Munkaerő
A munkaerőpiaci adatoknak több forrása van: a lakossági munkaerő-felmérés, amely a népesség gazdasági aktivitásáról (munkanélküliségről, foglalkoztatásról) gyűjt adatokat és Intézményi adatgyűjtések, illetve adminisztratív adatok, amelyek forrásul szolgálnak például a keresetek, a ledolgozott munkaórák, a létszám, az üres álláshelyek, a munkaerőköltség, a sztrájkesemények jellemzőinek bemutatására. A szakstatisztika részét képezi a reálkereseti index számítása, a minimálbér, illetve a garantált bérminimum adatainak közzététele is. A munkaerőpiaci folyamatok alakulását negyedéves elemzéseinkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
Munkanélküliségi ráta
A mutató leírása
A munkanélküliek aránya az azonos korú gazdaságilag aktív népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–74 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–64, 15–24, 25–54 és 55–74 évesek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2025. december
Foglalkoztatási arány
A mutató leírása
A foglalkoztatottak aránya az azonos korú népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–64 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–74, 15–24, 25–54, 55–64 és 20–64 évesek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2025. december
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változása
A mutató leírása
A mutató a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változását mutatja az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az adatok a munkáltatók teljes körére vonatkoznak (valamennyi alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozás, nonprofit szervezetek, költségvetési intézmények teljes köre). Az átlagkereset a bruttó keresettömeg és az átlagos állományi létszám hányadosa. A kereset összetevői az alapbér, a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a jutalom, a prémium, a 13. és további havi fizetés. A bruttó kereset tartalmazza a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2025. november
Üres álláshelyek aránya
A mutató leírása
Üres álláshelynek számít az adott munkáltatónál újonnan létesített, megüresedett, illetve olyan, a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, amelynek betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz. Nem tekintendő üres álláshelynek az, amit munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri (eseti) megbízással vagy vállalkozói szerződéssel, saját dolgozó áthelyezésével, munkadíjban nem részesülő gyakornokkal, közfoglalkoztatottal kívánnak betölteni. Nem tekintendő továbbá üres álláshelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, de munkavégzésre nem kötelezettek részére fenntartott álláshelyek. Az adatok vonatkozási köre a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az adatok a tárgyidőszak zárónapjára vonatkoznak.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2025. III. negyedév
Ajánló
KSH Monitor
Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!
Fókuszban a vármegyék, 2025. I–III. negyedév
2025 III. negyedévében a foglalkoztatottak száma 29 ezer fővel csökkent, miközben a munkanélkülieké alig változott az egy évvel korábbihoz képest. A kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 9,2%-kal emelkedett. A 6,8%-kal kevesebb születés és az 1,9%-kal kevesebb halálozás eredőjeként a természetes fogyás 6,1%-kal gyorsult. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipari termelés volumene 3,3, az építőiparé pedig 0,5%-kal csökkent. A gazdasági szervezetek beruházásainak volumene 4,8%-kal elmaradt, a kiskereskedelmi forgalomé 2,2%-kal bővült.
TÉR-KÉP, 2024 – A visegrádi együttműködés (V4) országai
Ha a visegrádi négyekre (V4) együttesen egyetlen országként tekintenénk, az EU harmadik legnépesebb állama és az ötödik legnagyobb gazdasága lenne. A mediánéletkor a négy ország közül Magyarországon volt a legmagasabb, ugyanakkor az internetezők aránya nálunk volt átlagosan a legnagyobb. A V4-ek gazdasági aktivitási mutatói kedvezőbbek voltak az uniós átlagnál. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2024
TÉR-KÉP, 2024
Az éves kiadvány célja, hogy rövid elemzések mellett tematikus térképek, kartodiagramok, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet adjon a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutassa az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. Idén a kiadvány kiemelt térségként a határ menti kisvárosok helyzetével foglalkozik, kiemelt témaként pedig a visegrádi együttműködés (V4) országainak az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági pozícióját mutatja be.
