Munkaerő
A munkaerőpiaci adatoknak több forrása van: a lakossági munkaerő-felmérés, amely a népesség gazdasági aktivitásáról (munkanélküliségről, foglalkoztatásról) gyűjt adatokat és Intézményi adatgyűjtések, illetve adminisztratív adatok, amelyek forrásul szolgálnak például a keresetek, a ledolgozott munkaórák, a létszám, az üres álláshelyek, a munkaerőköltség, a sztrájkesemények jellemzőinek bemutatására. A szakstatisztika részét képezi a reálkereseti index számítása, a minimálbér, illetve a garantált bérminimum adatainak közzététele is. A munkaerőpiaci folyamatok alakulását negyedéves elemzéseinkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
Munkanélküliségi ráta
A mutató leírása
A munkanélküliek aránya az azonos korú gazdaságilag aktív népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–74 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–64, 15–24, 25–54 és 55–74 évesek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2024. június
Foglalkoztatási arány
A mutató leírása
A foglalkoztatottak aránya az azonos korú népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–64 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–74, 15–24, 25–54, 55–64 és 20–64 évesek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2024. június
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változása
A mutató leírása
A mutató a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változását mutatja az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az adatok vonatkozási köre a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az átlagkereset a bruttó keresettömeg és az átlagos állományi létszám hányadosa. A kereset összetevői az alapbér, a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a jutalom, a prémium, a 13. és további havi fizetés. A bruttó kereset tartalmazza a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2024. május
Üres álláshelyek aránya
A mutató leírása
Üres álláshelynek számít az adott munkáltatónál újonnan létesített, megüresedett, illetve olyan, a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, amelynek betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz. Nem tekintendő üres álláshelynek az, amit munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri (eseti) megbízással vagy vállalkozói szerződéssel, saját dolgozó áthelyezésével, munkadíjban nem részesülő gyakornokkal, közfoglalkoztatottal kívánnak betölteni. Nem tekintendő továbbá üres álláshelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, de munkavégzésre nem kötelezettek részére fenntartott álláshelyek. Az adatok vonatkozási köre a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az adatok a tárgyidőszak zárónapjára vonatkoznak.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2024. I. negyedév
Ajánló
4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%, Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2024. június
2024 júniusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2% volt.
Megújult a Heti Monitor!
2023. október 11-től a KSH Heti Monitort a KSH Monitor váltja fel. A hivatal honlapján elérhető interaktív ábragyűjtemény továbbra is a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt tájékoztatást, ugyanakkor kibővült a gyorstájékoztatók ábráival, így ennek megfelelően témakörönként részben átalakított tartalommal jelentkezik.
A KSH Monitor ábrái döntően továbbra is kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetők.
Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!
A KSH Monitor ábrái döntően továbbra is kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetők.
Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!
A bruttó átlagkereset 652 000 forint volt 2024. májusban, 14,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, Keresetek, 2024. május
2024 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el, 16,9, illetve 17,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.
Munkaerőpiaci folyamatok, 2024. I. negyedév
2024. I. negyedévében bővült a foglalkoztatás az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor a munkanélküliek száma is emelkedett, mivel egyre többen jelennek meg munkakeresőként a munkaerőpiacon a korábbi inaktívak közül. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 623 ezer forint volt, 14%-kal több, mint egy évvel korábban. A fővárosi munkáltatóknál az átlagfizetés több, mint 65%-kal haladta meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, és 21%-kal az országos átlagot.
Fókuszban a vármegyék, 2024. I. negyedév
2024 I. negyedévében a kevesebb születés és halálozás eredőjeként 4,6%-kal gyorsult a természetes fogyás. A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, így 2024 I. negyedévében 16 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a munkanélküliek száma 30 ezer fővel nőtt. A nettó átlagkereset 14,2%-kal emelkedett. Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,4%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom országosan 3,2%-kal visszaesett.
Magyarország, 2024. I. negyedév – Újra nőtt a gazdaság
A GDP volumene 2024 I. negyedévében 1,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élénkülést a háztartások bővülő fogyasztása és a javuló külkereskedelemi egyenleg eredményezte. Az infláció 4% alá mérséklődött, a reálkeresetek emelkedtek. A termelési oldalon nőtt az építőipar és a legtöbb szolgáltatóág teljesítménye, az iparé ugyanakkor csökkent. A foglalkoztatási arány – az I. negyedévi értékeket tekintve – az eddigi legmagasabb volt, azonban a munkanélküliségi ráta is emelkedett.
Magyarország, 2023
A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.
