Információ, kommunikáció

A Távközlés világnapjának megrendezéséről 1968-ban döntöttek. Ennek előzménye, hogy 1865. május 17-én Párizsban aláírták a Nemzetközi Távíró Egyesület alapító okmányát. A mai nevén Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) 1947 óta az ENSZ szakosított szervezete, közel kétszáz tagországa között van Magyarország is. Az ITU 2005-ös konferenciáján úgy határozott, hogy május 17-e ne csupán a távközlés, hanem az információs társadalom világnapja is legyen.

A Magyarország számokban, 2023 Digitális világ fejezete az információs és kommunikációs technológiák széleskörű elterjedéséről nyújt adatokat. 2023-ban a (legalább 10 fős) vállalkozások 96%-ának volt internetkapcsolata, és már 45%-uk használt felhőalapú alkalmazást. A háztartások internetellátottsága az uniós átlag szintjére, 93%-ra emelkedett. Ötből négy magyar böngészte a híroldalakat, kommunikált a közösségi média felületeken, továbbá háromból két személy vett igénybe internetes banki szolgáltatásokat, valamint keresett rá egészséggel-betegséggel kapcsolatos információkra. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: Magyarország számokban, 2023»

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

A magyar gazdaság teljesítménye 2024 I–III. negyedévében 0,6%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Bővült a háztartások fogyasztása, amit a reálkeresetek növekedése támogatott, miközben az infláció stabilizálódott, az I–III. negyedévben 3,7% volt. A legtöbb szolgáltatást nyújtó nemzetgazdasági ág és az építőipar teljesítménye meghaladta az egy évvel korábbit, miközben az iparé és a mezőgazdaságé elmaradt attól. A munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány mellett a munkanélküliségi ráta is kis mértékben emelkedett.

A helyhez kötött internet-előfizetések száma 2024 III. negyedévében 2,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit az optikai szegmens 8,1%-os növekedésének köszönhetően. Az előfizetéseken belül már 22%-ot képviseltek a legalább 500 Mbit/s garantált letöltési sebességet kínáló csomagok. A helyhez kötött interneten megvalósuló letöltési forgalom 3,9, a mobiladat-forgalom 21%-kal nagyobb volt, mint 2023 azonos időszakában.

Távközlési szolgáltatásból több mint 338 milliárd forint bevétele keletkezett a szolgáltatóknak 2024 III. negyedévében, ennek 58%-a mobilhang- és mobilinternet-szolgáltatásból származott. A vezetékes hívások átlagos ideje nem változott (közel 6 perc), a mobilhívásoké 2,7%-kal nőtt az előző évhez képest.

Magyarország népessége 2024. január 1-jén 9 millió 585 ezer fő volt, amelynek közel 18%-a a fővárosban, csaknem 53%-a a többi városban, 30%-a a községekben élt. 2023-ban hazánk termék-külkereskedelmi aktívuma 2016 utáni legmagasabb értékét (9,0 milliárd euró) érte el, miközben a szolgáltatások többlete is mindenkori rekordszintre (11,0 milliárd euró) növekedett. A főbb szántóföldi növények termésmennyisége és termésátlaga egyaránt emelkedett, az árpa hozama (2,2 millió tonna) korábban nem tapasztalt értékre nőtt.

A digitális gazdasághoz kötődő IKT (információs és kommunikációs technológiák) -szektorban 48,5 ezer vállalkozás működött 2022-ben, amelyek az összes vállalkozás 5,0%-át adták. A szektor vállalkozásainak bruttó hozzáadott értéke (folyó áron 3081 milliárd forint) a nemzetgazdaság egészének 8,1%-át tette ki. 2023-ban az IKT-szektorban 229,4 ezer főt foglalkoztattak, 2,3%-kal többet, mint 2022-ben. A hazai külkereskedelmi termékforgalomban mind az export, mind az import 12%-át az IKT-szektor vállalkozásai realizálták.

Magyarországon a háztartások és magánszemélyek infokommunikációseszköz-használata a főbb mutatók többségében 2023-ban nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A háztartások 93%-a rendelkezett széles sávú internet-hozzáféréssel, a 16–74 éves lakosság 88%-a pedig naponta használta a világhálót. A digitális társadalom másik szegmensében, a közigazgatási szervezeteknél is emelkedett az IKT-eszközök használata, az államigazgatási és az önkormányzati intézmények közötti digitális különbség tovább csökkent.

2023-ban hazánkban a helyhez kötött internet-előfizetések száma megközelítette a 3,6 milliót, 1,3%-kal meghaladva az egy évvel korábbit. A bővülést az optikai csoport 12%-os növekedése határozta meg. A letöltési adatforgalom 25, a feltöltési 6,0%-kal emelkedett, így mindkettő újabb rekordot ért el. A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma – az előző évek bővülését folytatva – 2023 végén megközelítette a 14,2 milliót.

A geopolitikai feszültségek 2023-ban is beárnyékolták a gazdasági folyamatokat, 0,9%-kal csökkent a bruttó hazai termék. Az inflációs nyomás fokozatosan enyhült, de az éves szinten 17,6%-os fogyasztóiár-növekedés a reálkeresetek és a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, továbbá negatívan befolyásolta a beruházási döntéseket. A gazdasági nehézségek ellenére a foglalkoztatottság rekordmagasra emelkedett. 2023-ban tovább csökkent a halálozások és a születések száma, a szülőképes korú nők létszámának fogyása mellett.