Mikrocenzus 2016
  • English
  • Nyitólap
  • Adatok, kiadványok
    • 1. A 2016. évi mikrocenzus témakörei – Háttértanulmányok a mikrocenzus programjáról és témaköreiről
    • 2. A népesség és a lakások jellemzői
    • 3. Demográfiai adatok
    • 4. Iskolázottsági adatok
    • 5. A népesség gazdasági aktivitása
    • 6. A háztartások és a családok adatai
    • 7. Lakáskörülmények
    • 8. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői
    • 9. A foglalkozási szerkezet változása és jellemzői Magyarországon
    • 10. Nemzetközi vándorlás
    • 11. Szubjektív jóllét
    • 12. Nemzetiségi adatok
    • 13. A foglalkozások presztízse
    • Módszertani megjegyzések, fogalmak
  • Mikrocenzus 2016
    • A mikrocenzus fogalma
    • A mikrocenzusok története
    • A mikrocenzus kérdőívei
    • Az adatgyűjtés
    • Érintett települések
    • Jogi háttér
    • Adatvédelem
    • Gyakran ismételt kérdések
    • Civil Partner Program
  • Kiegészítő felvételek
    • Társadalmi rétegződés
    • Foglalkozások presztízse
    • Szubjektív jóllét
    • Egészségproblémából fakadó akadályozottság
    • Nemzetközi vándorlás

Mikrocenzus

A mikrocenzus olyan népesség-összeírás, amely két teljes körű népszámlálás között mintavételes eljárással követi nyomon a társadalmi folyamatokat. A mikrocenzus megtartását a népszámláláshoz hasonlóan törvény rendeli el.

A mikrocenzus során az adatszolgáltatás kötelező. Ez a fajta népesség-összeírás általában tízévente ismétlődik, és számba veszi az ország területén élő természetes személyeket és lakásokat. A mikrocenzus adatai kizárólag statisztikai célt szolgálnak, és az eredmények nyilvános publikációkban jelennek meg.

Magyarországon 1869 óta vannak népszámlálások. A cenzusokat rendszerint tízévente tartják, a legutóbbi 2011-ben volt. Az egyre növekvő adatigény miatt azonban a 20. század közepe óta a két népszámlálás közötti időszakban mikrocenzust, azaz „kis népszámlálást” is tartanak. Az első mikrocenzust 1963-ban tartotta a KSH, ezt követően 1968-ban, majd minden évtized közepén végeztek ilyen népesség-összeírást. 2016-ban a hetedik mikrocenzusra került sor.

A mikrocenzus adataiból naprakész információk nyerhetők a népesség nagyságáról és összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és sok más demográfiai mutató szerint, ugyanakkor részletes képet kaphatunk a háztartások és családok fő jellemzőiről, a lakásállománnyal kapcsolatos fontosabb adatokról. A mikrocenzus által kimutathatóvá válik, hogy milyen változások következtek be a legutóbbi, 2011. évi népszámlálás óta eltelt időszakban.

A mikrocenzus – népszámláláshoz hasonlóan – friss adatokkal szolgál az országos és területi szintű gazdasági és társadalmi döntésekhez. Hosszú távú segítséget nyújt a tervezéshez, prognózisok készítéséhez, a fejlesztési irányok meghatározásához. Az adatok segítségével hatékonyabban pályázhatunk az európai uniós és más nemzetközi támogatásokra is.

  • Kapcsolat
  • Copyright
  • Impresszum