Lakás

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.

Mérséklődött a jövőre vonatkozó építési kedv februárban: az építési engedélyt kapott épületek összes alapterülete 3,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épülettípusokat tekintve a lakóépületeknél jelentős volt az élénkülés, az előző év februárinál több mint 50%-kal nagyobb alapterületre adtak ki építési engedélyt. A növekedés az egy- és többlakásos lakóépületeknél egyaránt megmutatkozott. Ezzel szemben a nem lakóépületek esetében 30%-kal kisebb alapterületet engedélyeztek a hatóságok.

A lakásépítési kedv emelkedésével párhuzamosan, a növekvő munkaerő- és anyagköltségek hatására az egy évvel korábbihoz képest 11%-kal tovább emelkedtek az építési költségek 2020-ban. Utoljára 2001-ben volt ennél nagyobb növekedés. Az építőipari átlagkereset és az alapanyagárak emelkedésének hatására a lakásépítési költségek növekedése 2017-től felgyorsult, emiatt a 2020. évi átlagos költségszint közel 40%-kal magasabb lett a lakásépítések 2016-ban megindult újbóli felfutása óta.

Fél év után először, februárban kissé emelkedtek a lakbérek: országosan 1,1, a fővárosban 0,8%-kal nőttek egy hónap alatt. A fővároson belül a pesti belső és átmeneti kerületekben stagnáltak az albérletárak, a többi kerületcsoportban a januárinál enyhén magasabb áron kínálták a kiadó lakásokat. A 2020. januári csúcshoz viszonyított csökkenés elsősorban a budapesti árak esetében (16%) volt jelentős, ennek mértéke az ország többi régiójában ugyanakkor nem érte el a 4%-ot.

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.

2020-ban 28 208 új lakás épült, 34%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 556 volt, 36%-kal kevesebb, mint 2019-ben.

2020 I–III. negyedévében az újlakás-eladások száma 18, a használtaké 14%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál. A II. negyedévre jellemző jelentős visszaesés a III. negyedévben nem folytatódott. A használtlakás-piacon a falusi csok által támogatott településeken nem volt forgalomcsökkenés. A 2019-ig tartó lendületes áremelkedés lassult, a használt lakások I–III. negyedévi árszintje 2,4, az újaké 6,2%-kal haladta meg a 2019. évit.

A 2020. június 30-i, 3,8 ezer milliárd forintnyi lakáshitel-állomány 4,3%-kal több volt a 2019. véginél, és a GDP 8,1%-át tette ki. 2020 I. félévében mind az engedélyezések, mind a folyósítások száma 16%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlására fordított hitelek domináltak. A folyósított CSOK-támogatások összege több mint másfélszerese volt az előző év azonos időszakinak.