Lakás

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

Közel ötödével bővült 2021-ben a lakáspiaci forgalom a 2020. évi, Covid19-járvánnyal összefüggő visszaesés után, és a járványt megelőző 2019. évi szintet is meghaladta 3,7%-kal. Az árak is gyorsan emelkedtek, a IV. negyedévben a lakásárak több mint ötödével magasabbak voltak az előző év azonos időszakának szintjénél, és meghaladták a 2015. évi kétszeresét. Egy átlagos új lakás 8, egy használt 2,6 millióval került többe, mint 2020-ban.

2022 első negyedévében 4 528 új lakás épült, 26%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8001 volt, 15%-kal több, mint 2021 azonos időszakában.

A 4,6 ezer milliárd forintos 2021 végi lakáshitel-állomány a GDP 8,3%-át tette ki, nominális értéken meghaladta a 2010. évi csúcsot. Az engedélyezések és a folyósítások száma és összege egyaránt nőtt, közülük is kiemelkedő mértékben a lakáskorszerűsítéshez igénybe vetteké. A járvány hatásainak enyhítésére bevezetett törlesztési moratórium elérhetőségét 2021 II. félévében szigorították, így már csak a lakáshitelek 6,8%-ánál vették igénybe, szemben az I. félévi 29%-os aránnyal.

A növekvő munkaerő- és anyagköltségek hatására 2021-ben 16%-kal tovább emelkedtek a lakásépítési költségek az egy évvel korábbihoz képest. A drágulásban az utóbbi két évben az anyagköltségek növekedésének volt nagyobb szerepe, amelynek üteme az építőipari alapanyagok számottevő világpiaci áremelkedése következtében tavaly csaknem a duplájára gyorsult. Az egy évvel korábbinál 21%-kal magasabb anyagköltségszinten épültek a lakások, a munkaerőköltségek növekedése 10% körüli volt.

Gyorsuló ütemben nőttek a lakbérek márciusban: az előző hónaphoz képest országosan 2,3, Budapesten 2,9%-kal. A fővárosban az egy évvel korábbinál átlagosan 19%-kal magasabbak voltak a kínálati díjak, ezen belül a pesti belső kerületekben történt a legnagyobb mértékű (23%-os) emelkedés. A budapesti lakbérindex ebben a hónapban haladta meg először a 2020. januári csúcsot: a járvány előtti szintnél már 1,2%-kal drágábban kínálták a kiadó lakásokat.

2021 IV. negyedévében emelkedett a megyék többségében a 15-74 évesek foglalkoztatottsági rátája, a munkanélküliség pedig csökkent. A gazdasági növekedés egyik hajtómotorjának számító ipari termelés volumene 2021 folyamán Vas és Bács-Kiskun megye kivételével mindenütt bővült. A népességfogyás üteme Zala megye kivételével mindegyik megyében és a fővárosban is gyorsult. A Covid19-járvány hatása érezhető volt Budapest és a 19 megye társadalmi-gazdasági folyamatainak alakulásában.

2020 elején megváltozott az életünk, márciusra hazánkat is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami nemcsak az ország térségeit, hanem a gazdaság területeit is eltérően érintette. A turizmus, vendéglátás szenvedte el a legnagyobb teljesítménykiesést. A 2020-ban létrehozott Közép-Duna Menti Kiemelt Térség társas vállalkozásainak tőkeellátottsága országos összehasonlításban is kedvező.

A hazai gazdaság 2021. I–III. negyedévi teljesítménye 1,4%-kal haladta meg a járvány előtti, 2019. évi azonos időszaki szintet, a korlátozásokkal leginkább sújtott ágazatoké azonban még elmaradt attól. A gazdasági kilábalást nehezítette az akadozó alapanyag- és alkatrészellátás, valamint az energia- és a nyersanyagárak emelkedése. A népmozgalmi folyamatok közül a halálozások ingadozását a járvány dinamikája határozta meg, miközben a gyermekvállalási és a házasodási kedv tovább emelkedett.