Információ, kommunikáció

Az infokommunikációs statisztika az infokommunikációs technológiák használatát, a társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja. Három nagy területe a háztartások, a vállalkozások és a közigazgatás adatainak gyűjtése és feldolgozása. Idetartoznak például az IKT-eszközökhöz való hozzáférésre és használatukra, az IKT-infrastruktúrára, a távközlési hálózatokra, elektronikus kommunikációra, e-kormányzatra, elektronikus kereskedelemre vonatkozó adatok. A témára vonatkozó információkat a Digitális gazdaság és társadalom, 2018 című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Digitális gazdaság, 2020

A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását. 2020-ban szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94%), 63%-uk rendelkezett saját honlappal. A vállalkozások leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot veszik igénybe, de a mobilinternet-kapcsolat használata is jelentős. Az internet-előfizetések száma évről évre jelentősen emelkedik. A legnagyobb szolgáltatók az interneteléréssel párhuzamosan telefon- és televíziószolgáltatást is nyújtanak előfizetőiknek.

Magyarország, 2021. I. negyedév

2021 elején a Covid19-járvány továbbra is meghatározó tényezője volt a társadalmi és a gazdasági folyamatoknak. Magyarországon a járvány második és harmadik hulláma alatt a megbetegedések és a halálozások száma jóval nagyobb, a gazdaságot ért veszteség kisebb volt, mint az első hullám idején. A gazdaság területei közül leginkább továbbra is a turizmust, a vendéglátást, a személyszállítást és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységeket fogták vissza a járvány miatti korlátozások.

Az információs és kommunikációs eszközhasználat főbb jellemzői a közigazgatásban

2019-ben a hazai közigazgatásban közel teljes körű volt a számítógép és az internet használata, az intézmények túlnyomó többsége saját honlappal rendelkezett. A honlapokon elérhető információk és alkalmazások köre folyamatosan bővül, egyre inkább megtalálhatóak közöttük a fejlettebb, összetettebb formájú szolgáltatások. 2019-ben már az államigazgatási és az önkormányzati szervezetek fele használta a közösségi média felületeit a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében.

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2021. I. negyedév

2021 I. negyedévében a mobil- és a vezetékes hálózatból indított hívások átlagos időtartama lényegesen meghaladta a korábbi évekre jellemzőt. A mobil-adatforgalom közel másfélszerese volt az egy évvel korábbinak. A mutatók alakulásában szerepet játszottak a Covid19-járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokások. Folytatódott az optikai hálózaton szolgáltatott internet-előfizetések térnyerése, 2020 I. negyedévében már a helyhez kötött előfizetések harmadát tette ki.

A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői

2020-ban a hazai háztartások 88%-a rendelkezett már internet-hozzáféréssel, így tovább közeledtünk az uniós átlaghoz. A webre magáncélból csatlakozó 16–74 éves lakosság 85%-a három hónapon belül internetezett, a 65–74 évesek 44%-a már naponta használta az online teret magáncélból. Az internethez kapcsolódó tárgyak közül a televíziókészülék a legelterjedtebb a magáncélú használatban.

Virtuálisan együtt, mégis egyedül?

Az életünk ma már elképzelhetetlen online jelenlét nélkül: 10-ből 8-an napi szinten interneteznek, 7-en az okostelefonjukról csatlakoznak a világhálóra. Egyre inkább a digitális térben, másokkal online kapcsolódva, offline mégis többnyire valós társaság nélkül élünk. A járványügyi óvintézkedések ezt még tovább fokozhatják, hiszen most biztonságosabb, ha az online térben keressük egymás társaságát.

TÉR-KÉP, 2019

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.

A honlappal rendelkező vállalkozások 28%-ától lehetett rendelni online 2020-ban

A járvány miatt napjainkban jelentős szerepet kapnak a cégek honlapjairól elérhető szolgáltatások. 2020-ban a honlappal rendelkező magyarországi vállalkozások 28%-ánál szerepelt lehetőségként termékek, szolgáltatások megrendelése a weboldalon keresztül. Az igényelt termék testreszabása a vállalkozások 14%-ánál volt biztosított, csakúgy, mint a megrendelés online követése. A cégek 38%-a helyezett el a honlapján linkeket a közösségi médiában meglévő profiljaihoz.

Egyre népszerűbb az online vásárlás

2020-ban a járvány terjedésével előtérbe került a készpénzhasználatot és a személyes kontaktust kerülő online vásárlás. Részben emiatt a korábbi évekhez képest jelentősen, 66%-ra emelkedett az interneten valaha vásárlók aránya. A 16–74 éves korcsoportba tartozók 49%-a felméréshez képest három hónapon belül, 11%-a 3–12 hónapon belül, 5,7%-a pedig több mint egy éve rendelt, illetve vásárolt terméket vagy szolgáltatást interneten.

Egyre jobban terjed az internethasználat hazánkban

A hazai internethasználat terjedését mutatja, hogy míg 2010-ben a háztartások 58, addig 2020-ban 88%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel. A világhálón való barangolás a legtöbb ember számára napi rutinná vált: 2020-ban a 16–74 évesek 79%-a böngészett az interneten napi rendszerességgel, többségük egészséggel kapcsolatos információkat keresett, telefonált, vagy a közösségi oldalakat használta.

Újabb, 2019-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok érhetők el

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatai újabb témakörökkel frissültek. November 23-tól a kábeltelevíziók település-, illetve kerületsoros adatai is elérhetők.

Magyarország, 2019

A magyar gazdaság teljesítménye 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés fontos pillére volt a gazdasági szereplők javuló beruházási kedve és a lakosság növekvő fogyasztása. Ezzel párhuzamosan tovább nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. A népességszámot formáló tényezők közül 2019-ben a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, így a népesség természetes fogyása lassult. A gyermekvállalási kedv nem változott.