Lakás

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

2025 júliusában országosan 6,9, Budapesten 6,6%-kal voltak magasabbak a lakbérek, mint egy évvel korábban. Az előző hónaphoz képest országosan 1,4, Budapesten pedig 1,3%-kal nőtt a kiadó lakások bérleti díja.

2025 I. félévében 5129 új lakás épült, 15%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 830 volt, 43%-kal több, mint 2024 azonos időszakában.

2025 I. negyedévében nem folytatódott a hazai lakáspiac 2024-ben megfigyelt bővülése, tizedével kevesebb lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Az év első időszakát gyorsuló lakásár-emelkedés jellemezte. Az eladások döntő többségét jelentő használt lakások 5,7, az újak 2,3%-kal drágultak. Az összevont lakáspiaci árindex éves összevetésben 12,5%-kal nőtt, ami reálértelemben 6,9%-os lakásár-emelkedést jelentett.

2025 I. negyedévében a foglalkoztatottak száma megegyezett az egy évvel korábbival, a munkanélkülieké 14 ezer fővel csökkent. A kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 9,1%-kal emelkedett. A 7,2%-kal kevesebb születés és a 4,4%-kal több halálozás eredőjeként a természetes fogyás 20%-kal gyorsult. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipari termelés volumene 4,2, az építőiparé pedig 7,5%-kal csökkent. A gazdasági szervezetek beruházásainak volumene 13%-kal elmaradt, a kiskereskedelmi forgalomé 0,9%-kal bővült.

A magyar gazdaság teljesítménye 2025 I. negyedévében ugyanakkora volt, mint az előző év azonos időszakában. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor növekvő teljesítménye, valamint a fogyasztás bővülése. Ezek hatását ellensúlyozta az ipar és az építőipar elhúzódó visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás és a külkereskedelmi egyenleg romlása. A munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány – az I. negyedévi értékeket tekintve – az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta mérséklődött.

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.

A Magyar statisztikai zsebkönyv legújabb kiadásának táblázatai, ábrái teljes körű betekintést nyújtanak hazánk 2023. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásába. Nemzetközi fejezete elsősorban az Európai Unió tagállamait jellemző főbb adatok összehasonlítására nyújt lehetőséget. Az idei évtől a kötet egy egységben jeleníti meg a kereskedelmi, valamint a magán- és egyéb szálláshelyeket.

Az előző évi megtorpanás után 13%-kal emelkedett a magyarországi lakáshitel-állomány összege 2024-ben, a GDP-hez viszonyított aránya 6,9%-ot tett ki. Az alacsony bázishoz képest számottevően nőtt az államilag támogatott és a támogatás nélküli lakáshitelek összege is. Összegében az egy évvel korábbi duplájára emelkedő lakáshitel-folyósításokon belül továbbra is a használt lakás vásárlására nyújtott hitelek domináltak. A lakásépítések visszaesésével párhuzamosan azonban az új lakásra fordított hitelek aránya jelentősen csökkent.

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

A lakásépítések száma közel tizedével csökkent, 2023-ra ötéves mélypontra jutott. A lakásépítési költségek lassuló ütemben, de továbbra is kétszámjegyű mértékben emelkedtek. Az építési kedv számottevő visszaesésére a dráguló lakásépítés mellett a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei is hatással voltak. A folyósított hitelek száma és összege egyaránt nagymértékben csökkent. A lakáspiaci forgalom közel negyedével visszaesett, a lakásárak emelkedése az egy évvel korábbihoz képest jelentősen lassult.