A munka forgatagában
Magyarország foglalkoztatási rátájával előkelő pozícióba került uniós viszonylatban. 2023-ban a nyolcadik legmagasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkezett hazánk, míg 13 évvel korábban a legalacsonyabbak között tartották számon. A folyamatosan bővülő foglalkoztatás következtében 2010 óta szignifikáns javulás következett be, az uniós tagállamok között csak Málta tett a magyarországinál nagyobb előrelépést.
Helyzetkép, 2023 - Munkaerőpiac
2023-ban a foglalkoztatás bővülése mellett a munkanélküliek száma is nőtt az előző évihez viszonyítva, ezzel együtt több volt a potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő és kevesebb a betöltésre váró álláshely. A bruttó átlagkereset jelentős, 14,2%-os emelkedése ellenére az elmúlt évben a bérek vásárlóereje 2,9%-kal csökkent a fogyasztóiár-index kiemelkedő növekedésének hatására.
TÉR-KÉP, 2022
A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.
Magyar statisztikai évkönyv, 2022
Mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata ad áttekintést Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól. A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája az előző évihez képest csökkent, 2022-ben 3,6% volt. Kiadványunkban újdonság idén, hogy a kereskedelmi szálláshelyeket és a magán- és egyéb szálláshelyeket egy egységben kezeljük, pontosabb képet adva a vendégforgalomról. A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2022-ben 39 millió 821 ezer éjszaka volt.
Magyarország számokban, 2022
A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).
Kapcsolódó témakörök
- Férfiak és nők
- Fiatalok és idősek
- Időfelhasználás, időmérleg
- Jövedelem és fogyasztás
- Nemzetközi adatok
- Népesség és népmozgalom
- Népszámlálások
- Területi adatok
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
- Időszaki adatfelvételek eredményei, mutatószámrendszerek
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Pénzügyminisztérium
Gyorstájékoztatók |
Legutóbbi megjelenés | Következő megjelenés |
---|---|---|
Foglalkoztatottság, 2023. december | 2024.01.26. | – |
Keresetek, 2024. május | 2024.07.24. | 2024.08.26. |
Munkanélküliség, 2023. december | 2024.01.26. | – |
Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2024. június | 2024.07.26. | 2024.08.23. |
Kiadványok |
Megjelent |
---|---|
Munkaerőpiac, 2024. I. negyedév | 2024.07.18. |
Magyarország, 2024. I. negyedév | 2024.07.03. |
Magyarország, 2023 | 2024.06.11. |
Magyar statisztikai zsebkönyv, 2023 | 2024.05.21. |
Helyzetkép 2023 – Munkaerőpiac | 2024.04.12. |
Munkaerőpiaci folyamatok, 2023. III. negyedév | 2024.01.03. |
Magyarország, 2023. I–III. negyedév | 2023.12.22. |
Területi statisztikai évkönyv, 2022 | 2024.01.17. |
Munkaerőpiaci folyamatok, 2023. II. negyedév | 2023.10.09. |
Magyarország, 2023. I. félév – Elindult a dezinfláció | 2023.10.19. |
Magyar statisztikai évkönyv, 2022 | 2023.11.23. |
Munkaerőpiaci folyamatok, 2023. I. negyedév | 2023.07.12. |
Magyarország, 2023. I. negyedév | 2023.08.24. |
Magyarország, 2022 | 2023.06.09. |
Magyar statisztikai zsebkönyv, 2022 | 2023.05.17. |
Magyarország számokban, 2022 | 2023.05.02. |
Helyzetkép 2022 – Munkaerőpiac | 2023.05.02. |
Munkaerőpiaci folyamatok, 2022. III. negyedév | 2023.03.03. |
Magyarország, 2022. III. negyedév | 2023.01.12. |
Területi statisztikai évkönyv, 2021 | 2023.01.10. |
Közzétételi és revíziós naptár
Cenzusok adatai |
Cenzus |
---|---|
A foglalkoztatottak napi ingázása és közlekedése | Népszámlálás 2011 |
A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
A népesség gazdasági aktivitása | Népszámlálás 2011 |
Foglalkoztatás, munkanélküliség, ingázás | Népszámlálás 2011 |
Országos, területi adatok | Népszámlálás 2011 |
3. Országos adatok | Népszámlálás 2011 |
8. Foglalkoztatás, munkanélküliség, ingázás | Népszámlálás 2011 |
13. A népesség gazdasági aktivitása | Népszámlálás 2011 |
15. A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
18. A foglalkoztatottak napi ingázása és közlekedése | Népszámlálás 2011 |
19. Műhelytanulmányok | Népszámlálás 2011 |
5. A népesség gazdasági aktivitása | Mikrocenzus 2016 |
9. A foglalkozási szerkezet változása és jellemzői Magyarországon | Mikrocenzus 2016 |
13. A foglalkozások presztízse | Mikrocenzus 2016 |