Lakás

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

2025 áprilisában országosan 0,9, Budapesten 1,3%-kal nőttek a lakbérek az előző hónaphoz képest. Az áprilisi nominális lakbérindex országosan 118, a fővárosban 109, reálértelemben pedig 27, illetve 22%-kal múlta felül a 2015. évi bázist. Egy év alatt a nominális lakbérek 8–9, a reállakbérek 3–4%-kal növekedtek.

A Magyar statisztikai zsebkönyv legújabb kiadásának táblázatai, ábrái teljes körű betekintést nyújtanak hazánk 2023. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásába. Nemzetközi fejezete elsősorban az Európai Unió tagállamait jellemző főbb adatok összehasonlítására nyújt lehetőséget. Az idei évtől a kötet egy egységben jeleníti meg a kereskedelmi, valamint a magán- és egyéb szálláshelyeket.

2025 I. negyedévében 2704 új lakás épült, 2,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, 25%-kal több, mint 2024 azonos időszakában.

Folytatódott a hazai lakáspiaci forgalom bővülése 2024 IV. negyedévében, az értékesítések száma 22%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az I. negyedévi jelentős növekedés után mérsékeltebb ütemben folytatódott a lakásárak emelkedése. A IV. negyedévben az előző negyedévinél 1,6%-kal kerültek többe a lakások. Egy év alatt nominálisan 13, reál értelemben pedig 8,9%-kal drágultak a lakások, utóbbi a használt lakások esetében 8,7, az újaknál 10%-ot tett ki.

Az előző évi megtorpanás után 13%-kal emelkedett a magyarországi lakáshitel-állomány összege 2024-ben, a GDP-hez viszonyított aránya 6,9%-ot tett ki. Az alacsony bázishoz képest számottevően nőtt az államilag támogatott és a támogatás nélküli lakáshitelek összege is. Összegében az egy évvel korábbi duplájára emelkedő lakáshitel-folyósításokon belül továbbra is a használt lakás vásárlására nyújtott hitelek domináltak. A lakásépítések visszaesésével párhuzamosan azonban az új lakásra fordított hitelek aránya jelentősen csökkent.

I. Lipót király 1693. április 11-én adományozott kiváltságlevelében Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, ennek emlékére 1998-tól ezen a napon ünneplik a város napját. Debrecen kétszer volt az ország fővárosa, az 1980-as évek közepe óta (Miskolcot megelőzve) Magyarország második legnépesebb települése. Jelentős gazdasági és oktatási-kulturális centrum. A regisztrált vállalkozások száma szerint a megyeszékhelyek szerinti rangsor első helyén szerepel és a Debreceni Egyetem fogadja a hazai felsőoktatási intézmények közül a legtöbb külföldi hallgatót.

A TÉR-KÉP, 2023 kiadvány Ágazati körkép fejezete néhány nemzetgazdasági ág (mezőgazdaság, ipar, építőipar, vendéglátás és kereskedelem) helyzetén keresztül mutatja be a magyarországi területi különbségeket. 2023-ban a lakásépítések továbbra is a főváros egyes kerületeire és agglomerációjára, a Balaton partjára, az északnyugati országrészre, valamint néhány alföldi nagyváros térségére koncentrálódtak. A Siófoki és a Mosonmagyaróvári járásban, valamint Budapest XIII., IX. és XI. kerületében kiugróan magas, az országos átlag (19 darab) háromszorosát is meghaladó volt a tízezer lakosra jutó lakásépítések száma. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2023.

2024 IV. negyedévében 23 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben a munkanélküliek száma 1,6 ezer fővel csökkent. 2024-ben a nettó átlagkereset 13,2%-kal emelkedett. A 9,1%-kal kevesebb születés és 0,5%-kal kevesebb halálozás eredőjeként a természetes fogyás 16%-kal meghaladta a 2023-ast. Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,3%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom országosan 2,6%-kal bővült.

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

A magyar gazdaság teljesítménye 2024 I–III. negyedévében 0,6%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Bővült a háztartások fogyasztása, amit a reálkeresetek növekedése támogatott, miközben az infláció stabilizálódott, az I–III. negyedévben 3,7% volt. A legtöbb szolgáltatást nyújtó nemzetgazdasági ág és az építőipar teljesítménye meghaladta az egy évvel korábbit, miközben az iparé és a mezőgazdaságé elmaradt attól. A munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány mellett a munkanélküliségi ráta is kis mértékben emelkedett.

A megújult KSH Ingatlanadattárhoz kapcsolódóan interaktív adatvizualizáció mutatja be Budapest utcatérképén, hogyan változtak a lakásárak 2015 és 2023 között a fővárosban.

A KSH megújult Ingatlanadattárában megyénként, településenként és a városokban utcánként mutatja be az adott év folyamán eladott családi házak, társasházi és lakótelepi panellakások átlagos négyzetméterárát. A 2015–2023 közötti időszak adatait tartalmazó új alkalmazás grafikonokkal, térképekkel és rangsorokkal segíti a lakáspiaci tájékozódást, az archívumban pedig a korábbi évekre vonatkozó kiadványok is elérhetők.

Magyarország gázfogyasztásában a háztartások és az ipar részesedése a legjelentősebb (2023-ban 46, illetve 33%). Az ipari célú földgázfelhasználás aránya Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt a legmagasabb (68%), Baranyában a legalacsonyabb (12%). Az elmúlt tíz évben az alternatív fűtési módok – például villamosenergia – terjedésével a gázzal ellátott lakások aránya 2023-ra 3 százalékponttal, 71%-ra csökkent.

A lakásépítések száma közel tizedével csökkent, 2023-ra ötéves mélypontra jutott. A lakásépítési költségek lassuló ütemben, de továbbra is kétszámjegyű mértékben emelkedtek. Az építési kedv számottevő visszaesésére a dráguló lakásépítés mellett a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei is hatással voltak. A folyósított hitelek száma és összege egyaránt nagymértékben csökkent. A lakáspiaci forgalom közel negyedével visszaesett, a lakásárak emelkedése az egy évvel korábbihoz képest jelentősen lassult.