Lakás

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

A gazdasági növekedés egyik hajtómotorjának számító ipari termelés volumene a vármegyék többségében és a fővárosban is nőtt, de a gazdasági szervezetek beruházásai mindössze 7 vármegyében haladták meg az előző évit. A rendkívül csapadékszegény időjárás következtében a kukorica termése minden vármegyében kisebb volt, mint 2021-ben. A halálozások száma jelentősen visszaesett az egy évvel korábbi, Covid19-járvány miatti magas bázishoz képest, de az újszülöttek száma is csökkent.

Tovább nőttek a lakbérek februárban: országosan 1,8, a fővárosban 1,4%-kal lettek magasabbak egy hónap alatt, Budapest valamennyi kerületcsoportjában emelkedés történt. A nominális lakbérek növekedési üteme éves összevetésben még mindig alacsonyabb volt az inflációnál, emiatt reálértékük néhány százalékkal csökkent egy év alatt. Az előző hónaphoz mérten azonban a lakbérek jobban nőttek a fogyasztói áraknál, így reálértéken számítva januárhoz képest kismértékű emelkedést mutattak.

2022 decemberében az előző év azonos időszakinál összességében 12%-kal kisebb alapterületre adtak ki építési engedélyt hazánkban. A lakóépületek esetében 21%-kal nőtt, a nem lakóépületeknél összességében 31%-kal visszaesett a tervezett alapterület. Az építési kedv előbbieknél megfigyelhető élénkülése a többlakásos épületek alapterületének (csökkenő engedélyszám melletti) növekedésében jelentkezett. A nem lakóépületek körében minden főbb építménykategóriánál csökkent az építendő alapterület.

2022-ben 20 540 új lakás épült, 3,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35 002 volt, 17%-kal több, mint 2021-ben.

2022 I–III. negyedévében 4,6%-kal kevesebb lakást adtak el, mint a megelőző év azonos időszakában. A csökkenés az új és a használt lakások piacán egyaránt minden negyedévben megfigyelhető volt. A kiugró I. negyedévi drágulás után fokozatosan mérséklődött a lakásárak emelkedése, amely a III. negyedévben már csak 2,6% volt. A használt lakások áremelkedésének lassulása az ország valamennyi területén kimutatható.

Az emelkedő anyag- és munkaerőköltségek hatására az egy évvel korábbihoz képest 23%-kal nőttek a lakásépítési költségek 2022 III. negyedévében. A drágulásban továbbra is az anyagköltségek növekedésének (27%) volt nagyobb szerepe, amire a globális folyamatokon kívül a hazai építőalapanyag-ipari árak 26%-os emelkedése is hatással volt. A munkaerőköltségek is jelentős mértékben, 17%-kal meghaladták az előző év azonos időszakit.

A meredeken emelkedő energia- és nyersanyagárak, illetve az energiaellátás körüli bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak az I–III. negyedévi folyamatoknak. A kedvezőtlen hatások a gazdaság egyre több területén jelentkeztek, ennek ellenére a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is jóval az uniós átlag feletti mértékben bővült.

A gazdaság járvány utáni újraindulása 2021 folyamán az ország legtöbb térségében éreztette kedvező hatását, ugyanakkor számos gazdasági-társadalmi szegmensben jelentős területi különbségek mutatkoztak. A pandémia megváltoztatta a belföldi vándorlási folyamatokat, népszerű célponttá váltak ebben az időszakban a tóparti települések. A szabad vállalkozási zónába tartozó helységeket – kedvezőtlen relatív helyzetük miatt – kiemelten kezelték a területfejlesztési programokban.

A KSH 1997 óta megjelentetett Ingatlanadattár című kiadványa megyénként, településenként és a városokban utcánként közli az év folyamán eladott családi házak, társasházi lakások és lakótelepi panellakások átlagos négyzetméterárát. A közzétett adatok így a lehető legnagyobb részletezettséggel mutatják be a lakáspiaci árak területi jellemzőit. A kiadvány a 2021. évre vonatkozó információk mellett 2005-ig visszamenőleg a korábbi évek adatait is tartalmazza.

A Magyar Statisztikai Évkönyv köteteiben található mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép és több tízezer adat közel másfél évszázada ad áttekintést az országban adott évben zajló társadalmi és gazdasági folyamatokról. A folyamatosan változó környezet és felhasználói igények szem előtt tartása mellett mindig törekszünk új információk megosztására: idén az egészségügyi fejezet bővült a járóbeteg-szakellátás, az egészségügyi kiadások idősoraival, az egészségesen várható élettartam és a Covid19-fertőzöttek mutatóival.