Lakás

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.

Hazánkban átlagosan nettó 302 ezer forintos négyzetméteráron épültek a lakások 2020-ban. Az utóbbi két évben jelentősen felgyorsult a fajlagos lakásépítési költség emelkedése, a drágulás éves üteme meghaladta a 10%-ot: a családiház-építések négyzetméterre vetített költsége valamivel jobban nőtt, mint a többszintes, többlakásos épületben épített új lakásoké. A becsült kivitelezési négyzetméterár a fővárosban és Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb, egyaránt 320 ezer forint.

2021 áprilisában hazánkban az egy évvel korábbinál összességében 30%-kal nagyobb alapterületre adtak ki építési engedélyt. Az épülettípusok közül elsősorban a lakóépületek járultak hozzá az építési kedv élénküléséhez, esetükben az engedélyezett alapterület 76%-kal emelkedett az előző év áprilisi, rendkívül alacsony bázishoz mérten. A növekedés az egy- és a többlakásos lakóépületeknél egyaránt megmutatkozott. A nem lakóépületek esetében mérsékeltebben, 8,4%-kal nőtt az engedélyezett alapterület.

Harmadik hónapja emelkednek a lakbérek hazánkban: országosan és Budapesten egyaránt 1,3%-kal drágultak a kiadó lakások egy hónap alatt. A főváros valamennyi kerületcsoportjában az előző havinál magasabb áron kínálták a lakásokat. Az emelkedő tendencia ellenére a budapesti kínálatban domináló pesti belső kerületekben a 2020. januári csúcsnál még mindig közel 20%-kal alacsonyabb áron lehet lakást bérelni.

2021 I. negyedévében 6153 új lakás épült, 29%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 6946 volt, 1,2%-kal kevesebb, mint 2020. I. negyedévében.

A 2020. december 31-i több mint 4 ezer milliárd forintos lakáshitel-állomány 10 százalékkal nagyobb volt a 2019. évinél, és a GDP 8,4 százalékát tette ki. Az engedélyezések és a folyósítások száma egyaránt csökkent, összegük nőtt. A használt lakások vásárlására fordított hitelek dominanciája mellett az új lakásokhoz köthető hitelezés súlya kisebb lett. A CSOK-támogatások száma 18, összege 29 százalékkal nőtt. A járvány hatásainak enyhítésére bevezetett törlesztési moratóriumot a lakáshitelek 43 százalékánál vették igénybe.

A járvány első két hulláma elsősorban a használtlakás-piacon éreztette hatását. A 2014 óta egyre élénkülő lakáspiaci forgalom 2019-ben megtorpant, 2020-ban pedig 13%-kal elmaradt az előző évitől, ami elsősorban a használt lakások forgalmának II. negyedéves visszaesésével magyarázható. A lakásárak 2019-ig tartó lendületes emelkedése is lelassult, az új és a használt lakások árindexe szétvált, mivel előbbiek áremelkedése az előző évekhez hasonlóan folytatódott.

2021. január 1-jén Magyarország lakásállománya 4 millió 501 ezer lakásból állt, amely az épített és megszűnt lakások egyenlegeként közel 27 ezerrel nőtt 2020-ban. A 2016 óta gyorsuló bővüléshez változatlanul a jelentős ingatlanpiaci súllyal bíró Budapest, Pest és Győr-Moson-Sopron megye járult hozzá leginkább. A lakásállomány gyarapodása és a népesség fogyása következtében tovább csökkent a laksűrűség, ami a fővárosban volt a legérzékelhetőbb.

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.