Lakás

2023. október 11-től a KSH Heti Monitort a KSH Monitor váltja fel. A hivatal honlapján elérhető interaktív ábragyűjtemény továbbra is a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt tájékoztatást, ugyanakkor kibővült a gyorstájékoztatók ábráival, így ennek megfelelően témakörönként részben átalakított tartalommal jelentkezik.
A KSH Monitor ábrái döntően továbbra is kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetők.
Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!

A lakásépítések száma közel tizedével csökkent, 2023-ra ötéves mélypontra jutott. A lakásépítési költségek lassuló ütemben, de továbbra is kétszámjegyű mértékben emelkedtek. Az építési kedv számottevő visszaesésére a dráguló lakásépítés mellett a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei is hatással voltak. A folyósított hitelek száma és összege egyaránt nagymértékben csökkent. A lakáspiaci forgalom közel negyedével visszaesett, a lakásárak emelkedése az egy évvel korábbihoz képest jelentősen lassult.

Tovább emelkedtek a kínálati lakbérek hazánkban 2024 júliusában: országosan 1,8, Budapesten 1,4%-kal lettek magasabbak egy hónap alatt. A júliusi nominális lakbérindex országosan 112, a fővárosban 101%-kal, reálértelemben pedig 28, illetve 21%-kal haladta meg a 2015. évi bázist.

2024 I. félévében 6027 új lakás épült, 18%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, ugyancsak 18%-kal maradt el a 2023 azonos időszakitól.

Az ország legnagyobb részének lakáspiacán 2024 I. negyedévében már megmutatkozott a korábbi visszaesés utáni kilábalás. A 2023. évi 23%-os csökkenést követően 36%-kal nőtt az eladott lakások száma az előző év azonos negyedévéhez képest. A lakásárak is emelkedtek az előző negyedévhez mérten, a használtaké 5,3 az újaké 4,6%-kal. Az ország nagy részén érzékelhető volt a drágulás, kivételt ez alól csak a keleti országrészben lévő családi házak jelentettek.

A GDP volumene 2024 I. negyedévében 1,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élénkülést a háztartások bővülő fogyasztása és a javuló külkereskedelemi egyenleg eredményezte. Az infláció 4% alá mérséklődött, a reálkeresetek emelkedtek. A termelési oldalon nőtt az építőipar és a legtöbb szolgáltatóág teljesítménye, az iparé ugyanakkor csökkent. A foglalkoztatási arány – az I. negyedévi értékeket tekintve – az eddigi legmagasabb volt, azonban a munkanélküliségi ráta is emelkedett.

2024 I. negyedévében a kevesebb születés és halálozás eredőjeként 4,6%-kal gyorsult a természetes fogyás. A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, így 2024 I. negyedévében 16 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a munkanélküliek száma 30 ezer fővel nőtt. A nettó átlagkereset 14,2%-kal emelkedett. Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,4%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom országosan 3,2%-kal visszaesett.

A magyarországi lakáshitel-állomány 5003 milliárd forint volt 2023 végén, 1,5%-kal magasabb a 2022. év véginél. A lakáshitel-állomány bővülési üteme lassult a 2022. évi 7,5, illetve az azt megelőző négy év 9–15% közötti éves növekedéséhez képest. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya a 2022. év végi 7,5%-ról 6,7%-ra mérséklődött.

Tovább emelkedtek a lakbérek 2024 márciusában: országosan 0,8, Budapesten 1,8%-kal lettek magasabbak egy hónap alatt. Az előző év azonos időszakit országosan 11,7, a fővárosban 12,4%-kal, a 2015. évi bázisidőszakit pedig 101, illetve 94%-kal haladták meg a márciusi lakbérek nominálisan. A reállakbérindex országosan 23, Budapesten 19%-kal múlta felül a 2015. évi bázist.

A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.

A megújult KSH Ingatlanadattárhoz kapcsolódóan interaktív adatvizualizáció mutatja be Budapest utcatérképén, hogyan változtak a lakásárak 2015 és 2022 között a fővárosban.

A KSH megújult Ingatlanadattárában megyénként, településenként és a városokban utcánként mutatjuk be az adott év folyamán eladott családi házak, társasházi és lakótelepi panellakások átlagos négyzetméterárát. A 2015–2022 közötti időszak adatait tartalmazó új alkalmazás grafikonokkal, térképekkel és rangsorokkal segíti a lakáspiaci tájékozódást, az archívumban pedig a korábbi évekre vonatkozó kiadványok is elérhetők.