Munkaerő
A munkaerőpiaci adatoknak több forrása van: a lakossági munkaerő-felmérés, amely a népesség gazdasági aktivitásáról (munkanélküliségről, foglalkoztatásról) gyűjt adatokat és Intézményi adatgyűjtések, illetve adminisztratív adatok, amelyek forrásul szolgálnak például a keresetek, a ledolgozott munkaórák, a létszám, az üres álláshelyek, a munkaerőköltség, a sztrájkesemények jellemzőinek bemutatására. A szakstatisztika részét képezi a reálkereseti index számítása, a minimálbér, illetve a garantált bérminimum adatainak közzététele is. A munkaerőpiaci folyamatok alakulását negyedéves elemzéseinkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
Foglalkoztatási arány
A mutató leírása
A foglalkoztatottak aránya az azonos korú népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–64 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–74, 15–24, 25–54, 55–64 és 20–64 évesek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2020. IV. negyedév
Munkanélküliségi ráta
A mutató leírása
A munkanélküliek aránya az azonos korú gazdaságilag aktív népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–74 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–64, 15–24, 25–54 és 55–74 évesek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2020. IV. negyedév
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változása
A mutató leírása
A mutató a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változását mutatja az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az adatok vonatkozási köre a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.
Az átlagkereset a bruttó keresettömeg és az átlagos állományi létszám hányadosa. A kereset összetevői az alapbér, a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a jutalom, a prémium, a 13. és további havi fizetés. A bruttó kereset tartalmazza a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2021. január
Üres álláshelyek aránya
A mutató leírása
Üres álláshelynek számít az adott munkáltatónál újonnan létesített, megüresedett, illetve olyan, a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, amelynek betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz. Nem tekintendő üres álláshelynek az, amit munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri (eseti) megbízással vagy vállalkozói szerződéssel, saját dolgozó áthelyezésével, munkadíjban nem részesülő gyakornokkal, közfoglalkoztatottal kívánnak betölteni. Nem tekintendő továbbá üres álláshelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, de munkavégzésre nem kötelezettek részére fenntartott álláshelyek. Az adatok vonatkozási köre a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az adatok a tárgyidőszak zárónapjára vonatkoznak.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2020. IV. negyedév
Ajánló
Böngéssze a KSH koronavírus-helyzettel összefüggő adatait!
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.
Felértékelődött a távmunka a Covid19 árnyékában
A járvány hatására megváltozott munkaerőpiaci helyzetben megnőtt a jelentősége a fejlett munkaerőpiacokon egyre gyakoribbá váló távmunka, illetve home office biztosításának. 2020 tavaszán megugrott a távmunkában vagy home office keretében dolgozók száma, foglalkoztatottakon belüli arányuk a májusi csúcs alkalmával 17%-ot ért el. Bár a járvány második hulláma nem eredményezett a tavaszihoz hasonló mértékű kiugrást, februárban arányuk az egy évvel korábbinak közel ötszöröse volt.
411 000 forint volt a bruttó átlagkereset, Keresetek, 2021. január
2021 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 411 000 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt, mindkettő 9,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,5%-kal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan – 13,3%-kal – nőttek.
4 millió 550 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, Foglalkoztatottság, 2021. február
2021 februárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 550 ezer fő volt, ami – jórészt a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeként – 104 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor 14 ezerrel több, mint az előző hónapban. A 2020. december–2021. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 574 ezer fő volt, ami 50 ezer fővel elmaradt az előző év azonos időszakitól. Elsősorban a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai körében csökkent a foglalkoztatottság.
4,5% volt a munkanélküliségi ráta, Munkanélküliség, 2021. február
2021 februárjában a munkanélküliek száma 213 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakinál 46 ezer fővel több. A munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal, 4,5%-ra emelkedett. A 2020. december–2021. februári időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 217 ezer fő volt, 53 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,5%-os értéke 1,1 százalékponttal volt magasabb az előző évinél.
TÉR-KÉP, 2019
A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.
Munkaidő-csökkentés az alkalmazottak körében
A koronavírus okozta járvány következtében a gazdaságot érintő működési zavarok mérséklése érdekében a munkáltatók gyakran éltek a munkaidő-csökkentés eszközével. A járványügyi veszélyhelyzetet megelőző időszakhoz képest rövidített munkaidőben dolgozók száma júniusban tetőzött, de szeptember végén még mindig 123 ezren voltak, közülük 76 ezer főnek legalább a felére csökkent a munkaideje. Legnagyobb arányban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén éltek a munkáltatók ezzel az eszközzel.
