Munkaerő
A munkaerőpiaci adatoknak több forrása van: a lakossági munkaerő-felmérés, amely a népesség gazdasági aktivitásáról (munkanélküliségről, foglalkoztatásról) gyűjt adatokat és Intézményi adatgyűjtések, illetve adminisztratív adatok, amelyek forrásul szolgálnak például a keresetek, a ledolgozott munkaórák, a létszám, az üres álláshelyek, a munkaerőköltség, a sztrájkesemények jellemzőinek bemutatására. A szakstatisztika részét képezi a reálkereseti index számítása, a minimálbér, illetve a garantált bérminimum adatainak közzététele is. A munkaerőpiaci folyamatok alakulását negyedéves elemzéseinkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
Munkanélküliségi ráta
A mutató leírása
A munkanélküliek aránya az azonos korú gazdaságilag aktív népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–74 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–64, 15–24, 25–54 és 55–74 évesek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2022. június
Foglalkoztatási arány
A mutató leírása
A foglalkoztatottak aránya az azonos korú népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–64 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–74, 15–24, 25–54, 55–64 és 20–64 évesek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2022. június
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változása
A mutató leírása
A mutató a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változását mutatja az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az adatok vonatkozási köre a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az átlagkereset a bruttó keresettömeg és az átlagos állományi létszám hányadosa. A kereset összetevői az alapbér, a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a jutalom, a prémium, a 13. és további havi fizetés. A bruttó kereset tartalmazza a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2022. május
Üres álláshelyek aránya
A mutató leírása
Üres álláshelynek számít az adott munkáltatónál újonnan létesített, megüresedett, illetve olyan, a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, amelynek betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz. Nem tekintendő üres álláshelynek az, amit munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri (eseti) megbízással vagy vállalkozói szerződéssel, saját dolgozó áthelyezésével, munkadíjban nem részesülő gyakornokkal, közfoglalkoztatottal kívánnak betölteni. Nem tekintendő továbbá üres álláshelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, de munkavégzésre nem kötelezettek részére fenntartott álláshelyek. Az adatok vonatkozási köre a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az adatok a tárgyidőszak zárónapjára vonatkoznak.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2022. I. negyedév
Ajánló
Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.
4 millió 739 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, Foglalkoztatottság, 2022. június
2022 júniusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 739 ezer fő volt. A 2022. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 693 ezer főt tett ki, amely 74 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.
3,3% volt a munkanélküliségi ráta, Munkanélküliség, 2022. június
A munkanélküliek száma 2022 júniusában 160 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,3% volt. A 2022. április–júniusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 157 ezer főt, a munkanélküliségi ráta 3,2%-ot tett ki.
A legalacsonyabbak között van a magyar munkanélküliség az unióban
2022 I. negyedévében, a Covid19-járvány hatásainak enyhülésével az Európai Unió valamennyi tagországában csökkent a munkanélküliség. A ráta uniós átlagértéke az egy évvel korábbi, magas bázisról 6,5%-ra mérséklődött. A tagállamok körében a munkanélküliek aránya Csehországban, Németországban, Lengyelországban, Máltán, Hollandiában és Magyarországon volt a legalacsonyabb (2,5–3,8% közötti), a legmagasabb pedig Spanyolországban (13,7%) és Görögországban (13,9%) volt.
495 900 forint volt a bruttó átlagkereset, Keresetek, 2022. május
2022 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 495 900 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,9%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,6%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá. A rendszeres bruttó átlagkereset 461 700 forintra becsülhető, 14,3%-kal meghaladta az előző év májusit.
Fókuszban a megyék, 2022. I. negyedév
A gazdasági növekedés egyik hajtómotorjának számító ipari termelés volumene a megyék többségében és a fővárosban is nőtt és újból lendületet vett a gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége is. Mindenhol emelkedett a 15–64 évesek foglalkoztatottsági rátája, a munkanélküliség pedig a megyék többségében és a fővárosban csökkent. A halálozások száma jelentősen visszaesett az egy évvel korábbi, Covid19-járvány miatti magas bázisához képest.
