Információ, kommunikáció
Az infokommunikációs statisztika az infokommunikációs technológiák használatát, a társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja. Három nagy területe a háztartások, a vállalkozások és a közigazgatás adatainak gyűjtése és feldolgozása. Idetartoznak például az IKT-eszközökhöz való hozzáférésre és használatukra, az IKT-infrastruktúrára, a távközlési hálózatokra, elektronikus kommunikációra, e-kormányzatra, elektronikus kereskedelemre vonatkozó adatok. A témára vonatkozó információkat a Digitális gazdaság és társadalom, 2018 című éves elemzésünkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
Az információ, kommunikáció részesedése a bruttó hozzáadott értékből
A mutató leírása
Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág részesedése a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, folyó alapáron számolva.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2020
Mobiltelefon-előfizetések száma 100 lakosra
A mutató leírása
Az adott időszak utolsó napján működő, hívható SIM-kártyák száz lakosra jutó száma
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2021. IV. negyedév
Helyhez kötött internet-előfizetések száma 1000 lakosra
A mutató leírása
A helyhez kötött internet-előfizetések adott időszak végi, ezer lakosra jutó szama.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2021
A kormányzati portált elektronikus kapcsolatfelvétel céljára használók aránya
A mutató leírása
Azon 16–74 év közötti lakosok aránya, akik közigazgatási szervvel interneten keresztül kapcsolatba léptek az elmúlt egy évben.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2021
Ajánló
TÉR-KÉP, 2020
2020 elején megváltozott az életünk, márciusra hazánkat is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami nemcsak az ország térségeit, hanem a gazdaság területeit is eltérően érintette. A turizmus, vendéglátás szenvedte el a legnagyobb teljesítménykiesést. A 2020-ban létrehozott Közép-Duna Menti Kiemelt Térség társas vállalkozásainak tőkeellátottsága országos összehasonlításban is kedvező.
Magyarország, 2021. I–III. negyedév
A hazai gazdaság 2021. I–III. negyedévi teljesítménye 1,4%-kal haladta meg a járvány előtti, 2019. évi azonos időszaki szintet, a korlátozásokkal leginkább sújtott ágazatoké azonban még elmaradt attól. A gazdasági kilábalást nehezítette az akadozó alapanyag- és alkatrészellátás, valamint az energia- és a nyersanyagárak emelkedése. A népmozgalmi folyamatok közül a halálozások ingadozását a járvány dinamikája határozta meg, miközben a gyermekvállalási és a házasodási kedv tovább emelkedett.
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2021. III. negyedév
Továbbra is folyamatosan nő a mobilhálózat adatforgalma, 2021 III. negyedévében 35%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Folytatódott az optikai hálózaton szolgáltatott internetre vonatkozó előfizetések térnyerése, 2021 III. negyedévében már a helyhez kötött előfizetések több mint harmadát tették ki. A mobil- és a vezetékes hálózatból indított hívások átlagos időtartama elmaradt a járvány tetőzésekor mért kimagasló értékektől, de meghaladta a járványt megelőző időszak értékeit.
Digitális gazdaság, 2020
A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását. 2020-ban szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94%), 63%-uk rendelkezett saját honlappal. A vállalkozások leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot veszik igénybe, de a mobilinternet-kapcsolat használata is jelentős. Az internet-előfizetések száma évről évre jelentősen emelkedik. A legnagyobb szolgáltatók az interneteléréssel párhuzamosan telefon- és televíziószolgáltatást is nyújtanak előfizetőiknek.
Az információs és kommunikációs eszközhasználat főbb jellemzői a közigazgatásban
2019-ben a hazai közigazgatásban közel teljes körű volt a számítógép és az internet használata, az intézmények túlnyomó többsége saját honlappal rendelkezett. A honlapokon elérhető információk és alkalmazások köre folyamatosan bővül, egyre inkább megtalálhatóak közöttük a fejlettebb, összetettebb formájú szolgáltatások. 2019-ben már az államigazgatási és az önkormányzati szervezetek fele használta a közösségi média felületeit a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében.
A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői
2020-ban a hazai háztartások 88%-a rendelkezett már internet-hozzáféréssel, így tovább közeledtünk az uniós átlaghoz. A webre magáncélból csatlakozó 16–74 éves lakosság 85%-a három hónapon belül internetezett, a 65–74 évesek 44%-a már naponta használta az online teret magáncélból. Az internethez kapcsolódó tárgyak közül a televíziókészülék a legelterjedtebb a magáncélú használatban.
Virtuálisan együtt, mégis egyedül?
Az életünk ma már elképzelhetetlen online jelenlét nélkül: 10-ből 8-an napi szinten interneteznek, 7-en az okostelefonjukról csatlakoznak a világhálóra. Egyre inkább a digitális térben, másokkal online kapcsolódva, offline mégis többnyire valós társaság nélkül élünk. A járványügyi óvintézkedések ezt még tovább fokozhatják, hiszen most biztonságosabb, ha az online térben keressük egymás társaságát.
Kapcsolódó témakörök
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
- Mutatószámrendszerek, időszaki adatfelvételek
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Innovációs és Technológiai Minisztérium
Közzétételi és revíziós naptárKiadványtár