Lakás

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

2021 júliusában az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázisnál összességében 66%-kal nagyobb alapterületre adtak ki építési engedélyt. Ezt főként a nem lakóépületekre (pl. mezőgazdasági épületekre) vonatkozó élénkülő építési kedv okozta, ugyanis az engedélyezett alapterületük 88%-kal nőtt az előző év júliusihoz képest. A lakóépületeknél 47%-kal nagyobb alapterületet engedélyeztek, a növekedés az erőteljes bázishatás következtében a többlakásosaknál volt számottevőbb.

2021 elején a Covid19-járvány továbbra is meghatározó tényezője volt a társadalmi és a gazdasági folyamatoknak. Magyarországon a járvány második és harmadik hulláma alatt a megbetegedések és a halálozások száma jóval nagyobb, a gazdaságot ért veszteség kisebb volt, mint az első hullám idején. A gazdaság területei közül leginkább továbbra is a turizmust, a vendéglátást, a személyszállítást és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységeket fogták vissza a járvány miatti korlátozások.

Tovább nőttek a lakbérek: júliusban országosan 2,7, Budapesten 2,4%-kal drágultak a kiadó lakások az előző havihoz képest. A legnagyobb áremelkedést a főváros kerületcsoportjai közül a pesti belső kerületekben (3,7%) lehetett mérni. A 2020. januári csúcsnál Budapesten átlagosan 9,2%-kal alacsonyabb áron kínálták a bérelhető lakásokat, ugyanakkor az ország többi régiójában már a járvány előtti szint fölé emelkedtek a lakbérek.

A lakásépítési kedv élénkülésével párhuzamosan, a növekvő anyag- és munkaerőköltségek hatására az előző év azonos időszakihoz képest 17%-kal emelkedtek az építési költségek 2021 I. negyedévében. A lakásépítések drágulásában az anyagköltségek növekedése játszotta a nagyobb szerepet, aminek a növekedési üteme (2021 I. negyedévében közel 20%) már 2020 II. negyedévétől meghaladta a munkaerőköltségét. Ebben az építőipari alapanyagok világpiaci áremelkedése jelentős szerepet játszott.

A tavalyi járványidőszak után 2021 I. negyedévében élénkült a lakáspiaci forgalom. A 2014 óta tartó élénkülés 2019-ben megtorpant, 2020-ban pedig előbb erőteljes, majd mérsékeltebb visszaeséssel reagált a lakáspiac a Covid19-járvány egymást követő hullámaira. Az új lakások áremelkedése a korábbi ütemhez hasonlóan folytatódott, a használt lakásoké lelassult, és alig haladta meg az általános fogyasztóiár-emelkedés mértékét. 2021 I. negyedévében mind a használt, mind az új lakások ára 5,8%-kal emelkedett az előző negyedévhez képest.

2021 első félévében 9795 új lakás épült, 13%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 15 274 volt, 22%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.

Hazánkban átlagosan nettó 302 ezer forintos négyzetméteráron épültek a lakások 2020-ban. Az utóbbi két évben jelentősen felgyorsult a fajlagos lakásépítési költség emelkedése, a drágulás éves üteme meghaladta a 10%-ot: a családiház-építések négyzetméterre vetített költsége valamivel jobban nőtt, mint a többszintes, többlakásos épületben épített új lakásoké. A becsült kivitelezési négyzetméterár a fővárosban és Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb, egyaránt 320 ezer forint.

A 2020. december 31-i több mint 4 ezer milliárd forintos lakáshitel-állomány 10 százalékkal nagyobb volt a 2019. évinél, és a GDP 8,4 százalékát tette ki. Az engedélyezések és a folyósítások száma egyaránt csökkent, összegük nőtt. A használt lakások vásárlására fordított hitelek dominanciája mellett az új lakásokhoz köthető hitelezés súlya kisebb lett. A CSOK-támogatások száma 18, összege 29 százalékkal nőtt. A járvány hatásainak enyhítésére bevezetett törlesztési moratóriumot a lakáshitelek 43 százalékánál vették igénybe.

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.