Magyarország, 2021
2021-ben a járvány miatti korlátozások gazdasági hatásai jóval kisebbek voltak, mint 2020-ban, ám 2022 februárjában újabb veszélyhelyzetet teremtett az orosz–ukrán háborús konfliktus. A bruttó hazai termék (GDP) volumene 2021-ben 7,1%-kal nagyobb volt a 2020. évinél, és a járványt megelőző, 2019. évit is felülmúlta. A gazdaság újraindulásával a foglalkoztatottsági ráta a járvány előtti, rekordmagas szintet is meghaladta. A gyermekvállalási kedv 27 éves csúcsot ért el, a népességfogyás üteme viszont gyorsult az előző évhez képest.
Magyarország, 2022. I. negyedév
2022 I. negyedévében folytatódott a magyar gazdaság dinamikus bővülése. A gazdaság legtöbb területe túljutott a járvány okozta visszaesésen, a munkaerőpiacon folytatódtak a kedvező tendenciák, bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. A február végén kitört orosz–ukrán háború következményei még csak részben érződtek. A halálozások számában a Covid19-járvány már nem okozott újabb kiugrást, a népesség természetes fogyása lassult.
2021-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok érhetők el
A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatkörei 2021. évi adatokkal frissültek, így június 30-tól elérhetők többek között a nyilvántartott álláskeresők 2021-re vonatkozó település- , illetve kerületsoros adatai.
Munkaerőpiaci folyamatok, 2021
A járvány harmadik hullámának lecsengése és a korlátozások fokozatos feloldása az év további részében a munkaerőpiaci mutatók javulását eredményezte, amelyet az őszi, a korábbiaknál enyhébb szigorítások sem törtek meg. A gazdaság egyre élénkülő munkaerő-kereslete következtében bővült a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség. A havi bruttó átlagkereset 8,7%-kal emelkedett, és jelentősen nőtt a kereseten felül nyújtott javadalmazások összege az egy évvel korábbihoz képest.
Magyarország számokban, 2021
A GDP 7,1%-kal növekedett, amivel az unió élmezőnyébe tartozunk – derül ki hazánk társadalmi, gazdasági folyamatainak alakulását bemutató kiadványunkból. A Covid19-járvány hatásai azonban továbbra is érződtek, a kereskedelmi szálláshelyek forgalma kevesebb mint fele volt a 2019. évinek, valamint ismét csökkent az első alkalommal forgalomba helyezett új személygépkocsik száma, ugyanakkor az előző évi rekord után a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma tovább bővült.
Kapcsolódó témakörök
- Időfelhasználás, időmérleg
- Jövedelem és fogyasztás
- Népesség és népmozgalom
- Területi adatok
- Nemzetközi adatok
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
- Mutatószámrendszerek, időszaki adatfelvételek
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Pénzügyminisztérium
Gyorstájékoztatók |
Legutóbbi megjelenés | Következő megjelenés |
---|---|---|
Foglalkoztatottság, 2022. június | 2022.07.28. | 2022.08.25. |
Keresetek, 2022. május | 2022.07.25. | 2022.08.24. |
Munkanélküliség, 2022. június | 2022.07.28. | 2022.08.25. |
Közzétételi és revíziós naptár
Cenzusok adatai |
Cenzus |
---|---|
A foglalkoztatottak napi ingázása és közlekedése | Népszámlálás 2011 |
A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
A népesség gazdasági aktivitása | Népszámlálás 2011 |
Foglalkoztatás, munkanélküliség, ingázás | Népszámlálás 2011 |
Országos, területi adatok | Népszámlálás 2011 |
3. Országos adatok | Népszámlálás 2011 |
8. Foglalkoztatás, munkanélküliség, ingázás | Népszámlálás 2011 |
13. A népesség gazdasági aktivitása | Népszámlálás 2011 |
15. A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
18. A foglalkoztatottak napi ingázása és közlekedése | Népszámlálás 2011 |
19. Műhelytanulmányok | Népszámlálás 2011 |
5. A népesség gazdasági aktivitása | Mikrocenzus 2016 |
9. A foglalkozási szerkezet változása és jellemzői Magyarországon | Mikrocenzus 2016 |
13. A foglalkozások presztízse | Mikrocenzus 2016 |