Lakás

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

Tovább emelkedtek a lakbérek júliusban: országosan és a fővárosban egyaránt 1,9%-os volt a drágulás mértéke egy hónap alatt. Pest kivételével az ország minden régiójában nőttek a kínálati bérleti díjak. Budapesten belül a legnagyobb mértékben a pesti átmeneti kerületekben (3,0%) drágult a lakásbérlés. A nominális lakbérek növekedési üteme júliusban is meghaladta az infláció havi mértékét, így a reállakbérek országosan 1,6, a fővárosban 1,7%-kal emelkedtek az előző hónaphoz képest.

2023 I. negyedévében a GDP volumene 0,9%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az infláció 2023. januárban elérte a csúcsot (25,7%), ezt követően az – előző év azonos hónapjához viszonyított – áremelkedés mértéke hónapról hónapra mérséklődött. A feszes munkaerőpiacon folytatódott a reálbérek csökkenése, ezzel összefüggésben a háztartások visszafogták fogyasztásukat, az uniós országok többségéhez hasonlóan nálunk is visszaesett a kiskereskedelmi üzletek forgalma.

A csúcsnak számító 2021. év után az eladott lakások száma 2022-től minden negyedévben csökkent. Ez a 2023. I. negyedévben sem állt meg, 31%-kal kevesebb lakáseladás történt, mint egy évvel korábban. A visszaesés hasonló mértékben érintette az új- és a használtlakás-piacot. Az árak 2022. IV. negyedévi csökkenését 2023 I. negyedévében 2,5%-os emelkedés váltotta fel, az új lakások 6,0, a használt lakások 1,9%-kal drágultak. A községekben azonban általános volt a használt lakások árcsökkenése.

2023 I. félévében 7353 új lakás épült, 19%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 10 880 volt, 39%-kal kisebb, mint 2022 azonos időszakában.

A beruházások 8 vármegyében bővültek, országosan az egy évvel korábbihoz képest 7%-kal csökkentek. Az ipari termelés volumene 2,9%-kal mérséklődött, a fővárosban és a vármegyék többségében kisebb volt a kibocsátás. A járműgyártás és a villamosberendezés-gyártás volumene bővült, az élelmiszeripar termelése csökkent. A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 10 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2022 I. negyedévében, a munkanélküliek száma pedig 17 ezer fővel bővült, miközben a területi különbségek mérséklődtek. Az átlagkereset 11%-kal emelkedett, a legkevésbé Nógrádban és Budapesten (7,1 illetve 7,6%), a legjobban Győr-Moson-Sopronban (20%) nőttek a bérek. Több újszülött jött világra és a halálozások száma is csökkent.

Az emelkedő anyag- és munkaerőköltségek hatására 2023 I. negyedévében 21%-kal nőttek a lakásépítési költségek az egy évvel korábbihoz képest. A drágulásban továbbra is az anyagköltségek növekedésének (23%) volt döntő szerepe, amelyet elsősorban a globális folyamatok, és a részben ezek hatására emelkedő hazai építőalapanyag-ipari árak (24%) idéztek elő. A munkaerőköltségek is jelentős mértékben, 18%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit.

2023 májusában az előző év azonos időszakinál 27%-kal kisebb alapterületre adtak ki építési engedélyt hazánkban. A lakóépületeknél 29, a nem lakóépületeknél összességében 25%-kal (utóbbiaknál emelkedő engedélyszám mellett) esett vissza a tervezett alapterület az egy évvel korábbihoz képest. A lakóépületek esetében az egy- és a többlakásosaknál egyaránt, a nem lakóépületeknél pedig valamennyi főbb épülettípusnál csökkenés történt.

A 2022-es folyamatokat az orosz–ukrán háború miatt bizonytalanná vált globális környezet, illetve a világszerte általános és nagymértékű áremelkedés határozta meg a leginkább. A kihívások ellenére a magyar gazdaság teljesítménye az uniós átlagot meghaladó mértékben, 4,6%-kal bővült a megelőző évihez képest. A foglalkoztatás újabb rekordszintet ért el, az átlagkereset is jelentősen nőtt, ennek hatását azonban a felpörgő infláció fokozatosan kioltotta. A népességfogyás az előző évinél kisebb ütemben folytatódott.

2022. október 1-jén hazánkban 9,6 millióan éltek és 4,6 millió lakás volt. Előbbi 3,4%-kal kevesebb, az utóbbi 4,3%-kal több az előző népszámláláshoz képest. 2022-re tovább mérséklődött a laksűrűség. A lakott lakások átlagos alapterülete tovább nőtt, nagyobb arányban összkomfortosak a 2011-es népszámláláshoz képest, és közel háromnegyedük vezetékes internettel is rendelkezett 2022-ben.

A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).

A lakáshitel-állomány 2022. évi 7,5%-os növekedési üteme lassult az előző négy évhez képest. Az engedélyezett és folyósított hitelek száma és értéke is elmaradt az előző évitől. A használtlakás-vásárlás súlya csökkent, ugyanakkor az új lakások hitelezése – különösen értékük tekintetében – bővült. 2022 II. félévében a lakáshitelezés feltételei romlottak, az újlakás-hitelezés növekedése mellett a használtlakás-vásárlásra folyósított összeg alig haladta meg az előző év azonos időszaki érték felét.

A KSH 1997 óta megjelentetett Ingatlanadattár című kiadványa megyénként, településenként és a városokban utcánként közli az év folyamán eladott családi házak, társasházi lakások és lakótelepi panellakások átlagos négyzetméterárát. A közzétett adatok így a lehető legnagyobb részletezettséggel mutatják be a lakáspiaci árak területi jellemzőit. A kiadvány a 2021. évre vonatkozó információk mellett 2005-ig visszamenőleg a korábbi évek adatait is tartalmazza.