Lakás

2025 júniusában országosan 1,3, Budapesten 1,4%-kal nőttek a lakbérek az előző hónaphoz képest. A júniusi nominális lakbérindex országosan 123, a fővárosban 112, reálértelemben pedig 30, illetve 23%-kal múlta felül a 2015. évi bázist. Egy év alatt a nominális lakbérek országos átlagban 7, a reállakbérek 3% körüli mértékben növekedtek.

2025 I. negyedévében a foglalkoztatottak száma megegyezett az egy évvel korábbival, a munkanélkülieké 14 ezer fővel csökkent. A kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 9,1%-kal emelkedett. A 7,2%-kal kevesebb születés és a 4,4%-kal több halálozás eredőjeként a természetes fogyás 20%-kal gyorsult. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipari termelés volumene 4,2, az építőiparé pedig 7,5%-kal csökkent. A gazdasági szervezetek beruházásainak volumene 13%-kal elmaradt, a kiskereskedelmi forgalomé 0,9%-kal bővült.

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.

A Magyar statisztikai zsebkönyv legújabb kiadásának táblázatai, ábrái teljes körű betekintést nyújtanak hazánk 2023. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásába. Nemzetközi fejezete elsősorban az Európai Unió tagállamait jellemző főbb adatok összehasonlítására nyújt lehetőséget. Az idei évtől a kötet egy egységben jeleníti meg a kereskedelmi, valamint a magán- és egyéb szálláshelyeket.

2025 I. negyedévében 2704 új lakás épült, 2,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, 25%-kal több, mint 2024 azonos időszakában.

Folytatódott a hazai lakáspiaci forgalom bővülése 2024 IV. negyedévében, az értékesítések száma 22%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az I. negyedévi jelentős növekedés után mérsékeltebb ütemben folytatódott a lakásárak emelkedése. A IV. negyedévben az előző negyedévinél 1,6%-kal kerültek többe a lakások. Egy év alatt nominálisan 13, reál értelemben pedig 8,9%-kal drágultak a lakások, utóbbi a használt lakások esetében 8,7, az újaknál 10%-ot tett ki.

Az előző évi megtorpanás után 13%-kal emelkedett a magyarországi lakáshitel-állomány összege 2024-ben, a GDP-hez viszonyított aránya 6,9%-ot tett ki. Az alacsony bázishoz képest számottevően nőtt az államilag támogatott és a támogatás nélküli lakáshitelek összege is. Összegében az egy évvel korábbi duplájára emelkedő lakáshitel-folyósításokon belül továbbra is a használt lakás vásárlására nyújtott hitelek domináltak. A lakásépítések visszaesésével párhuzamosan azonban az új lakásra fordított hitelek aránya jelentősen csökkent.

I. Lipót király 1693. április 11-én adományozott kiváltságlevelében Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, ennek emlékére 1998-tól ezen a napon ünneplik a város napját. Debrecen kétszer volt az ország fővárosa, az 1980-as évek közepe óta (Miskolcot megelőzve) Magyarország második legnépesebb települése. Jelentős gazdasági és oktatási-kulturális centrum. A regisztrált vállalkozások száma szerint a megyeszékhelyek szerinti rangsor első helyén szerepel és a Debreceni Egyetem fogadja a hazai felsőoktatási intézmények közül a legtöbb külföldi hallgatót.

A TÉR-KÉP, 2023 kiadvány Ágazati körkép fejezete néhány nemzetgazdasági ág (mezőgazdaság, ipar, építőipar, vendéglátás és kereskedelem) helyzetén keresztül mutatja be a magyarországi területi különbségeket. 2023-ban a lakásépítések továbbra is a főváros egyes kerületeire és agglomerációjára, a Balaton partjára, az északnyugati országrészre, valamint néhány alföldi nagyváros térségére koncentrálódtak. A Siófoki és a Mosonmagyaróvári járásban, valamint Budapest XIII., IX. és XI. kerületében kiugróan magas, az országos átlag (19 darab) háromszorosát is meghaladó volt a tízezer lakosra jutó lakásépítések száma. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2023.

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

A megújult KSH Ingatlanadattárhoz kapcsolódóan interaktív adatvizualizáció mutatja be Budapest utcatérképén, hogyan változtak a lakásárak 2015 és 2023 között a fővárosban.

A KSH megújult Ingatlanadattárában megyénként, településenként és a városokban utcánként mutatja be az adott év folyamán eladott családi házak, társasházi és lakótelepi panellakások átlagos négyzetméterárát. A 2015–2023 közötti időszak adatait tartalmazó új alkalmazás grafikonokkal, térképekkel és rangsorokkal segíti a lakáspiaci tájékozódást, az archívumban pedig a korábbi évekre vonatkozó kiadványok is elérhetők.

Magyarország gázfogyasztásában a háztartások és az ipar részesedése a legjelentősebb (2023-ban 46, illetve 33%). Az ipari célú földgázfelhasználás aránya Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt a legmagasabb (68%), Baranyában a legalacsonyabb (12%). Az elmúlt tíz évben az alternatív fűtési módok – például villamosenergia – terjedésével a gázzal ellátott lakások aránya 2023-ra 3 százalékponttal, 71%-ra csökkent.

A lakásépítések száma közel tizedével csökkent, 2023-ra ötéves mélypontra jutott. A lakásépítési költségek lassuló ütemben, de továbbra is kétszámjegyű mértékben emelkedtek. Az építési kedv számottevő visszaesésére a dráguló lakásépítés mellett a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei is hatással voltak. A folyósított hitelek száma és összege egyaránt nagymértékben csökkent. A lakáspiaci forgalom közel negyedével visszaesett, a lakásárak emelkedése az egy évvel korábbihoz képest jelentősen lassult.