A bruttó átlagkereset 756 400 forint volt, ami 8,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, Keresetek, 2025. november
2025 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,9, a nettó átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 6,2%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi kedvezmény és a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák kedvezménye miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 600 000, a nettó kereset mediánértéke 417 900 forintot ért el, 10,1, illetve 10,5%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.
4 millió 624 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4%, Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2025. december
2025 decemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 624 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 211 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4% volt.
Munkaerőpiaci folyamatok, 2025. III. negyedév
2025 III. negyedévében is folytatódott a foglalkoztatottak számának csökkenése. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 75,4% volt, lényegében ugyanannyi, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatási ráta csak az 55–64 évesek körében emelkedett. A munkanélküliek száma gyakorlatilag nem változott. A potenciális munkaerő-tartalékba tartozók száma stagnált, az üres álláshelyek száma kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 688 ezer forintot tett ki. Ez 9,1%-os növekedést jelent, ami elmarad a 2024 III. negyedévében tapasztalttól. A keresetek vásárlóereje 5,0%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Fogyatékosság és egészségi okból fakadó korlátozottság
A 2022-es népszámláláson 274 ezer személy vallotta magát fogyatékossággal élőnek. 5 éves kor alatt a leggyakoribb fogyatékosság az autizmus spektrumzavar, 45 éves kortól pedig a mozgáskorlátozottság volt. A népszámlálás a funkcionális korlátozottságot, az alapvető tevékenységekben megélt nehézségeket is vizsgálta: a látás, hallás, járás, önellátás, emlékezés/koncentráció és a kommunikáció terén. Közel 1,8 millió fő, a válaszadók 27%-a vallotta magát egészségügyi okból mérsékelten korlátozottnak, és 640 ezer fő, több mint 9% volt súlyosan korlátozott.
Magyarország számokban, 2024
2024-ben az első gyermekük születésekor az édesanyák átlagosan 29 évesek voltak, több mint 4 évvel idősebbek, mint az ezredfordulón. Az elektromos meghajtású személygépkocsik állománya változatlanul dinamikusan bővült: 2024 végén 46%-kal nagyobb volt az előző év véginél, e járművek száma már tíz típus esetében meghaladta az 1500-at. A turisztikai szálláshelyeken 18,2 millió vendég 44,9 millió vendégéjszakát töltött el. Az előbbiek száma 12, az utóbbiaké 7,3%-kal több volt, mint 2023-ban.
Magyar statisztikai évkönyv, 2024
Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben a korábbi évekhez képest újdonságnak számít, hogy 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba. Az alkalmazásban állók létszáma esetében a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók számbevétele is az alkalmazásban állók között történt. Ezenkívül a környezet témaköre kiegészítésre került az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított területekkel.
Magyarország, 2024
2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.
Helyzetkép, 2024 - Munkaerőpiac
2024-ben lényegében nem változott a foglalkoztatás, a munkanélküliek száma nőtt az előző évihez viszonyítva, ezzel együtt több volt a potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő és kevesebb a betöltésre váró álláshely. A bruttó átlagkereset jelentős, 13,2%-os emelkedése és az alacsonyabb fogyasztóiár-index következtében a bérek vásárlóereje 9,0%-kal nőtt.
Kapcsolódó témakörök
- Férfiak és nők
- Fiatalok és idősek
- Időfelhasználás, időmérleg
- Jövedelem és fogyasztás
- Nemzetközi adatok
- Népesség és népmozgalom
- Népszámlálások
- Területi adatok
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
Gyorstájékoztatók |
Legutóbbi megjelenés | Következő megjelenés |
|---|---|---|
| Foglalkoztatottság, 2023. december | 2024.01.26. | – |
| Keresetek, 2025. november | 2026.01.23. | 2026.02.20. |
| Munkanélküliség, 2023. december | 2024.01.26. | – |
| Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2025. december | 2026.01.23. | 2026.02.27. |
Közzétételi és revíziós naptár
Adatvizualizációk