Úton lévők – adatok az európai mobilitásról
Napjainkban, az európai emberek sokkal többet utaznak, mint korábban. A mobilitás számos szemszögből vizsgálható, az utazási okok igen változatosak: lakóhely-változtatás, tanulás, munkavégzés vagy turizmus. Ez a digitális kiadvány a legfrissebb adatok segítségével, különböző szemszögekből mutatja be ezeket a mozgásokat, az emberekre – és nem az árukra – helyezve a hangsúlyt. Az Eurostat publikációja a rövid szöveges elemzések mellett interaktív vizualizációs eszközöket és infografikákat is tartalmaz.
Már elérhetők 2019-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok
A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatai idén két alkalommal frissülnek, így a 2019. évi adatok egy része, többek között a nyilvántartott álláskeresők száma, jellemzői település-, illetve kerületsorosan már július 31-től, azaz a korábbi gyakorlathoz viszonyítva négy hónappal hamarabb elérhetők.
Üres álláshelyek – 2020. I. negyedév
2020 I. negyedévében visszaesett az üres álláshelyek száma, az előző év azonos időszakához képest 28, 2019 IV. negyedévéhez képest 22%-kal. A pótlólagos munkaerő iránti kereslet csökkenését csaknem teljes egészében a versenyszférában bekövetkezett folyamatok okozták. Az üres álláshelyek csökkenésének 37%-a a feldolgozóipart érintette, emellett a legnagyobb arányban – kevesebb mint a felére – a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén esett vissza a munkavállalók iránti pótlólagos igény.
Munkavégzés és családi kötöttségek
A munka és a magánélet közti egyensúly megteremtése különösen a kisgyermekes szülők és a hozzátartozót gondozók számára jelent nagy kihívást. A családi kötöttségekkel rendelkező 1,3 millió alkalmazott számára megoldás lehet az atipikus foglalkoztatási formák vagy a rugalmas munkaidő biztosítása. 281 ezer, gondozási kötöttségekkel rendelkező foglalkoztatott küzd a munkakörülményekből adódó nehézségekkel, 195 ezren gyermekgondozási feladataik ellátása érdekében változtattak munkájukon.
Távmunka és „home office”
2018 I. negyedévében az alkalmazottak 3,7%-a dolgozott távmunkában. Az internetalapú munkavégzést igénylő távmunka döntően a szellemi foglalkozásúakat érinti, és elsősorban a nagyvárosokban élő, magasabb végzettségű alkalmazottak élnek vele. A távmunkások egyharmada távmunkaviszonyban, kétharmada „home office” keretében dolgozik. A távmunka lehetősége bizonyos szempontból a munkáltatói bizalom megnyilvánulása, és akik élnek vele, összességében pozitívan értékelik az otthonról történő munkavégzést.
Kapcsolódó témakörök
- Időfelhasználás, időmérleg
- Jövedelem és fogyasztás
- Népesség és népmozgalom
- Területi adatok
- Nemzetközi adatok
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
- Mutatószámrendszerek, időszaki adatfelvételek
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Pénzügyminisztérium
Gyorstájékoztatók |
Legutóbbi megjelenés | Következő megjelenés |
|---|---|---|
| Foglalkoztatottság, 2021. február | 2021.03.30. | 2021.04.28. |
| Keresetek, 2021. január | 2021.03.31. | 2021.04.29. |
| Munkanélküliség, 2021. február | 2021.03.30. | 2021.04.28. |
Közzétételi és revíziós naptár
Cenzusok adatai |
Cenzus |
|---|---|
| A foglalkoztatottak napi ingázása és közlekedése | Népszámlálás 2011 |
| A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
| A népesség gazdasági aktivitása | Népszámlálás 2011 |
| Foglalkoztatás, munkanélküliség, ingázás | Népszámlálás 2011 |
| Országos, területi adatok | Népszámlálás 2011 |
| 5. A népesség gazdasági aktivitása | Mikrocenzus 2016 |
| 9. A foglalkozási szerkezet változása és jellemzői Magyarországon | Mikrocenzus 2016 |
| 13. A foglalkozások presztízse | Mikrocenzus 2016 |
Adatvizualizációk
