Információ, kommunikáció

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben a korábbi évekhez képest újdonságnak számít, hogy 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba. Az alkalmazásban állók létszáma esetében a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók számbevétele is az alkalmazásban állók között történt. Ezenkívül a környezet témaköre kiegészítésre került az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított területekkel.

Elindult egy új aloldal a KSH honlapján, ahonnan ingyenesen letölthető több mint 400 évkönyv, zsebkönyv és adattár, összesen százezer oldalnyi, pdf-formátumú kiadvány, közel 150 ezer Excel-táblázat és többezer statikus és interaktív grafikon és térkép. Az aloldal lehetővé teszi az évkönyvek, zsebkönyvek és adattárak szűrését referenciaév, sorozatnév, formátum (PDF, XLS) és kiegészítő tartalmak (grafikonok, térképek) szerint. A felhasználóknak lehetősége van saját kiadványlistát összeállítani az érdeklődésüknek megfelelő év- és zsebkönyvekből, valamint adattárakból.

A Magyarország, 2024 című kiadvány legfontosabb adataiból készített infografika sorozatunk segítségével átfogó képet adunk hazánk társadalmi és gazdasági állapotáról, környezetünk főbb jellemzőiről. A sorozat következő infografikája a digitális világot mutatja be. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: Magyarország, 2024.

A magyar gazdaság teljesítménye 2025 I. negyedévében ugyanakkora volt, mint az előző év azonos időszakában. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor növekvő teljesítménye, valamint a fogyasztás bővülése. Ezek hatását ellensúlyozta az ipar és az építőipar elhúzódó visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás és a külkereskedelmi egyenleg romlása. A munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány – az I. negyedévi értékeket tekintve – az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta mérséklődött.

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.

2024-ben hazánkban a helyhez kötött internet-előfizetések száma felülmúlta a 3,6 milliót, 2,0%-kal meghaladva az egy évvel korábbit. A bővülést az optikai csoport 6,9%-os növekedése határozta meg. A letöltési adatforgalom 19, a feltöltési 3,7%-kal emelkedett, így mindkettő újabb rekordot ért el. A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma – az előző évek bővülését folytatva – 2024 végén meg is haladta a 14,7 milliót.

Magyarországon a háztartások és magánszemélyek infokommunikációseszköz-használata a főbb mutatók többségében 2024-ben nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A háztartások 95%-a rendelkezett szélessávúinternet-hozzáféréssel, a 16–74 éves lakosság 90%-a naponta használta a világhálót, 62%-uk pedig vásárolt online 3 hónapon belül.

A Távközlés világnapjának megrendezéséről 1968-ban döntöttek. Ennek előzménye, hogy 1865. május 17-én Párizsban aláírták a Nemzetközi Távíró Egyesület alapító okmányát. A mai nevén Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) 1947 óta az ENSZ szakosított szervezete, közel kétszáz tagországa között van Magyarország is. Az ITU 2005-ös konferenciáján úgy határozott, hogy május 17-e ne csupán a távközlés, hanem az információs társadalom világnapja is legyen.

A Magyarország számokban, 2023 Digitális világ fejezete az információs és kommunikációs technológiák széleskörű elterjedéséről nyújt adatokat. 2023-ban a (legalább 10 fős) vállalkozások 96%-ának volt internetkapcsolata, és már 45%-uk használt felhőalapú alkalmazást. A háztartások internetellátottsága az uniós átlag szintjére, 93%-ra emelkedett. Ötből négy magyar böngészte a híroldalakat, kommunikált a közösségi média felületeken, továbbá háromból két személy vett igénybe internetes banki szolgáltatásokat, valamint keresett rá egészséggel-betegséggel kapcsolatos információkra. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: Magyarország számokban, 2023»

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

A helyhez kötött internet-előfizetések száma 2024 III. negyedévében 2,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit az optikai szegmens 8,1%-os növekedésének köszönhetően. Az előfizetéseken belül már 22%-ot képviseltek a legalább 500 Mbit/s garantált letöltési sebességet kínáló csomagok. A helyhez kötött interneten megvalósuló letöltési forgalom 3,9, a mobiladat-forgalom 21%-kal nagyobb volt, mint 2023 azonos időszakában.

Távközlési szolgáltatásból több mint 338 milliárd forint bevétele keletkezett a szolgáltatóknak 2024 III. negyedévében, ennek 58%-a mobilhang- és mobilinternet-szolgáltatásból származott. A vezetékes hívások átlagos ideje nem változott (közel 6 perc), a mobilhívásoké 2,7%-kal nőtt az előző évhez képest.

A digitális gazdasághoz kötődő IKT (információs és kommunikációs technológiák) -szektorban 48,5 ezer vállalkozás működött 2022-ben, amelyek az összes vállalkozás 5,0%-át adták. A szektor vállalkozásainak bruttó hozzáadott értéke (folyó áron 3081 milliárd forint) a nemzetgazdaság egészének 8,1%-át tette ki. 2023-ban az IKT-szektorban 229,4 ezer főt foglalkoztattak, 2,3%-kal többet, mint 2022-ben. A hazai külkereskedelmi termékforgalomban mind az export, mind az import 12%-át az IKT-szektor vállalkozásai realizálták.