Lakás

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

A 2020. évi, Covid19-járvánnyal összefüggő visszaesés után 2021-ben az eladott lakások száma és ára is gyorsan emelkedett. 2022 I. negyedévében a forgalom már nem bővült tovább, a használt lakások ára azonban 7,3 az újaké pedig 4,8%-kal nőtt. Az összevont lakáspiaci árindex 234, az árak reál értelemben vett növekedése 185%-os volt a 2015. évi bázishoz képest, ezzel a magyar lakásárak emelkedése a legmagasabb volt az adatot közlő európai országok között.

2022 I. félévében 9133 új lakás épült, 6,8%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 715 volt, 16%-kal több, mint 2021 azonos időszakában.

Tovább gyorsult a lakbérek emelkedése júniusban, az előző hónaphoz képest országosan 3,8, Budapesten 4,0%-kal nőttek a bérleti díjak. A fővárosban az egy évvel korábbinál átlagosan 24%-kal magasabbak voltak a kínálati lakbérek, ezen belül a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb mértékű (27%) emelkedés. A júniusi bérleti díjak országosan 14, Budapesten 10%-kal haladták meg a 2020. januári csúcsot; reálértéken számítva azonban továbbra is elmaradtak a járvány előtti szinttől.

2021-ben a járvány miatti korlátozások gazdasági hatásai jóval kisebbek voltak, mint 2020-ban, ám 2022 februárjában újabb veszélyhelyzetet teremtett az orosz–ukrán háborús konfliktus. A bruttó hazai termék (GDP) volumene 2021-ben 7,1%-kal nagyobb volt a 2020. évinél, és a járványt megelőző, 2019. évit is felülmúlta. A gazdaság újraindulásával a foglalkoztatottsági ráta a járvány előtti, rekordmagas szintet is meghaladta. A gyermekvállalási kedv 27 éves csúcsot ért el, a népességfogyás üteme viszont gyorsult az előző évhez képest.

2022 I. negyedévében folytatódott a magyar gazdaság dinamikus bővülése. A gazdaság legtöbb területe túljutott a járvány okozta visszaesésen, a munkaerőpiacon folytatódtak a kedvező tendenciák, bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. A február végén kitört orosz–ukrán háború következményei még csak részben érződtek. A halálozások számában a Covid19-járvány már nem okozott újabb kiugrást, a népesség természetes fogyása lassult.

A gazdasági növekedés egyik hajtómotorjának számító ipari termelés volumene a megyék többségében és a fővárosban is nőtt és újból lendületet vett a gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége is. Mindenhol emelkedett a 15–64 évesek foglalkoztatottsági rátája, a munkanélküliség pedig a megyék többségében és a fővárosban csökkent. A halálozások száma jelentősen visszaesett az egy évvel korábbi, Covid19-járvány miatti magas bázisához képest.

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatkörei 2021. évi adatokkal frissültek, így június 30-tól elérhetők többek között a lakásállomány, lakásépítés és –megszűnés, lakásépítési engedélyek 2021-re vonatkozó település- , illetve kerületsoros adatai, valamint az önkormányzati lakásgazdálkodás kerületsoros adatai.

A növekvő anyag- és munkaerőköltségek hatására az egy évvel korábbihoz képest 21%-kal emelkedtek a lakásépítési költségek 2022 I. negyedévében. A drágulásban továbbra is az anyagköltségek növekedésének volt nagyobb szerepe, a tavaly megindult globális építőipari alapanyagár-emelkedést az orosz–ukrán háború is tovább fokozta. Az I. negyedévben az előző év azonos időszakinál 24%-kal magasabb anyagköltségszinten épültek a lakások, és a munkaerőköltségek növekedése is jelentős, 16%-os volt.

2022 májusában az előző év azonos időszakinál 57%-kal nagyobb alapterületre adtak ki építési engedélyt hazánkban, az építési hajlandóság a járvány kitörése óta nem volt ennél magasabb. Az élénkülést nagyobbrészt az iroda- és a kereskedelmi épületeknél regisztrált növekedés okozta, ennek hatására a nem lakóépületek engedélyezett alapterülete összesen 75%-kal nőtt az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. Lakóépületek esetében a tavaly májusinál 37%-kal nagyobb alapterületet engedélyeztek.

A GDP 7,1%-kal növekedett, amivel az unió élmezőnyébe tartozunk – derül ki hazánk társadalmi, gazdasági folyamatainak alakulását bemutató kiadványunkból. A Covid19-járvány hatásai azonban továbbra is érződtek, a kereskedelmi szálláshelyek forgalma kevesebb mint fele volt a 2019. évinek, valamint ismét csökkent az első alkalommal forgalomba helyezett új személygépkocsik száma, ugyanakkor az előző évi rekord után a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma tovább bővült.