Munkaerő
A munkaerőpiaci adatoknak több forrása van: a lakossági munkaerő-felmérés, amely a népesség gazdasági aktivitásáról (munkanélküliségről, foglalkoztatásról) gyűjt adatokat és Intézményi adatgyűjtések, illetve adminisztratív adatok, amelyek forrásul szolgálnak például a keresetek, a ledolgozott munkaórák, a létszám, az üres álláshelyek, a munkaerőköltség, a sztrájkesemények jellemzőinek bemutatására. A szakstatisztika részét képezi a reálkereseti index számítása, a minimálbér, illetve a garantált bérminimum adatainak közzététele is. A munkaerőpiaci folyamatok alakulását negyedéves elemzéseinkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
Munkanélküliségi ráta
A mutató leírása
A munkanélküliek aránya az azonos korú gazdaságilag aktív népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–74 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–64, 15–24, 25–54 és 55–74 évesek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2023. augusztus
Foglalkoztatási arány
A mutató leírása
A foglalkoztatottak aránya az azonos korú népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–64 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–74, 15–24, 25–54, 55–64 és 20–64 évesek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2023. augusztus
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változása
A mutató leírása
A mutató a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változását mutatja az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az adatok vonatkozási köre a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az átlagkereset a bruttó keresettömeg és az átlagos állományi létszám hányadosa. A kereset összetevői az alapbér, a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a jutalom, a prémium, a 13. és további havi fizetés. A bruttó kereset tartalmazza a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2023. július
Üres álláshelyek aránya
A mutató leírása
Üres álláshelynek számít az adott munkáltatónál újonnan létesített, megüresedett, illetve olyan, a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, amelynek betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz. Nem tekintendő üres álláshelynek az, amit munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri (eseti) megbízással vagy vállalkozói szerződéssel, saját dolgozó áthelyezésével, munkadíjban nem részesülő gyakornokkal, közfoglalkoztatottal kívánnak betölteni. Nem tekintendő továbbá üres álláshelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, de munkavégzésre nem kötelezettek részére fenntartott álláshelyek. Az adatok vonatkozási köre a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az adatok a tárgyidőszak zárónapjára vonatkoznak.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2023. II. negyedév
Ajánló
Augusztusban az előző év azonos időszakához képest 12 ezer fővel, 4 millió 709 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak száma, Foglalkoztatottság, 2023. augusztus
2023 augusztusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 709 ezer főre emelkedett, a férfiak körében 22 ezer fős növekedés, a nőknél 10 ezres csökkenés volt.
4,0% volt a munkanélküliségi ráta, Munkanélküliség, 2023. augusztus
A munkanélküliek száma 2023 augusztusában 195 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,0% volt.
Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.
A bruttó átlagkereset 559 100 forint volt 2023 júliusában, 15,2%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, Keresetek, 2023. július
2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1%-kal nőtt, a reálkereset pedig 2,0%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Magyarország, 2023. I. negyedév
2023 I. negyedévében a GDP volumene 0,9%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az infláció 2023. januárban elérte a csúcsot (25,7%), ezt követően az – előző év azonos hónapjához viszonyított – áremelkedés mértéke hónapról hónapra mérséklődött. A feszes munkaerőpiacon folytatódott a reálbérek csökkenése, ezzel összefüggésben a háztartások visszafogták fogyasztásukat, az uniós országok többségéhez hasonlóan nálunk is visszaesett a kiskereskedelmi üzletek forgalma.
Munkaerőpiaci folyamatok, 2023. I. negyedév
2023 I. negyedévében az előző évihez képest tovább bővült a foglalkoztatás, elsősorban az elsődleges munkaerőpiac élénkülése és a külföldi munkavállalás növekedése miatt. A foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességen belül 4 millió 696 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint 2022 I. negyedévében. A munkanélküliek száma 18 ezer fővel, 199 ezer főre nőtt. A potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő nagysága nem, de az összetétele változott. Csökkent a pótlólagos munkaerő iránti kereslet. A keresetek vásárlóereje a magas infláció miatt visszaesett.
Fókuszban a vármegyék, 2023. I. negyedév
A beruházások 8 vármegyében bővültek, országosan az egy évvel korábbihoz képest 7%-kal csökkentek. Az ipari termelés volumene 2,9%-kal mérséklődött, a fővárosban és a vármegyék többségében kisebb volt a kibocsátás. A járműgyártás és a villamosberendezés-gyártás volumene bővült, az élelmiszeripar termelése csökkent. A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 10 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2022 I. negyedévében, a munkanélküliek száma pedig 17 ezer fővel bővült, miközben a területi különbségek mérséklődtek. Az átlagkereset 11%-kal emelkedett, a legkevésbé Nógrádban és Budapesten (7,1 illetve 7,6%), a legjobban Győr-Moson-Sopronban (20%) nőttek a bérek. Több újszülött jött világra és a halálozások száma is csökkent.
A járvány után is népszerű a távmunka
2023. február–áprilisban a foglalkoztatottak 7,3%-a dolgozott távmunka vagy home office keretében, amely az előző évi értéktől 0,3, a két évvel korábbi, magas bázistól 5,7 százalékponttal elmaradt. Ugyanakkor e munkavégzési forma népszerűségét mutatja, hogy az így dolgozók aránya a járvány lecsengése óta is tartósan 7% körül mozog.
