Lakás

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

Októberben a vidéki árcsökkenés miatt országosan tovább lassult, a fővárosban viszont gyorsult a lakbérek év eleje óta tartó emelkedése: az előbbi viszonylatban 0,4, Budapesten 1,4%-kal drágultak a kiadó lakások az előző hónaphoz képest. A fővárosban a januári mélypontot 12, az előző év azonos időszaki szintet 7,9%-kal haladták meg az árak. A kerületcsoportok közül január óta a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb (13%-os) lakbéremelkedés.

A lakáspiacon a 2014 óta tartó élénkülés 2019-ben megtorpant, majd 2020-ban a koronavírus-járvány tavaszi és őszi hulláma okozott átmeneti visszaesést. Az új és a használt lakások árindexe szétvált, és míg az előbbiek áremelkedése a korábbi ütemhez hasonlóan folytatódott, a használt lakásoké lelassult. A 2021. I. negyedévi ugrásszerű áremelkedést a II. negyedévben a forgalom élénkülése mellett csak csekély további elmozdulás jellemezte.

2021 első három negyedévében 12 642 új lakás épült, 1,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 430 volt, 30%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.

2021 I. félévében a lakáshitel-állomány értéke megközelítette a 4,3 ezer milliárd forintot, ezzel 6,4%-kal meghaladta a 2020. évit, és elérte a GDP 8,9%-át. Az engedélyezések és a folyósítások száma és összege is nőtt, közülük is kiemelkedő mértékben a lakáskorszerűsítéshez igénybe vetteké. A járvány hatásainak enyhítésére bevezetett törlesztési moratóriummal a lakáshitelek 29%-ánál éltek, 32%-kal kevesebb esetben, mint a megelőző időszakban.

Jelentősen, 7,6%-kal bővült magyar gazdaság 2021. I. félévi teljesítménye az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz mérten, így már a járványt megelőző szintet is meghaladta, amihez a legtöbb ágazat hozzájárult. A Covid19-járvány a 2021. I. félévi gazdasági-társadalmi folyamatokat is beárnyékolta, de május végén, június elején a járvány addigi legsúlyosabb, harmadik hulláma véget ért, a korlátozások zömét feloldották, és egyre erőteljesebben érvényesültek a pandémia előtti folyamatok.

A kiadvány negyedévente áttekintést nyújt Budapest, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról. 2021-ben számos folyamatra hatással volt a koronavírus okozta járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések, ezért az ezekkel összefüggő változásokat is bemutatjuk. A folyamatok alakulását és a térségek közötti különbségeket térképekkel és több száz interaktív grafikonnal szemléltetjük, a megértést rövid, lényegre törő magyarázatokkal és részletes táblázatokkal segítjük.

A növekvő anyag- és munkaerőköltségek hatására az egy évvel korábbihoz képest 16%-kal emelkedtek a lakásépítési költségek 2021. II. negyedévben. A lakásépítést leginkább az anyagköltségek növekedése drágította, aminek üteme az építőipari alapanyagok számottevő világpiaci áremelkedése következtében az idén jelentősen felgyorsult. A II. negyedévben az egy évvel korábbinál már 22%-kal magasabb anyagköltségszinten épültek a lakások, a munkaerőköltségek növekedése ezzel szemben 7% körüli volt.

2021 júliusában az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázisnál összességében 66%-kal nagyobb alapterületre adtak ki építési engedélyt. Ezt főként a nem lakóépületekre (pl. mezőgazdasági épületekre) vonatkozó élénkülő építési kedv okozta, ugyanis az engedélyezett alapterületük 88%-kal nőtt az előző év júliusihoz képest. A lakóépületeknél 47%-kal nagyobb alapterületet engedélyeztek, a növekedés az erőteljes bázishatás következtében a többlakásosaknál volt számottevőbb.