány térképeivel, interaktív grafikonjaival és rövid, lényegre törő magyarázataival az egyes témakörök megyénkénti áttekintése mellett azok összehasonlítására is lehetőséget biztosít. Az e felületen megjelenő információk között megyénként és témakörönként is lehet választani.

TÉR-KÉP, 2019

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.

Magyarország, 2020. I–III. negyedév

A 2020-as gazdasági folyamatok középpontjában a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos intézkedések állnak. Az első, tavaszi hullám gyökeres változásokat hozott az élet több területén, és jelentős gazdasági visszaeséssel járt, egyes ágazatok szinte teljesen leálltak. A korlátozások feloldásával a gazdaság teljesítménye élénkült, de az egy évvel korábbi szinttől a III. negyedévben még elmaradt. A járvány második, őszi hullámának gazdasági hatásai a szeptembert korlátozottan érintették.

Magyar statisztikai évkönyv, 2019

Az évkönyvben az ország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatait, környezeti jellemzőit és ezek időbeli változását mutatjuk be. A főbb mutatókat idősorban vagy térségi összehasonlításban grafikonokkal, térképekkel szemléltetjük, amelyek interaktív változata honlapunkon elérhető. A megyék és régiók közötti különbségeket, valamint a nemzetközi mutatókat külön-külön fejezetben közöljük. Az internetes mellékletben a PDF-kiadvány mellett a táblák Excel-formátumban is elérhetők.

Helyzetkép az iparról, 2019

2019-ben az uniós tagállamok közül hazánkban nőtt a legdinamikusabban, 5,4%-kal az ipari termelés volumene, és ezzel számottevően hozzájárult a magyar gazdaság jó teljesítményéhez. A bővülés motorját a járműgyártás élénkülése jelentette. Emellett az elektronikai ipar és – a hazai akkumulátorgyártás felfutása révén – a villamos berendezés gyártása, valamint az élelmiszeripar járult hozzá leginkább a termelés növekedéséhez.