Lakás

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

A KSH 1997 óta megjelentetett Ingatlanadattár című kiadványa megyénként, településenként és a városokban utcánként közli az év folyamán eladott családi házak, társasházi lakások és lakótelepi panellakások átlagos négyzetméterárát. A közzétett adatok így a lehető legnagyobb részletezettséggel mutatják be a lakáspiaci árak területi jellemzőit. A kiadvány a 2021. évre vonatkozó információk mellett 2005-ig visszamenőleg a korábbi évek adatait is tartalmazza.

Országosan stagnáltak, Budapesten minimális mértékben emelkedtek a lakbérek októberben: átlagosan 0,1, a fővárosban 0,5%-kal nőttek egy hónap alatt, ami éves összevetésben 22, illetve 23%-os növekedést eredményezett. A fővároson belül egy év alatt továbbra is a pesti belső kerületekben történt a legnagyobb mértékű (27%-os) drágulás. Az országos lakbérindex 19, a budapesti 15%-kal haladta meg a járvány előtti, 2020. januári csúcsot, reálértéken azonban 9,6, illetve 12%-kal elmaradt attól.

2022 szeptemberében az előző év azonos időszaki magas bázisnál 3,3%-kal kisebb alapterületre adtak ki építési engedélyt hazánkban. A lakóépületeknél 6,0%-kal nőtt, a nem lakóépületeknél összességében 8,1%-kal csökkent a tervezett alapterület. Az előbbiek esetében a többlakásosaknál (csökkenő engedélyszám mellett) regisztrált alapterület-növekedés állt az építésikedv-élénkülés hátterében, a nem lakóépületeknél viszont az ipariak kivételével minden főbb épületkategóriában visszaesés következett be.

2022 első három negyedévében 13 617 új lakás épült, 7,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 25 984 volt, 16%-kal több, mint 2021 azonos időszakában.

161 ezer lakás eladását regisztráltuk 2021-ben, ezzel a lakáspiaci forgalom kissé meghaladta a Covid19-járvány előtti szintet. 2022 első két negyedévében a forgalom a megelőző évihez hasonlóan alakult. A 2021-ben felgyorsuló lakásárdrágulás 2022-ben is folytatódott. Az I. negyedévben a használt lakások 8,9, az újak 6,6%-kal, a II. negyedévben 6,3, illetve 3,3%-kal kerültek többe. A külföldiek magyarországi lakásvásárlásai élénkültek, de nem tértek vissza a járvány előtti szintre.

A Magyar Statisztikai Évkönyv köteteiben található mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép és több tízezer adat közel másfél évszázada ad áttekintést az országban adott évben zajló társadalmi és gazdasági folyamatokról. A folyamatosan változó környezet és felhasználói igények szem előtt tartása mellett mindig törekszünk új információk megosztására: idén az egészségügyi fejezet bővült a járóbeteg-szakellátás, az egészségügyi kiadások idősoraival, az egészségesen várható élettartam és a Covid19-fertőzöttek mutatóival.

A kedvezőtlen világgazdasági tendenciák miatt 2022 I. félévének hazai gazdasági folyamatait a növekedő energiaárak, az infláció és az energiaellátás körüli bizonytalanság határozta meg. Az energiahordozók importja egy év alatt közel háromszorosára drágult, ami rontotta a külkereskedelmi egyenleget, és beépült számos termék és szolgáltatás árába. A kihívások dacára tovább nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, ehhez az aszály sújtotta mezőgazdaság kivételével mindegyik gazdasági ág hozzájárult.

A gazdasági növekedés egyik hajtómotorjának számító ipari termelés I. félévi volumene a megyék többségében és a fővárosban is nőtt, de a gazdasági szervezetek fejlesztései 7 megyében már elmaradtak az előző év azonos időszakitól. Két megye kivételével mindenhol emelkedett a 15–64 évesek foglalkoztatottsági rátája, a munkanélküliségi ráta pedig három megye kivételével mindenhol csökkent. A halálozások száma jelentősen visszaesett az egy évvel korábbi, Covid19-járvány miatti magas bázishoz képest.

A növekvő anyag- és munkaerőköltségek hatására az egy évvel korábbihoz képest 20%-kal nőttek a lakásépítési költségek 2022 II. negyedévében. A drágulásban továbbra is az anyagköltségek növekedésének (22%) volt nagyobb szerepe, amire a globális folyamatokon kívül a hazai építőalapanyag-ipari árak 24%-os emelkedése is hatással volt. A munkaerőköltségek korábban nem tapasztalt mértékben, 17%-kal növekedtek.

2021-ben a járvány miatti korlátozások gazdasági hatásai jóval kisebbek voltak, mint 2020-ban, ám 2022 februárjában újabb veszélyhelyzetet teremtett az orosz–ukrán háborús konfliktus. A bruttó hazai termék (GDP) volumene 2021-ben 7,1%-kal nagyobb volt a 2020. évinél, és a járványt megelőző, 2019. évit is felülmúlta. A gazdaság újraindulásával a foglalkoztatottsági ráta a járvány előtti, rekordmagas szintet is meghaladta. A gyermekvállalási kedv 27 éves csúcsot ért el, a népességfogyás üteme viszont gyorsult az előző évhez képest.

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatkörei 2021. évi adatokkal frissültek, így június 30-tól elérhetők többek között a lakásállomány, lakásépítés és –megszűnés, lakásépítési engedélyek 2021-re vonatkozó település- , illetve kerületsoros adatai, valamint az önkormányzati lakásgazdálkodás kerületsoros adatai.