Mikrocenzus 2016
  • English
  • Nyitólap
  • Adatok, kiadványok
    • 1. A 2016. évi mikrocenzus témakörei – Háttértanulmányok a mikrocenzus programjáról és témaköreiről
    • 2. A népesség és a lakások jellemzői
    • 3. Demográfiai adatok
    • 4. Iskolázottsági adatok
    • 5. A népesség gazdasági aktivitása
    • 6. A háztartások és a családok adatai
    • 7. Lakáskörülmények
    • 8. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői
    • 9. A foglalkozási szerkezet változása és jellemzői Magyarországon
    • 10. Nemzetközi vándorlás
    • 11. Szubjektív jóllét
    • 12. Nemzetiségi adatok
    • 13. A foglalkozások presztízse
    • Módszertani megjegyzések, fogalmak
  • Mikrocenzus 2016
    • A mikrocenzus fogalma
    • A mikrocenzusok története
    • A mikrocenzus kérdőívei
    • Az adatgyűjtés
    • Érintett települések
    • Jogi háttér
    • Adatvédelem
    • Gyakran ismételt kérdések
    • Civil Partner Program
  • Kiegészítő felvételek
    • Társadalmi rétegződés
    • Foglalkozások presztízse
    • Szubjektív jóllét
    • Egészségproblémából fakadó akadályozottság
    • Nemzetközi vándorlás

Kiegészítő felvételek

  • Társadalmi rétegződés
  • Foglalkozások presztízse
  • Szubjektív jóllét
  • Egészségproblémából fakadó akadályozottság
  • Nemzetközi vándorlás

Társadalmi rétegződés

A társadalmi rétegződés, illetve mobilitás vizsgálatának komoly hagyományai vannak a KSH-ban, az 1992-es társadalmi mobilitás felvétel óta azonban nem került sor célzott, nagymintás rétegződésvizsgálatra. A társadalom szerkezetének rendszerváltás utáni változásaira így főleg egyéb, sajátos célokat és tematikát követő, illetve kismintás adatforrások alapján következtethetünk. A következő vizsgálattal ezt a hiányt kívánjuk pótolni.

Ennek keretében a társadalmi egyenlőtlenségek több dimenziójáról gyűjtünk információkat és kérdéseket teszünk fel arra vonatkozóan is, hogy az egyének miként látják a saját helyzetüket a társadalomban. Az adatgyűjtés így különleges lehetőséget nyújt a társadalom rétegződésének, illetve a különböző rétegek jellemzőinek vizsgálatára. Ezek alapján választ kaphatunk arra, hogy milyen társadalmi csoportok azonosíthatók Magyarországon, illetve milyen különbségek vannak az egyes csoportokhoz tartozók szabadidős szokásai, személyes kapcsolatai és életkörülményei között, mennyire érzik biztosnak az emberek a jövedelmüket, a családi életüket vagy a gyermekeik jövőjét?


A felvétel kérdőíve

  • Kapcsolat
  • Copyright
  • Impresszum