Mikrocenzus 2016
  • English
  • Nyitólap
  • Adatok, kiadványok
    • 1. A 2016. évi mikrocenzus témakörei – Háttértanulmányok a mikrocenzus programjáról és témaköreiről
    • 2. A népesség és a lakások jellemzői
    • 3. Demográfiai adatok
    • 4. Iskolázottsági adatok
    • 5. A népesség gazdasági aktivitása
    • 6. A háztartások és a családok adatai
    • 7. Lakáskörülmények
    • 8. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői
    • 9. A foglalkozási szerkezet változása és jellemzői Magyarországon
    • 10. Nemzetközi vándorlás
    • 11. Szubjektív jóllét
    • 12. Nemzetiségi adatok
    • 13. A foglalkozások presztízse
    • Módszertani megjegyzések, fogalmak
  • Mikrocenzus 2016
    • A mikrocenzus fogalma
    • A mikrocenzusok története
    • A mikrocenzus kérdőívei
    • Az adatgyűjtés
    • Érintett települések
    • Jogi háttér
    • Adatvédelem
    • Gyakran ismételt kérdések
    • Civil Partner Program
  • Kiegészítő felvételek
    • Társadalmi rétegződés
    • Foglalkozások presztízse
    • Szubjektív jóllét
    • Egészségproblémából fakadó akadályozottság
    • Nemzetközi vándorlás

Adatok, kiadványok

  • 1. A 2016. évi mikrocenzus témakörei – Háttértanulmányok a mikrocenzus programjáról és témaköreiről
  • 2. A népesség és a lakások jellemzői
  • 3. Demográfiai adatok
  • 4. Iskolázottsági adatok
  • 5. A népesség gazdasági aktivitása
  • 6. A háztartások és a családok adatai
  • 7. Lakáskörülmények
  • 8. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői
  • 9. A foglalkozási szerkezet változása és jellemzői Magyarországon
  • 10. Nemzetközi vándorlás
  • 11. Szubjektív jóllét
  • 12. Nemzetiségi adatok
  • 13. A foglalkozások presztízse

Mikrocenzus 2016 – 13. A foglalkozások presztízse

2016-ban Magyarországon a legmagasabb presztízsűként értékelt foglalkozás a kórházigazgató volt, ezt követte az egyetemi rektor. A harmadik és a negyedik helyen a sebész, illetve a gyermekorvos állt. A legalacsonyabb presztízsűként értékelt foglalkozás az utcai prostituált volt, ennél egy kicsit magasabb presztízsű az utcaseprő, a sztriptíztáncosnő és a pornószínész. Az a foglakozás, amellyel az emberek szerint a legtöbb pénzt lehet keresni, a bankelnök. Ezt követi az EU-parlamenti képviselő, az országgyűlési képviselő és az államtitkár. A szubjektív megítélés szerint legkevésbé jövedelmező foglakozások sorban az utcaseprő, a szórólaposztó a takarító és a konyhai kisegítő. Az emberek megítélése szerint 2016-ban a négy, társadalmilag leginkább hasznos foglalkozás sorrendben a sebész, a körzeti orvos, a gyermekorvos és a mentős voltak. A társadalmilag legkevésbé hasznosnak ítélt foglakozások – kezdve a legkevésbé hasznossal – a drogkereskedő, az utcai prostituált, a sztriptíztáncos és a pornószínész. A társadalmilag legtöbb hatalommal felruházott foglakozásoknak a EU-parlamenti képviselőt, a politikust, az országgyűlési képviselőt és az államtitkárt gondolták az emberek 2016-ban, a legkevesebb hatalommal bíróknak pedig az utcaseprőt, a szórólaposztót, az utcai prostituáltat, és a segédmunkást. A legdivatosabb foglakozásoknak a plasztikai sebészt, a tévés műsorvezetőt, az ügyvédet és a marketingmenedzser tekintették az emberek, a legkevésbé divatosnak pedig az utcaseprőt, a szemétszállítót, a segédmunkást és az utcai prostituáltat.


A kiadvány letöltése (PDF, 2,7 MB)

A kötet megtalálható a KSH Kiadványtárában is!

  • Kapcsolat
  • Copyright
  • Impresszum