Árak

2023 augusztusában az ipari termelői árak átlagosan 2,3%-kal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés árai 8,6%-kal nőttek, az exportértékesítéséi 7,6%-kal csökkentek. A nagy eltérést elsősorban az okozta, hogy az alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő energiaiparban a belföldi értékesítési árak meghaladták az egy évvel korábbi szintet, miközben az exportértékesítési árak már jelentősen elmaradtak attól. Az ipari termelői árak alakulásában az alapanyagok drágulása és az előállítási költségek emelkedése, továbbá a forint euróval szembeni, egy év alatt történt erősödése is szerepet játszott. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,3, az exportértékesítési árak 0,9%-kal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 0,7%-kal emelkedtek.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

A mezőgazdasági termelői árak 2023 I. félévében 6,9%-kal emelkedtek, ezen belül a növényi termékek ára 3,0%-kal csökkent, az állatok és állati termékeké pedig 32%-kal nőtt. A ráfordítási árak 16%-os növekedéséhez a folyó termelőfelhasználás összetevőinek és a beruházásoknak az áremelkedése közel azonos mértékben járult hozzá. Az előbbiek esetében 16, az utóbbiaknál 15%-kal nőtt az árszínvonal. Az agrárolló értéke 92,2%-os volt.

2023. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 16,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára jelentős mértékben emelkedett. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek, ezen belül a ruházkodási cikkek 1,6%-kal kevesebbe kerültek.

2023 I. negyedévében a GDP volumene 0,9%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az infláció 2023. januárban elérte a csúcsot (25,7%), ezt követően az – előző év azonos hónapjához viszonyított – áremelkedés mértéke hónapról hónapra mérséklődött. A feszes munkaerőpiacon folytatódott a reálbérek csökkenése, ezzel összefüggésben a háztartások visszafogták fogyasztásukat, az uniós országok többségéhez hasonlóan nálunk is visszaesett a kiskereskedelmi üzletek forgalma.

2021 III. negyedévétől gyorsuló ütemben drágulnak hazánkban a szolgáltatások, 2023 I. negyedévében átlagosan 13,5%-kal kerültek többe az egy évvel korábbihoz képest. Valamennyi megfigyelt szolgáltatás díjai emelkedtek, közülük a vendéglátás (31,0%), az ingatlanügyletek (15,6%), a szárazföldi és csővezetékes szállítás (15,5%), valamint a raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység (11,3%) drágulása volt a legnagyobb hatással az árak átlagos változására.

A vágósertés ára hazánkban 2023 februárjától újra emelkedni kezdett, áprilisban (713 forint/kilogramm) több mint ötödével haladta meg az előző év azonos időszakit. A vágócsirke ára 2022 decembere óta 500 forint felett van, áprilisban 27%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A vágómarha ára jelenleg a 2022. áprilisi árszintnek felel meg. A tej ára öt hónapja folyamatosan csökken, azonban áprilisban így is 26%-kal, a tojás pedig (48 forint/darab) 61%-kal többe került, mint 2022 azonos hónapjában.

A mezőgazdasági termékek 2022 októbere óta tartó, egyre lassabb ütemű emelkedése 2023 áprilisában csökkenésbe váltott, 7,2%-kal alacsonyabbak voltak az akkori árak, mint az előző év azonos időszakában. A növények és kertészeti termékek ára második hónapja csökken – áprilisban 19%-kal az előző év azonos időszakához képest –, amit a gabonafélék és olajos növények árának esése okoz. Az állatok és állati termékek ára azonban továbbra is emelkedik, áprilisban 23%-kal haladta meg a 2022. áprilisit.

Az Európai Unióban az ipari termelői árak másfél évig tartó csökkenést, stagnálást követően 2021 februárjában emelkedni kezdtek. A drágulás 2022 augusztusáig – csaknem egyenletes ütemben – 33%-ra gyorsult, ezt követően hónapról hónapra egyre kisebb lett az áremelkedés mértéke. 2023 áprilisában már csak 1,7%-kal haladták meg az ipari termelői árak az egy évvel korábbi szintet. Az unión belül – az előző öt hónaphoz hasonlóan – hazánkban drágult a leginkább (15%-kal) az ipari termelés.

A 2022-es folyamatokat az orosz–ukrán háború miatt bizonytalanná vált globális környezet, illetve a világszerte általános és nagymértékű áremelkedés határozta meg a leginkább. A kihívások ellenére a magyar gazdaság teljesítménye az uniós átlagot meghaladó mértékben, 4,6%-kal bővült a megelőző évihez képest. A foglalkoztatás újabb rekordszintet ért el, az átlagkereset is jelentősen nőtt, ennek hatását azonban a felpörgő infláció fokozatosan kioltotta. A népességfogyás az előző évinél kisebb ütemben folytatódott.

A 2021-ben kezdődött gazdasági élénküléssel összefüggő keresletnövekedés, az orosz–ukrán háború miatt megváltozott piaci (főként energiapiaci) viszonyok, a mezőgazdaságot ért károk, továbbá a forint gyengülése jelentős áremelkedést okoztak 2022-ben. Az energiahordozók és egyes nyersanyagok drágulása, valamint a munkabérek emelkedése növelte a termelési költségeket és a szolgáltatások díját, ami a fogyasztói árakba beépülve az elmúlt több mint két évtized legnagyobb mértékű inflációjához vezetett.

A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).

A 451/2022 (XI.9.) Korm. rendelet 2022. november 10-től a friss tojással és az étkezési burgonyával bővítette a hatósági áras élelmiszerek körét (utóbbinál az újburgonya nem tartozik ebbe a körbe). Ezek árát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30-án alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árnál. Amennyiben az akciós, vagy leértékeléssel keletkezett ár volt, úgy arra az esetre kedvezményes értékesítés előtti árat kell alkalmazni. Ha utóbbi nem állapítható meg, akkor a KSH honlapján az ezekre a termékekre 2022 szeptemberre vonatkozó átlagos fogyasztói árat kell figyelembe venni, amennyiben az rendelkezésre áll.