Magyarország, 2022
A 2022-es folyamatokat az orosz–ukrán háború miatt bizonytalanná vált globális környezet, illetve a világszerte általános és nagymértékű áremelkedés határozta meg a leginkább. A kihívások ellenére a magyar gazdaság teljesítménye az uniós átlagot meghaladó mértékben, 4,6%-kal bővült a megelőző évihez képest. A foglalkoztatás újabb rekordszintet ért el, az átlagkereset is jelentősen nőtt, ennek hatását azonban a felpörgő infláció fokozatosan kioltotta. A népességfogyás az előző évinél kisebb ütemben folytatódott.
Helyzetkép, 2022 - Munkaerőpiac
Hazánkban tovább bővült a foglalkoztatás, és csökkent a munkanélküliség 2022-ben. A IV. negyedévben a kedvezőtlen gazdasági folyamatok a munkaerőpiacra is hatással voltak, az enyhén növekvő munkanélküliség mellett visszafogottabbá vált a pótlólagos munkaerő-kereslet. A bruttó átlagkereset 2022-ben 17,4%-kal nőtt, 8,5 százalékponttal meghaladta az előző évit, azonban a reálkereset növekedését az év utolsó hónapjaiban megtörte az intenzíven emelkedő infláció.
Magyarország számokban, 2022
A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).
Még meghaladta az egy évvel korábbi szintet az üres álláshelyek száma
2022 IV. negyedévében az üres álláshelyek száma csaknem 83 ezer volt, 3,6%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában, és a még járványt megelőző, 2019. IV. negyedévit is 11%-kal felülmúlta. Az év utolsó hónapjaira kedvezőtlenné váló gazdasági környezetben azonban az év első felét jellemző növekedést csökkenő tendencia váltotta fel. A betöltésre váró álláshelyek – melyek 69%-át a versenyszférából jelentették – az összes álláshely 2,5%-át tették ki.
Eltérően változott a munkanélküliek aránya az Európai Unió országaiban
2022 IV. negyedévében az Európai Unió 14 tagállamában csökkent a munkanélküliség, míg 13 országban – köztük Magyarországon is – emelkedett vagy lényegében nem változott. A ráta uniós átlagértéke 0,3 százalékponttal, 6,2%-ra mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliek aránya Csehországban, Lengyelországban, Máltán, Németországban, Szlovéniában és Hollandiában volt a legalacsonyabb (2,3–3,5% közötti), a legmagasabb pedig Görögországban (12,1%) és Spanyolországban (13,0%) volt.
Kapcsolódó témakörök
- Férfiak és nők
- Fiatalok és idősek
- Időfelhasználás, időmérleg
- Jövedelem és fogyasztás
- Nemzetközi adatok
- Népesség és népmozgalom
- Népszámlálások
- Területi adatok
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
- Időszaki adatfelvételek eredményei, mutatószámrendszerek
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Pénzügyminisztérium
Gyorstájékoztatók |
Legutóbbi megjelenés | Következő megjelenés |
|---|---|---|
| Foglalkoztatottság, 2023. augusztus | 2023.09.29. | 2023.10.27. |
| Keresetek, 2023. július | 2023.09.25. | 2023.10.24. |
| Munkanélküliség, 2023. augusztus | 2023.09.29. | 2023.10.27. |
Kiadványok |
Megjelent |
|---|---|
| Munkaerőpiaci folyamatok, 2023. I. negyedév | 2023.07.12. |
| Magyarország, 2023. I. negyedév | 2023.08.24. |
| Magyarország, 2022 | 2023.06.09. |
| Magyar statisztikai zsebkönyv, 2022 | 2023.05.17. |
| Magyarország számokban, 2022 | 2023.05.02. |
| Helyzetkép 2022 – Munkaerőpiac | 2023.05.02. |
| Munkaerőpiaci folyamatok, 2022. III. negyedév | 2023.03.03. |
| Magyarország, 2022. III. negyedév | 2023.01.12. |
| Területi statisztikai évkönyv, 2021 | 2023.01.10. |
Közzétételi és revíziós naptár
Cenzusok adatai |
Cenzus |
|---|---|
| A foglalkoztatottak napi ingázása és közlekedése | Népszámlálás 2011 |
| A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
| A népesség gazdasági aktivitása | Népszámlálás 2011 |
| Foglalkoztatás, munkanélküliség, ingázás | Népszámlálás 2011 |
| Országos, területi adatok | Népszámlálás 2011 |
| 3. Országos adatok | Népszámlálás 2011 |
| 8. Foglalkoztatás, munkanélküliség, ingázás | Népszámlálás 2011 |
| 13. A népesség gazdasági aktivitása | Népszámlálás 2011 |
| 15. A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
| 18. A foglalkoztatottak napi ingázása és közlekedése | Népszámlálás 2011 |
| 19. Műhelytanulmányok | Népszámlálás 2011 |
| 5. A népesség gazdasági aktivitása | Mikrocenzus 2016 |
| 9. A foglalkozási szerkezet változása és jellemzői Magyarországon | Mikrocenzus 2016 |
| 13. A foglalkozások presztízse | Mikrocenzus 2016 |
Adatvizualizációk
